A héten elmeséltem a Ny-nak az egyik hozzászólást: Beethoven szimfóniái gyerekdalok a Brahms szimfóniákhoz képest. A Ny. csak nevetett, és azt mondta, hogy szerinte nem egészen, és hogy a Beethoven szimfóniák mind nagyon magasan vannak, valahol ott az Istennél. Tegnap és ma meghallgattam, meghallgattuk a másodikat, a negyediket, a hatodikat, a hetediket és a nyolcadikat. (Tényleg nagyon magasan vannak, tényleg egészen ott valahol az Istennél...)

Aztán most este megnéztem a fidelio.hu-n a mai évfordulókat: 1875-ben november 18-án mutatták be Bécsben Brahms c-moll zongoranégyesét. És itt van ez a harmadik tétel - 14:10-nél -, és ez mindent visz ezen a borongós, ködös brahmsi napon...