Mindennapi klasszikusok

Schubert harmadik "zenei pillanata" a művészi tornán

Egy korábbi bejegyzéshez már használtam ezt az idézetet: "Akkor, ott, azon a délutánon döbbentem rá: vannak zenék, amelyeket soha nem lehet annyira kifordítani önmagukból, hogy ne maradjon meg az a jellegzetes vezérvonal, amely mintegy lényege is a műnek: a Brandenburgi Versenyeket, a zongoraszviteket játszhatják thüringiai kúriák gyetyavilágú termeiben, vagy alkoholgőzös, New Orleans-i jazzklubok éjfél utáni, vastag füstű mámorában: megtörhetetlen ritmusfolyamatainak, belső dallam- és harmóniavilágának égő döbbenete, ez a - jobb szó híján - csodának nevezett jelenség letagadhatatlanul jelen van világutazó, nagyhírű művészek és műkedvelő, klavírozó háziasszonyok játékában egyaránt." (Varnus Xavér: Folytatás)

A héten megint ez jutott eszembe, amikor a gyerekem művészi tornán volt, és én az előtérben vártam rá. Látni innen semmit nem lehet, csak hallani a tanárnő és a gyerekek hangját, valamint a zongorakísérő játékát. Ezen a délutánon ez volt az első darab, utána jött még egy Brahms Magyar tánc, egy Chopin noktürn, és egy Beethoven részlet, de egyik sem hatott úgy, mint ez, pedig Marika néni nem egy Horowitz...

1 Hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr444778254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

foeniculum 2012.09.16. 13:20:01

Ez kedves történet volt :))))
Köszönet, hogy megosztottad velünk is.