Ez a bejegyzés plágium a javából: a b-oldal e heti bejegyzésének ötletét - TOP10 lélekre ható dal EVÖR - "loptam el", bár ez talán túlzás, hiszen jóváhagyással történt.
Teljesen szubjektív válogatás, természetesen ezúttal is örömmel veszek minden hozzászólást, megosztást.
1, a Scarlatti szonátákat az utóbbi időben fedeztem fel, Clara Haskilnak köszönhetően. Clara Haskil halálának az évfordulójára kerestem zenéket a Facebook oldalra, amikor is rátaláltam erre a kincsesbányára: Haskil és a Scarlatti szonáták. Ha beírom a YouTube keresőbe, hogy "Clara Haskil Scarlatti", ez az első találat:
2, a megunhatatlan Goldberg-variációk megunhatatlan Aria-ja természetesen Glenn Goulddal.
"A bárányok hallgatnak című horrorfilm egyik jelenetében dr. Hannibal Lecter teljes átéléssel egy Glenn Gould-felvételt hallgat, ahol az előadó az áriát játssza a Goldberg-variációkból. A Hannibal c. film kezdetekor felbukkanó stáblista alatt is ugyanez hallható." (wikipedia)
Nem ez az egyetlen ilyen film, ahol Bach zenéje főszereplő: Morgan Freeman Bach Harmadik Zenekari Szvitjének Air tételére próbálja megfejteni a rejtélyt a Hetedikben, a legendás könyvtár-jelenet megtekintéséhez ide kattints!
Mozart természetesen nem maradhat ki, ez a szonáta volt már egyszer téma egy korábbi bejegyzésben. Itt most csak egy rövid idézet Pandi Marianne Hangversenykalauz című könyvéből: "Mozart két szonátát írt moll hangnemben, ezek közül az 1778 nyarán keletkezett a-moll mű az első. Sötét alapra sötéttel rótta fel ezúttal égretörő fájdalmának, reményétvesztett küzdelmének riasztó ábráit a zeneszerző."
4, Beethoven és a szintén megunhatatlan Holdfény szonáta első tétele - semmilyen kommentet nem kíván: a kevesebb néha több.
5, Schubert A-dúr szonátájának második tétele. "A lassú tétel (fisz-moll, 3/8) kétféle anyagból tevődik össze: egy dalszerű, szívbemarkolóan egyszerű képlet többszöri, strófikus ismételgetéséből és egy fantáziaszerűen oldott, gazdagon figurált, gomolygó hangszín-foltokból szerkesztett, virtuóz szakaszból." (Pándi Marianne: Hangversenykalauz)
6, a bécsi klasszikusok után Brahms, a nagy kedvenc. Mivel nagy kedvenc, ezért Tőle ér kettőt idézni: "a szépségesen szélfútta 'őszikékből'", azaz az Intermezzókból két darab:
7, Brahms után az atyai jóbarát, Schumann. A Gyermekjelenetek Álmodozása Horowitz előadásában. A teljes mű elérhető ide kattintva, természetesen az is Horowitz tolmácsolásában.
Csáth Géza Schumannról: "Schumann ellenben a berekben, késő nyári alkonyon meglesi a rigót, amint méla bánattól reszkető madárlélekkel megjósolja az őszt, az eljövendő őszt. Fölkeresi az erdő mélyén az elátkozott helyet, és a buján tenyésző vadvirágok illatában megérzi a halál borus lehelletét, a kiontott embervért, amelyet ott a föld valamikor beszívott. Rendkívül bonyolult és mély psziché, de az ő problematikus lelke előttünk nem probléma. Csak annyira, amennyire a magunk lelke az (...) Mindenét a szíve vérével írta."
8, Chopin: lehetne keringő, mazurka, ballada, bármi. Ez itt most egy noktürn - talán a legnagyobb kedvenc - és Claudio Arrau:
9, Giesekingre és Debussy-re hasonlóan találtam rá, mint Haskilre és Scarlattira.
10, Liszt-év lévén Liszt nem maradhat ki, meg úgy egyébként sem. Magyar szerző természetesen magyar előadóval, Szerelmi álmok:
Első ráadás talán meglepő módon Szkrjabin Richterrel:
Második ráadás Chopin g-moll ballada és az egyik legavatottabb Chopin előadó: Arthur Rubinstein
