Keith Richards ma 69 éves. A Mindennapi klasszikusok oldal 2010 óta minden évben megemlékezik erről a jeles évfordulóról, ezúttal egy találkozás történetén keresztül. A találkozás sajnos nem velem esett meg, hanem egy barátommal - a továbbiakban Róbert.

Róla annyit kell tudni, hogy gyerekkora óta hatalmas Rolling Stones rajongó, neki ez a találkozás valami olyasmi, mintha egyszer egy fanatikus ROMA szurkolót az a megtiszteltetés érné, hogy Tottira rásegítheti a kabátot a lecserélés után.

A történet röviden: Róbert és a barátja, Dóra szereztek jegyet a Rolling Stones november 29-ei londoni koncertjére egy közös barátjuk segítségével. Ez az illető bejáratos az együttes köreibe, olyannyira, hogy a koncert előtt szólt nekik: esetleg lenne-e kedvük eljönni egy zártkörű fogadásra, ahol ott lesz a zenekar is - meglepő módon volt kedvük elmenni. Fél órával korábban érkeztek - ez volt a szerencséjük, ugyanis egyszer csak megjelent Keith Richards.

R. keze-lába remegett az izgalomtól, amikor odament Richardshoz, hogy kérjen egy aláírást a jegyre. Richards készséges volt, R. ettől felbátorodott, és kért egy közös fotót - ez a fenti fénykép - Róbert kérésére őt levágtam a képről. (A kéz és lábremegésről: egyszer pont egy Barcelona - Real idején voltam Barcelonában, és mivel nem sikerült jegyet szerezni a meccsre, elmentünk a szálloda elé, ahol a Barca pihent a meccs előtt. Akkor láttam pár percre Ronaldinhot, és nekem is remegett kezem-lábam, pedig se a Barcelonát, se őt nem szeretem igazán.)

És hogy milyen volt Keith Richards? Róbert elmondása szerint egyáltalán nem olyan, mint amilyen képzelnénk az Őt körüllengő kép és legendák alapján; nem volt szétcsapva, nem volt szétszívva, kifejezetten jókedvűen, vitálisan és ruganyosan járkált.

Egyébként meg teljesen mindegy, hogy milyen (volt): akár szétcsapva, akár ruganyosan - Ő a létező legnagyobb!

Isten éltessen, Keith, és nagyon reméljük, hogy legalább egyszer lesz még Rolling Stones koncert Budapesten!