Mindennapi klasszikusok

Élménybeszámoló Mácsai János BMC-beli Bartók előadásáról

Az egész 2006-ban, Mozart születésének 250. évfordulóján kezdődött. Abban az időben egy reklámügynökségnél dolgoztam, és azt találtam ki, hogy az akkor még az origo.hu alatt működő fidelio.hu és az origo.hu indítson közös edukációs sorozatot, ahol minden héten bemutatnak egy Mozart művet, és egy ahhoz kapcsolódó darabot egy másik szerzőtől.

Egy konkrét példa: legyen egyik héten a Mozart Requiem, és legyen vele párban mondjuk Verdi azonos című műve. Legyenek írásos anyagok: életrajzi részletek, korábbi kritikák és élménybeszámolók, valamint zenei idézetek, videók. A sorozatot vagy a rovatot egy hirdető támogatta volna - abban az időben még nem volt válság, és a multinacionális vállalatok kultúrára is jóval többet költöttek, mint mostanában. A saját ügyfélkörből egy céget kerestem meg az ötlettel, sajnos nem lett belőle semmi.

A koncepció aztán kiegészült egy zenei előadás-sorozat ötletével: ekkor kerestem meg Mácsai Jánost, hogy mit szólna ehhez, lenne-e hozzá kedve. Az ötlet tetszett Neki, de támogatót továbbra sem találtunk, és szépen lassan belecsúsztunk a válságba.

Az ötlet azonban továbbra sem hagyott nyugodni, de már csak előadás-sorozatban gondolkoztam. Közben 2010-ben elindítottam a blogot kettős céllal. Az egyik a saját zenei élményeim megírása, a másik pedig az innen-onnan előbányászott írások, tanulmányok megosztása egy szélesebb körrel. Felmerült a kérdés: miért ne csinálhatná az előadás-sorozatot a blog? Aztán idén nyáron, hosszú vajúdás után varázsütésre egyszer csak érkezett egy BMC-s kapcsolat. A BMC szinte azonnal igent mondott: ilyen előzmények után született meg a tervek szerint 2014-ben 10-12 alkalommal jelentkező Mindennapi klasszikusok esti beszélgetések sorozatot megnyitó Bartók-előadás a Bartók kvartettekről.

***

Azt mindenképpen szeretném elmondani, hogy mindig is nagyon szerettem Mácsai János műsorait a Bartók Rádióban, különösen az évekkel ezelőtti Muzsikáló reggeleket. Az egyes zenék között elhangzó felvezetésekből nagyon sokat tanultam, ezek nagyon nagy kedvet csináltak a további zenehallgatáshoz és az ismeretek elmélyítéséhez, valamint segítették az eligazodást szerzőkben és művekben. Én éppen ezért vártam leginkább az estet: vajon mennyiben könnyíti majd meg a kvartettek megértését, jövőbeni hallgatást ez az előadás? Rövid válaszom a saját kérdésemre: nagyon megkönnyíti.

De kezdjünk az elején! Nagyon tetszett, ahogyan az első pár percben a vonósnégyes műfaját - "a legintenzívebb zene a zenetörténetben" - elhelyezte az előadó ráhangolódásként, és ahogyan Haydntól Beethovenen és Brahmson át megérkeztünk Bartókig. Ebben a részben hangzott el ajánlásként Hamvas Béla írása, "lelki esszéje", amely Beethoven kései kvartettjeiről is szól: Kései művek melankóliája. Elérhetőség: http://hamvaseletmu.uw.hu/13.htm#08

"A melankólia nem egyszerű. Egyáltalában az öregkori melankóliánál bonyolultabb és sokszerűbb állapot nincs. Az ember nemcsak jelen életének valamennyi korszakát éli egyszerre. Mintha azoknak, akik a lélekvándorlást tanítják, igazuk lenne. A melankóliában az elmúlt és a jelen és a jövő karmái torlódnak. Az ember szimultán egy tucat, még több sorsot él, egymáshoz alig tartozó, különböző eredetű, korú, foglalkozású, fajú, fejlettségű, vérmérsékletű ember sorsát ugyanabban az órában és percben és pillanatban. Észvesztő gazdagság és észvesztő bonyodalom. Néha két sors benne egymás mellé kerül, az egyik háromnegyedes andante fisz moll, a másik alla breve con brio g-dúr. Mit kezd vele? Mind a kettő egyszerre szól. Olyan, mint a macskazene. Bele kell őrülni."

Szintén nagyon tetszett, hogy rendszeresen hangzottak el rövid, írásos idézetek az asztalra kitett könyvekből. Ezek közül egyet szeretnék is megosztani, ajánlani - Kroó György Bartók kalauz című könyvét: http://moly.hu/konyvek/kroo-gyorgy-bartok-kalauz

Érdemes megemlíteni a szöveges ismertetők és a zenei idézetek arányát is: ezek nekem tökéletes egységet alkottak, és annak különösen örültem, hogy nem kizárólag a kvartettekből hangzottak el részletek, hanem például megszólalt Bartók Szabadban című művéből két tétel is. Az egyik az Éjszaka zenéje volt, ez a IV. vonósnégyes harmadik, "éjszaka-zene" tételéhez kapcsolódott:

Végezetül szeretnék szólni az előadás hosszáról. Úgy terveztük, hogy az est 60 perc hosszúságú lesz; végül 65-70 perc lett úgy, hogy a vége kicsit hajszásra sikerült - talán éppen a sokat említett bartóki hajsza miatt... Én a magam részéről szívesen hallgattam volna még az előadást; ugyanezt jelezték páran a közönségből is. Ezt mindenképpen érdemes megfontolni a jövőre nézve, és akár 75 vagy 90 percessé tenni a következő részeket.

Összefoglalva azt tudom elmondani, hogy az estet nem csupán zenei, és nem is csupán Bartók-élményként éltem meg, sokkal inkább valamilyen inspiratív lelki vagy intellektuális élménynek látom, amely nagyon sokat adott a Bartók-képemhez, és amely nagy részben a közérthetősége miatt ismét nagy kedvet csinált Bartók további hallgatásához, a Bartókkal való további elmélyüléshez, és a vonósnégyes irodalom felfedezéséhez.

***

Szóval, a tervek szerint jövünk jövőre is: a 2014-es előadásokról folyamatos tájékoztatást nyújt majd a blog és a Mindennapi klasszikusok Facebook oldala. És mint a blog életében minden fontos eseménykor, ezúttal is szeretném megköszönni a figyelmeteket, a like-okat és a hozzászólásokat - ez a támogatás is kellett a rendezvénysorozat elindításhoz.

Külön köszönet a Gyulai Pálinka Manufaktúrának a nagylelkű támogatásért!

Szólj hozzá

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr935695213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.