Mindennapi klasszikusok

Dvořák, a nagy mesélő

Vasárnap volt Rafael Kubelik halálának az évfordulója – ennek kapcsán Dvořák Vonósszerenádjának második tétele – Tempo di valse – került ki a Mindennapi klasszikus Facebook oldalára reggel:

És ha Rachmaninovról azt írtam, hogy Ő a zenehallgatás legérzékibb desszertje, akkor a fenti részlet, és persze sok más Dvořák mű is a zenehallgatás uzsonnája. Hosszú délutáni alvás után uzsonna egy valószerűtlenül ápolt és rendezett kertben, valószerűtlenül szélcsendes és idillikus időben - ez volt az első gondolatom, amikor meghallgattam a fenti tételt.

Egészen délutánig ez járt a fejemben, amikor is a gyerekemnek felolvastam egy mesét – Szatvacila jutalma; hindu mese a Legszebb mesék című könyvből. Van a mesében egy részlet: „De milyen csudálatos kert volt az! Ismeretlen fán ismeretlen gyümölcs lógott; sohasem látott szép virág fölött sohasem látott gyönyörű madár csicsergett sohasem hallott pompás éneket.”

Tavaly egy bejegyzésben ezt írtam: A zene a felnőttek meséje. Annyi kiegészítés csupán: Dvořák a nagyon is valóságos délutánok mesélője.

Szólj hozzá
Címkék: dvorak

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr454710491

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.