Mindennapi klasszikusok

Több zenemű, még több variáció - Schiff András szólókoncertje Baselben

A Mindennapi klasszikusok oldal baseli "tudósítója" újabb élménybeszámolóval ajándékozott meg bennünket. Fogadjátok sok szeretettel Gaborba írását!

Kevesebb, mint egy héttel Takács-Nagy Gábor (Marta Argerich, Verbier zenekar) nagy sikerű előadása után újra egy magyar előadó töltötte meg (szinte teljesen) a baseli Stadt Casinot. Schiff András (ráadásokkal együtt két és fél órás) programjában kizárólag variációs művek szerepeltek. A Steinway zongorán a koncert első felében 4 mű hangzott fel:

* Wolfgang Amadeus Mozart: Zwölf Variationen B-Dur, KV 500

* Felix Mendelssohn Bartholdy: Variations sérieuses d-Moll, op. 54

* Joseph Haydn: Variationen f-Moll, Hob. XVII: 6

* Robert Schumann: Thema mit Variationen Es-Dur («Geistervariationen»)

Engem leginkább a Haydn variációk fogtak meg. Az alábbi felvételen Alfred Brendel játssza a művet:

A koncert második felében Beethoven Diabelli variációi (op. 120) következtek

Nagyon tetszett az előadás frazeológiája. Minden variáció önálló műként szólalt meg, változatos dinamikával. Különösen az utolsó variáció ragadott meg. Az egész este folyamán úgy éreztem, hogy Schiff András a szerzőnek és a zongorának játszott, és minden darab után először a zongora előtt hajolt meg. Marta Argerich a virtuozitást helyezte előtérbe, és sokkal inkább a közönségnek játszott.

Az első ráadás a Goldberg variációk egyik részlete volt:

Mivel csak egy részlet szólalt meg, nem éreztem teljesnek a maratoni koncertet sem. Szerettem volna a teljes művet meghallgatni. A művet, amely tökéletes. És rögtön Alfred Brendel búcsúkoncertjei jutottak az eszembe (amelyek közül az utolsót felvételről hallottam a Bartókon). Brendel Mozart Jeunehomme koncertje mellett, Haydn variációk, egy-egy Mozart és Beethoven szonáta hangzott el, majd a pódiumtól örökre búcsúzó Brendel, Schubert halála előtt írt B-dúr szonátáját játszotta, amely a zeneirodalom legmennyeibb és földi élettől legtávolabbi darabjai közé tartozik.

De ráadásként Brendel is Bachot játszott. A Brendel koncertet és Schiff Andrást hallgatva is éreztem, hogy miért Bachtól ered minden "modern" klasszikus zene és különösen a variációs műfaj. Bach mindig jelen van, akkor is ha az alapprogramban nem szólal meg. A második ráadás Beethoven op. 109-es szonátájának variációi voltak.

A tegnapi koncert energiát adott, feltöltött, és nagyon várom, mikor hallhatom újra Schiff Andrást.

Szólj hozzá

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr353469395

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.