Mindennapi klasszikusok

Egy péntek délelőtt Vásáry Tamással

vásáry_80.jpegÚgy alakult, hogy idén tavasszal többször is találkoztam Vásáry Tamással. A találkozások visszatérő motívuma, hogy Tamás mindig ül valahol. Az első alkalommal az autó hátsó ülésén, aztán egy irodalmi est után a nézőtéren egyedül, majd pár héttel később egy étteremben ülünk együtt. A vacsorán szóba kerül Arturo Benedetti Michelangeli és a Brahms balladák, aztán a vacsora után Tamás megint beül a hátsó ülésre, elvisszük a Gellérthegyre: sétálni indul éjfélkor.

Van azonban egy legemlékezetesebb "ülés", amely egyben életem egyik legemlékezetesebb zenei élménye is: ez április végén történt, egy pénteki napon. Tamásnál voltunk Annával, aki az ősszel megjelenő életrajzi könyv lektora. Tamás most a zongoránál ül; gyakorol, össze-vissza játszik darabokat: Csajkovszkijt, Lisztet, és közben Annát hallgatja, aki a könyv kéziratát olvassa fel neki fejezetről fejezetre. Én a kanapén ülök, dolgozom, de közben hallgatom a zenét és a felolvasást.

Tamás tehát játszik, de figyel Annára is: olykor megáll, kéri, hogy egy részt olvasson el újra, vagy pár szót kicserélne, mondatrészek sorrendjét megváltoztatná vagy egyszerűen csak elismerően szól egy részről. Közben néha feláll, jellegzetes tartásával és járásával kimegy egy újabb kottáért vagy csak hoz és mutat valamit.

Egyszer csak előkerül egy Schubert kotta: a Drei Klavierstücke első vagy második darabja. Én is oda ülök a zongorához, pár napja volt Szokolov koncertje a MÜPÁ-ban, ahol ezt is játszotta. Tamás nem játssza végig a darabot, csak egy részt játszik belőle; a lassú résznél megáll, a kottára mutat, mond valamit, és ránk néz: folyik a könnye.

Így ülünk két-három órát vagy lehet, hogy négyet is ebben a schuberti térben - a Szokolov koncert után fogalmazódott meg bennem a schuberti tér gondolata: "A schuberti téret sem lehet definiálni, csak körülírni és érezni; egyszerre lehet valami nagyon-nagyon távol, és mégis egy karnyújtásra; a schuberti percekben és órákban minden hossz és térfogat képes megváltozni és átalakulni; egyetlen dolog biztos csupán: minden lebeg." Ebben a lebegésben és nagyon különös energiaáramlásban Tamás még eljátssza Brahms Esz-dúr intermezzóját, és pár Brahms keringő részletét, aztán egyszer csak véget ér a délelőtt, hogy utána egy életen át emlékezzünk rá...

***

Drága Tamás, bár már régen találkoztunk, de szeretném, hogy tudd, hogy szinte minden nap gondolok Rád: azt hiszem, hogy nekem a legjobb a közvetlenségedre, a minden allűrtől és póztól mentes lényegedre gondolnom. Köszönöm Neked az összes beszélgetést: Michelangeliről, Klempererről, Brahmsról, Schubertről; köszönöm, hogy játszottál nekem Brahms darabokat, és persze a CD-idet!

Boldog születésnapot, Isten éltessen még nagyon sokáig!

***

Az egyik ajándék CD Vásáry Tamás Schumann CD-je volt, rajta a Gyerekjelenetekkel:

3 Hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr905455001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

álfirkász · http://narancsosliba.blog.hu/ 2013.08.11. 13:29:35

Boldog születésnapot neki! Egyik nagyon nagy kedvencem, mióta megismertem.

Measurer 2013.08.11. 13:52:23

Kedves Művész Úr, kedves Tamás,

a (Vásáry Zsuzsanna néni révén) távoli rokon debreceni Bundy családból kívánjuk, hogy Isten tartson meg még soká művészi erőd teljében!

Sipi81 · http://www.egalizer.hu 2013.08.11. 16:19:36

Én pár éve jártam először Vásáry Tamás koncertjén, ahol épp erről a Schumann CD-ről játszott darabokat, de közben magyarázta is őket, meg sok mindenről beszélt. A kis egri terem zsúfolásig megtelt. (A koncert után dedikálta is a CD-t, ami nekem mint nagy lemezgyűjtőnek sokat jelentett.)
A zenerajongók fiatalabb generációjához tartozván én a régi nagy művészeket többnyire már csak felvételről ismerem, de Váráry Tamás koncertje óta tudom, hogy nekem is megadatott, hogy élőben is találkozzak olyannal, akire sok-sok év múlva is emlékezni fogok - emlékezni fognak.
És remélem, hogy még sokat hallhatom őt élőben.