Mindennapi klasszikusok

Hatvan perc a bruckneri erdőben - élménybeszámoló Bruckner IX. szimfóniájáról

Erdő-, vagy természetélményt eddig leginkább Dvořák zenéje adott nekem. A dvořáki erdő maga a derűs tisztás, a dvořáki erdőben mindig minden üde és aranyló; az erdő, a mező, a táj fénylik, mint a szombat egy napsütéses tavaszi délelőttön. Az elmúlt vasárnap aztán megint erdőbe vitt a zene: ezúttal Bruckner IX. szimfóniája, de ez az erdő egészen más, mint Dvořák erdeje. Misztikus, talányos, sejtelmes, olykor talán félelmetes is, de mindenek előtt sötétzöld, és csak percekre szűrődik be napfény a sűrűn összenőtt ágak között.

***

Az első tétel alatt eszembe jutott az egyik Grimm mese: sajnos sem a címére, sem a teljes történetére nem emlékszem, csak arra, hogy egy lány kóborol az erdőben, aztán mikor beesteledik, az egyik fa egyszer csak megnyílik, ahol menedéket talál.

A szimfóniában folyamatosan nyílnak meg a bruckneri erdő fái, olykor egyszerre több tucat is; valósággal káprázik az ember szeme és lelke a zenétől. A második tételben ez a cikázás olyan örvénnyé fajul, hogy a hallgató egyszerűen képtelen mit tenni: egy éppen elmúló élet képei, eseményei tűnnek fel a kinyílt fákban. Ez a scherzo olykor egy cinikus ördögi kacaj: az örvényből csak úgy szabadulunk, hogy teljesen átadjuk magunkat neki.

A harmadik Adagio tételben aztán egyre kevesebb fa nyílik ki, a zene, és így az erdő is sokkal lágyabb, sokkal szelídebb lesz. Végül marad a teljes, mélyzöld csend, és egyetlen fa. Igaza van Márainak: tényleg nem a halál a legrosszabb, ami egy emberrel történhet.

***

A harmadik Adagio tétel kezdete kísértetiesen emlékeztet Mahler IX. szimfóniájának befejező, szintén Adagio tételére. Brucknerrel kapcsolatban önkéntelenül is fel szokott bennem merülni Mahler a művek hossza miatt. Bruckner IX. szimfóniájának hallgatása közben jött a gondolat, hogy míg Mahler sokszor affektál, és mesterségesen nyújtja, bonyolítja a tételeket, addig Brucknernek pontosan ennyi mondanivalója van. Nekem Bruckner sokkal egyenesebb, őszintébb és szikárabb, mint Mahler.

***

Amikor pár éve újra hallottam Bruckner VII. szimfóniáját, az maradt a művel kapcsolatos alapélmény, hogy valami mély közöm van ehhez a nehéz, súlyos darabhoz. A IX. szimfónia első pár hangja után ugyanezt éreztem; ma délután alig vártam, hogy hazaérjek, és kettesben lehessek Brucknerrel és a IX. szimfóniával:

Elhangzott 2014. március 2-án a MÜPÁ-ban, a Fesztiválzenekart Fischer Iván vezényelte.

2 Hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr925846720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hannibal ante portas 2014.03.08. 07:29:31

A zenében ez a gyönyörű, hogy mindannyiunknak mást mond.
Nekem a bruckneri életmű, különösen pedig a 8. és a 9. szimfónia leginkább függőleges síkban helyezkedik el, azaz a Föld és az Ég között. Mintegy összeköti az emberi létezést a transzcendenssel, az Istennel, hogy aztán dicsőségben befogadtassék, mint pl, a 8. fináléjában, vagy csöndesen búcsúzva a földi élettől, megpihenjen a Mennyben, mint a 9. szimfónia 3. tétele. Nem tudom, milyen lett volna az utolsó tétel, de talán így van rendjén.
Így azután a 9. nekem az élettől elköszönő ember imádsága. A Scerzo pedig csöppet sem ördögi kacaj, sokkal inkább valami haláltánc féle. Éppen ez a transzcendentitás hiányzott nekem a Müpa beli előadásban, az valóban, minden szépsége mellett egy földi horizontot járt be. Ellentétben pl. éppen a Bernstein, Giulini de különösen Abbado által vezényeltekkel.

Mahler 9. nagyon hasonló, és még ma is borzongva emlékszem arra a majd kétperces könnyes csöndre, ami a Zeneakadémián volt, Abbado vezénylése után.

_romanista 2014.03.08. 08:21:31

@Hannibal ante portas: köszönöm a hozzászólást! egy megjegyzés: az ördögi kacaj és a haláltánc itt nekem ugyanazt jelenti.