Ma valamiért eszembe jutott a Házibuli 2. zenéje - először magyarul, Soltész Rezsővel -, aztán megnéztem a YouTube-on az eredetit - rossz leírni, de azért ez jobb...
A klip után eszembe jutott, hogy Pierre Cosso - aki egyébként tavaly volt 50 éves, és négy gyermek apukája -, szerepelt a nyolcvanas években egy filmsorozatban Bonnie Biancóval, és volt egy betétdal: Stay. Íme:
Hogy miért ezek a dalok? Valószínűleg azért, amit a Füveskönyv ír: A szívek összetörnek, "De pontosan úgy, mint a dalokban, melyeket a kávéházi chansonénekesnők énekelnek."
És hogy miért kerül ez ki ide a klasszikus blogra? Azért, mert szerintem Mozart pontosan így nézte a nőket, miközben nekik zongorázott, mint ahogyan Pierre Cosso néz Bonnie Biancora. És valószínűleg a zongaraversenyek megrendelői pontosan ilyen áhitattal néztek vissza Wolfgangra. (A Your eyes és Sophie Marceau - az örök Vic - nem szorul indoklásra)
Márainak meg megint igaza van: a szívügyek pontosan ilyen egyszerűek.