Ezt a sorozatot már többször elkezdtem a Mindennapi klasszikusok Facebook oldalán, amely 2024 szeptemberében egy számítógépes vírustámadás áldozata lett; a sorozatot most elkezdem megint, és remélem, hogy ezúttal be is fogom fejezni: A szegény kisgyermek panaszai kötet minden verséhez választok egy zenét - akár egy teljes művet, akár csak egy tételt.

Az ötödik vers:

Ó, a halál.

Ó, a halál.
Mi ismerjük csak, pici gyerekek.
Utunkba áll
S könnyes, pityergő szájunk megremeg.
Ó a halál.
A játszótársunk és tréfál velünk.
Rohanva száll -
Ő a fogó - és jaj, jaj, jaj nekünk.
Tépázza gallérunk, ijedve forgunk.
És kacagás közt betöri az orrunk.
Kutakba látjuk, mély vizek felett,
Sötét szobákba kuksol reszketeg
Lepedőben - így mondta épp a dajka -
Kasza van a kezében, csúf az ajka
És fondoran vigyáz,
Mikor rohan az esti láz
S a hőmérőn, ha ugrik a higany
Csontos markába hahotáz vigan.
Övé a bál,
Ő a halál.
Farsangos éjen a nagyok mulatnak,
De kis szobánkban fekete az ablak
Az éjbe kint
Ő ránk tekint.
Mi gyermekek, mi küzködünk vele
S játékpuskánkat fogjuk ellene.

A vershez választott zene Schubert d-moll "A halál és a lányka" vonósnégyese:

"Feltehető, hogy a hangnem szimbolika ma érezhető fő vonalait kevés számú, kiemelkedő és ízlést meghatározó mű húzta meg. Amíg a zeneszerzők fél tucatjával, tucatjával írták műveiket, a hangnemeket azért váltogatták, hogy zenéjük ne legyen egysíkú. De Mozart d-moll Zongoraversenye és Requiemje után a d-moll csak a fájdalom és szenvedés hangneme lehet, Beethoven Pastorale szimfóniája után az F-dúr csak a pasztorális hangulat hordozója lehet. Az á-moll hangulatát feltehetően Schumann és Grieg zongoraversenyei határozzák meg olyan megfellebbezhetetlenül a kiegyensúlyozott, de érzelmes, romantikus hangnemként."

forrás: https://www.locsmandimiklos.hu/lm/szinek.htm | Színek és hangok - Menthetetlenül szubjektív gondolatok a színek és hangok szimbolikájáról

 Az előző részhez kattints!