Mindennapi klasszikusok

Mindennapi klasszikusok

Magnificat

2017. december 27. - _romanista

magnificat_300.jpgAz előző bejegyzésben említett lemezen Vivaldi Gloria című műve mellett Bach Magnificat-ja volt még hallható.

A Maginficatról ezt írja a Wikipédia:

"A Magnificat a latin neve annak az egyházi kantikumnak, mellyel Szűz Mária - Zakariás feleségének - Erzsébetnél tett látogatásakor, az ő köszöntésére válaszolt. Mária ezekkel a szavakkal közli, hogy Jézussal várandós. Ez az ének Lukács evangéliumában az 1,46-55 számú versekben található.

(...)

Magyar szöveg

Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: Íme ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék,
mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas: ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.
Csodát művelt erős karjával: a kevélykedőket széjjelszórta,
hatalmasokat elűzött trónjukról, kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.
Gondjába vette gyermekét, Izraelt: megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan megígért, Ábrahámnak és utódainak mindörökké.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek
Miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen

 

Sok zeneszerző kedvence lett; ezenkívül a római katolikus vesperás, ill. a keleti ortodox szertartás része. Sokszor a Nunc dimittis-szel-szel párosítják.

A legismertebb Magnificatot Johann Sebastian Bach írta (BWV 243, ill. Esz-dúr változata, a BWV 243a), ezen kívül Claudio Monteverdi, Antonio Vivaldi, Johann Kuhnau, Jan Dismas Zelenka, Szergej Rahmanyinov, John Rutter, Vajda János és Szentpáli Roland is megzenésítette a Magnificat szövegét.

Említésre méltó Lajtha László (1892-1963) Magnificat (Op. 60.) című kompozíciója, mely egy egészen más és szokatlan felfogású alkotást tükröz. A zeneszerző így nyilatkozik: "Nem szerettem már régen Bach és a többi mesterek Magnificatjainak harsogó, trombitáló, barokkan-majesztuózus fortéit. Mert hát mi is ez a Magnificat? Mária hála-éneke... Hol van itt kiabálás, hol van itt hangos szó? Miért kell ide fortissimo énekkar s zenekar? Ez nem zsoltár, amelyben 'hangos szóval dicsérjük az Urat', ez egy, a genezáreti tó partján aligasszony elénekelte, félig leányhangon dalolt himnusz." (Részlet Lajtha László 1954. szeptember 17-én, fiaihoz írt leveléből)"

 Elsőként a Bach darab:

Nagyon érdemes meghallgatni Lajtha László művét:

Antonio Vivaldi: Gloria (RV 589)

Saint-Saëns Karácsonyi oratóriuma után felteszem Vivaldi Gloria című művét is: ez volt az egyik első CD, amelyet egyetem alatt vásároltam, és most Karácsonykor nagyon jól esett sokkal figyelmesebben meghallgatni, mint akkor.

Ezeket találtam a műről:

"„És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: »Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat«” − olvassuk Lukács evangéliumának Jézus születését elbeszélő szakaszában. A mennyei seregek Istent magasztaló felkiáltásából valamikor a Krisztus utáni 7. század során virágzott ki a Gloria in excelsis Deo kezdetű terjedelmes szöveg, amely a 8. századra szilárd helyet vívott ki magának a mise úgynevezett állandó (azaz alkalomról alkalomra változatlan módon elhangzó) tételei között.

vivaldi_new.jpgMivel a komponistáknak évszázadokon át elsődleges feladataik közé tartozott, hogy az istentiszteletekhez zenét írjanak, a zeneirodalom hatalmas mennyiségű Gloria-tételt számlál. Míg azonban a mise többi állandó tétele (a Kyrie, a Credo, a Sanctus−Benedictus és az Agnus Dei) jellemzően egy teljes mise-ciklus (vagy legalább egy tételpár) részeként kerül ki a zeneszerzők keze alól, addig a Gloria olykor hajlik az önállósodásra − a ma este elhangzó művek is önmagukban álló kompozíciók.

Antonio Vivaldi (1678−1741) tollából két Gloria maradt ránk. Ezek közül az RV 589-es jegyzékszámú, 12 tételből álló mű rendkívüli népszerűségre tett szert a XX. században − főként annak köszönhetően, hogy a Vivaldi újrafelfedezésén és népszerűsítésén egykor fáradhatatlanul dolgozó olasz zeneszerző, Alfredo Casella 1939-ben ezt a viszonylag egyszerű, amatőr kórusok által is megtanulható művet a nagyhatású sienai „Vivaldi-hét” műsorára tűzte. Michael Talbot, az itáliai barokk zene neves kutatója ugyanakkor óvatosan megjegyzi: „inkább Vivaldi erőteljes zenei személyiségének jelenléte, semmint a művészi kifinomultság biztosította a Gloria megérdemelt sikerét a legutóbbi időkben”."

forrás: http://bit.ly/2ldWYc9

***

A tételek:

  1. Gloria in excelsis Deo / Dicsősség a magasságban Istennek
  1. Et in terra pax hominibus bonae voluntatis / És a földön békesség a jóakaratú embereknek
  1. Laudamus te, benedicimus te, adoramus te, glorificamus te / Dicsőítünk téged, áldunk téged, imádunk téged, magasztalunk téged
  1. Gratias agimus tibi / Hálát adunk neked
  2. Propter magnam gloriam tuam / A te nagy dicsőségedért
  1. Domine Deus, Rex coelestis Deus Pater omnipotens / Úr Isten, Királya a mennyeknek, mindenható Atya Isten
  1. Domine Fili unigenite, Jesu Christe / Az Úrnak egyszülött Fia, Jézus Krisztus
  1. Domine Deus, Agnus Dei, Filius Patris, qui tollis peccata mundi, miserere nobis! / Úr Isten, Istennek Báránya, Atyának Fia, ki elveszi a világ bűneit, könyörülj rajtunk!
  1. Qui tollis peccata mundi, suscipe deprecationem nostram! / Ki elveszi a világ bűneit, hallgasd meg a mi könyörgéseinket!
  1. Qui sedes ad dexteram Patris, miserere nobis! / Ki ülsz az Atyának jobbján, könyörülj rajtunk!
  1. Quoniam tu solus sanctus, tu solus Dominus, tu solus altissimus, Jesu Christe / Mert te vagy az egyetlen szent, az egyetlen Úr, az egyetlen fölség, Jézus Krisztus
  1. Cum Sancto Spiritu in gloria Dei Patris, Amen / A Szentlélekkel együtt, az Atya Isten dicsőségében, úgy legyen

 

forrás: http://bit.ly/2BEHAwg

A bejegyzés elején említett Saint-Saëns-poszt

Camille Saint-Saëns: Karácsonyi oratórium

A Karácsonyi oratóriumot tavaly télen fedeztem fel: gyönyörű tört-arany színű, puritán zene. Idén újra elővettem november környékén, sőt, az ajándékaim is ehhez a műhöz kapcsolódtak. Mácsai Jánost kértem meg, hogy állítson össze egy rövid ismertetőt a műről az ajándékokhoz, amelyet az ő engedélyével most ki is teszek a blogra:

2017_saint_saens.jpg

Camille Saint-Saëns (1835-1921) minden idők egyik legtehetségesebb csodagyereke volt. Tíz évesen már koncertezett, komponált, számos nyelven beszélt. Hosszú élete során a francia zenei élet meghatározó alakja lett, de sokan bírálták állítólagos konzervativizmusa miatt. Az idő őt igazolta, életműve máig töretlenül népszerű. A híres konzervatórium elvégzése után a párizsi Madeleine-templomban lett orgonista. Itt mutatták be 1869 Karácsonyára  az "Oratorio de Noël" - Karácsonyi Oratórium - című alkotását. A mű 10 tételből áll, a Biblia mindkét testamentumából, és a szentmise anyagából merít szövegrészleteket. A művet öt énekes szólista, kórus, vonószenekar, hárfa és orgona szólaltatja meg. A tartalom az alábbiakban foglalható össze:

A darab elején egy Praeludium (Pastorale) áll, amelyet a szerző bevallottan J.S.Bach stílusában komponált orgonára és vonósokra.

A második tétel recitatívó négy énekes szólistára és kórusra, a betlehemi éjszaka történetét meséli el.

A harmadik tétel mezzoszoprán ária, a 40. zsoltárból vett idézet: “Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám.”

A negyedik tétel tenor ária és kórus, János evangéliumából használja Mártának, Lázár testvérének hitvallását: “Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia, aki e világba jött.”

Az ötödik tétel egy Benedictus szopránra és baritonra, a karácsonyi hajnali mise graduale-ját és a 118. zsoltárt emeli ki: “Áldott, aki az Úr nevében jön, Isten az Úr, aki megvilágosított minket.

A hatodik tétel kórusra készült, szövegét a 2. zsoltárból meríti, amely az ún. "messiás" zsoltárok közé tartozik.  A bibliaértelmezések szerint ezek a zsoltárok Jézus eljövetelét hirdetik.

A hetedik tétel szoprán, tenor, bariton trió, az éjféli mise liturgikus szövegből a 110. zsoltárt veszi alapul: “Tied lesz az uralom hatalmad napján, a szentek fényességében.”

A nyolcadik tétel énekes kvartett, Izaiás próféta jövendölését hirdeti: “Mert megvigasztalja népét az Úr, és szegényein megkönyörül.”

A kilencedik tétel mind az öt énekes szólistát használja kvintettként, szövegét Saint-Saëns három próféta: Mikeás, Zakariás és Jeremiás könyvéből állította össze.

A művet vegyeskari korál zárja le, amely Jézus tiszteletére, hódolatra szólítja a hallgatókat. 

A tenger magánya

A héten meghallgattam sokszor, de mindig bezavart valami: hol egy email, hol egy telefon. Tegnap aztán meghallgattam napközben az elejétől a végéig, de ma reggel még egyszer szerettem volna rászánni fél órát: most már tudatosan kizárva minden zavaró körülményt.

Reggel elmosogattam, hogy a szennyes edények energiái ne kússzanak be a szobába, amennyire lehetett összepakoltam és kiszellőztettem, kikapcsoltam a telefont, az emailt, a Facebook-ot és bezártam az általában nyitva lévő weboldalakat is.

Azt hiszem, hogy az Un día de noviembre című Brouwer szerzemény mellett megtaláltam azt a másik Brouwer művet, amelyet szintén a magaménak érzek, és amelyről szintén jó szívvel tudok írni, minden görcs és kényszer nélkül:

Amikor először meghallgattam, a magányos bartóki éjszaka-zenék jutottak eszembe - például a második zongoraverseny második tétele :

A héten azon gondolkoztam, hogy vajon van-e különbség magány és magány között? Vajon más-e a kubai és a magyar magány? Mások-e a színei, más-e a súlya, máshogyan nehezedik-e az emberre? Aztán eszembe jutott, hogy láttam egyszer Kalabriában a tengerparton egy magányos halászt; mi kint álltunk a parton, amikor a halász a csónakjával elevezett előttünk: intetünk neki, ő visszaintett. Emlékszem, hogy összeszorult a szívem akkor, de most már máshogyan látom ezt; eszembe jutott, amit egyszer Ő mondott nekem: a magány kevesek kiváltsága és ajándéka...

Egyébként meg talán nagyon is más a mi magányunk és a tenger magánya: a miénk sűrű és bezárt, a tengeré hatalmas és végtelen, de valahogy mégis magában hordozza a feloldást és a megváltást...

***

A Mindennapi klasszikusok oldalt nemrég nagy megtiszteltetés érte: felkérést kaptam, hogy a blog és a Facebook oldal legyen az 1. Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál egyik médiapartnere. A felkérésre örömmel mondtam igent, hiszen a gitár eddig nem nagyon kapott szerepet se a blogon, se a Facebook oldalon.

Információk a rendezvényről - katt!

A Fesztivál december 6-ai koncertjén elhangzik a fenti mű, a szólót az a Costas Cotsiolis játssza majd, aki a fenti felvételen is. Ami még fontos információ: az eredeti tervekkel ellentétben nem Leo Brouwer vezényli majd saját művét, a művész ugyanis lemondta európai útját a párizsi események miatt, az új karmester Joan Pagès lesz. További információk - katt!

Talán...

Amikor elkezdődött a közös munka az 1. Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivállal, amelyet Leo Brouwer kubai gitárművész és zeneszerző tiszteletére rendeznek a Zeneakadémián december 4-e és 6-a között, az volt az első dolgom, hogy meghallgattam Leo Brouwer számos művét.

Az egyik első találat ez a rövid darab volt:

(Az Un día de noviembre eredetileg az azonos című kubai filmhez írott zene, a filmről ezt találtam:

"Leo Brouwer plays 'Un día de noviembre', which he wrote for the sound track of Solás's film by the same name. In the original version, the guitar was accompanied by flute, bass and percussion; Brouwer later transcribed the music for solo guitar.

'The golden age of the Cuban cinema, which reached its peak in the late 1960s, seems miles away from the 1970s, when bureaucracy replaced spontaneity. [During] the first half of the 1970s, [defined] as the grey years, censorship was enforced... Solás suffered from this situation with "Un día de noviembre" (One Day in November, 1972), which he considers his most personal work. Though well received abroad, the film would not be viewed in Cuba until 1978. This painful experience led Solás to a crisis serious enough for him to consider giving up filmmaking.'
(from Julie Amiot, in 'The Cinema of Latin America', ed. A Elena, M Díaz López, 2003)

Un día de noviembre (1972) Cuba 35 mm 110 min
Director: Humberto Solás/ Script: Humberto Solás and Nelson Rodríguez/ Music: Leo Brouwer")

Aztán meghallgattam számos más Brouwer szerzeményt is, de valahogy mindig ide tértem vissza. Olyan ez, mint az a városnézés, ahol a műemlékek, múzeumok és a katedrális mellett az igaz emlék egy kicsi és emberi léptékű tér marad egy kávézóval, ahol jó volt órákig üldögélni.

***

Ma hajnalban az 1943-1944-es Márai Naplót olvastam: ehhez is mindig visszatérek...

"Az ősz, ez a csoda. Mintha az Isten oda sem figyelne arra, amit az ember, ez a féreg, a világ csodálatos színpadán művel." (208. oldal)

"A legőszintébb, a legemberibb, s ezért talán a legszebb szó, melyet ember valaha kimondott: 'Talán'." (255. oldal)

***

A Mindennapi klasszikusok oldalt nemrég nagy megtiszteltetés érte: felkérést kaptam, hogy a blog és a Facebook oldal legyen az 1. Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál egyik médiapartnere. A felkérésre örömmel mondtam igent, hiszen a gitár eddig nem nagyon kapott szerepet se a blogon, se a Facebook oldalon.

Információk a rendezvényről - katt!

süti beállítások módosítása