Tavaly ősszel ezt írtam Schubert B-dúr szonátájáról: "(...) igazi vasárnap délutáni zene: lehet közben pakolni, a jövő heti teendőket összeírni, és persze el is lehet szenderedni rajta.
És amikor még szintén nagyon jó hallgatni: korán reggel, ébredéskor; a B-dúr szonáta a lelket szellőzteti reggelenként az éjszaka és az álmok után."
Ez most kiegészült: a héten nagyon rossz kedvem volt valamelyik este, és persze megint a B-dúr szonátát hallgattam. Ekkor jött a gondolat: ha a zene a felnőttek meséje, akkor a B-dúr szonáta A kis gyufaárus lány - így is került ki a második tétel a Mindennapi klasszikusok Facebook oldalára.
*****
Aztán itt van a "Nagy" C-dúr szimfónia - ez is igazán meseszerű. Az utóbbi időben az autóban szinte állandóan ezt hallgatom, és nem bírom megunni.
Ez egy érdekes kérdés egyébként, hogy miért hallgatjuk ugyanazt a zenét akár hosszabb ideig. Egy gyerekpszichológiával foglalkozó ismerősöm szerint a gyerekek azért kérik hosszú időn keresztül ugyanazt a mesét, mert a történettel vagy valamelyik szereplővel feladatuk van, és ezt a mesén keresztül dolgozzák fel. Valahogy így lehetünk mi is a darabokkal: olyan képeket, szimbólumokat hoznak elő, amelyekkel az adott élethelyzetben dolgunk van: ezért hallgatjuk újra és újra ugyanazt a művet.
De vissza a meseszerű C-dúr szimfóniához! Az egész úgy kezdődik a kürtszólóval, mint amikor kinyílik egy könyv. És amíg a B-dúr szonáta köthető egyetlen meséhez, addig a szimfónia nem. Bár vannak visszatérő, állandó motívumok - a bevezető kürtszóló, a második tétel, amely utazás egy varázsszőnyegen vagy a negyedik tétel kezdete, amely egy kivont kardra emlékeztet -, mégis minden egyes alkalommal másról mesél.
Az én kedvencem az első tétel: olyan ez, mint amikor a mese szereplői felvonulnak - persze ők is minden alkalommal mások, talán meg sem jelennek, csak valamilyen hangulat vagy sziluett jelenik meg helyettük. És aztán elindul a történet, minden egyes alkalommal más és más, de ami ezekben közös: valami nagyon mély, misztikus, kicsit szomorkás utazás.
És ha a blog eddig azért is volt, hogy emlékművet állítson Brahmsnak, most elkezdődik a Schubert szobor építése, amely talapzata a B-dúr szonáta és a C-dúr szimfónia.
