Tegnap az elviselhetetlen melegben azon gondolkoztam, hogy vajon zene tud-e hűsítő lenni? És ekkor jutott eszembe, hogy tavaly, amikor ugyanilyen meleg volt, kikerült egy Debussy-megosztás a Facebook oldalra.
Fények a vízen - a Képek (Images) I. sorozatának első darabja. Így ír róla a Hangversenykalauz: "Az első sorozat 1905-ben készült. Debussy e szavakkal ajánlotta fel kiadásra Durand-nak: '… Úgy gondolom, nem szerénytelenség azt hinnem, hogy ez a három darab tovább él és elfoglalja majd méltó helyét a zongora irodalmában... vagy Schumann balján... vagy Schumann jobbján.' Az első darab (Fények a vízen) harmóniai kombinációinak újdonságával megelőzte korát. A legragyogóbb „vízi-zenék” egyike, amelyről alkotója találóan állapította meg, hogy 'a harmónia vegytanának legújabb felfedezéseit' foglalja magában."
Aztán eszembe jutott - szintén tavalyról -, hogy találtam a fenti mellett pár másik Debussy-darabot, amelyek szintén hűsítőek lehetnek.
A Prelűdök első sorozatának második darabja - Vitorlák:
És ugyanennek a sorozatnak a harmadik darabja - Szél a síkságon:
Végül eszembe jutott, hogy ennek az évnek az elején rendeltem egy CD-t: Debussy összes zongoraműve Walter Giesekinggel. A kézhezvétel után talán kétszer hallgattam bele a lemezekbe, aztán kicsit kelletlenül félretettem. Most viszont eszembe jutott, hogy van egy ilyen gyűjteményem; az első lemez pont a Prelűdök kétszer tizenkét darabja: ideális zene, amikor a hőségben semmi nem mozdul, és az embernek csak feküdni van kedve.
Külön köszönet tnsnames.ora-nak, hogy korábban felhívta a figyelmemet Giesekingre, és szintén nagy köszönet Bánkövi Gyulának, aki pedig erre a Debussy CD-re!
Utólag hozzáírva: sajnos a fenti videók nem mennek, helyettük:
Illetve ez is: a Prelűdök első sorozata: