Mindennapi klasszikusok

Mindennapi klasszikusok

1910-ben március 19-én mutatták be Bartók I. vonósnégyesét

2012. március 19. - _romanista

Az évfordulóra a wikipédián találtam rá, aztán rákattintottam a vonósnégyesről szóló cikkelyre, ott találtam az alábbiakat:

"A premier 1910. március 19-én volt a Waldbauer-Kerpely Quartet közreműködésével, akikkel pár nappal azelőtt Bartók Kodály Zoltán műveket mutatott be.

Molnár Antal méltatása a Zeneközlöny 1911. március 1-jei számából. A cikk szerzője nemcsak a remekműre ráérző kritikus, hanem annak avatott megszólaltatója is volt, mint a Waldbauer-kvartett tagja: '…Ez a munka a négy hangszerre írt dolgozási mód tökéletes mintája. Oly céltudatos és biztos a fölépítésben, mintha az egész kompozíció önmagától vésődött volna márványba… Az első rész (Lento) hangulatára ne használjuk az átszellemültnek jelzőjét. Más is átszellemült. Ez a halkan kezdődő és fúgaszerűen tovaszövődő áradat a maga minden pillanatában újabb nagy megfeszülést hozó rezgéseivel úgy halad, úgy hullámzik föl a nagy fortékig, úgy éli le titokszerűen fenomenális életét, mint az álom, melyről reggel csak annyit tudunk már, hogy fönségesen rettenetes volt… Ez az első rész a legtisztább nyugalommal járja meg az útját, úgy halad befejezéséig, mint a mártír, akit senki sem ért meg, s aki többet érzett életében, mint elítélőinek egész pereputtya. Lehet, lesz idő, melynek érzésvilága az ártatlan hangulatok közé sorolja ezt a hatalmas darabot, de akkor már olyan lesz az erőteljesebb, hogy mai szervezetnek arról sejtése sem lehet…'"

Íme, az első tétel:

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr294325907

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2012.03.19. 20:02:07

már akkoriban is állami pénzből nyomták a pár ezer embert érdeklő rétegzenéjüket a "komolyzenészek"?

atiz 2012.03.19. 20:56:25

nezz mar egy kicsit utana, hogy kit fikazol... Bartokot nemzetkozi hiru zeneszerzo, minden zenemuveszeti iskolan tanitjak a muveit(!)

Ez am az orszagimazs, nem az, ami '45 ota zajlik a karpat medencenben.

Római kömény 2012.03.19. 21:00:03

@atiz: Miért pont '45 óta? Bartók a fasizálódó Horthy-rendszer elől menekült el az országból.

Measurer 2012.03.19. 21:50:42

@endike: Hogy mi a rétegzene, ebben nem mindig könnyű állást foglalni. Bartók I.vonósnégyesének egyes motivumai megjelennek Aaron Funk/Venetian Snares experimentális (punk) zenész "Rossz csillag alatt született" albumában is (olyanok mellett, mint ugyancsak Bartók IV. és VI.vonósnégyese, Paganini VII.capriccioja, Elgar Cello Concertoja, Prokofjev, Telemann, Mahler,Stravinsky vagy pl. Sörös Rezső: Szomorú vasárnap c.dala). Bartók I.vonósnégyese ezáltal komoly nemzetközi elismerést kapott (:DD)
drupal.omnibucket.com/node/437

isssti 2012.03.19. 21:54:52

Nagyon szomorú, nagyon magányos zene..és talán ettől ilyen gyönyörű - csak közben megszakad az ember szíve..
Hát jól van ez így?

Measurer 2012.03.19. 22:26:46

@isssti: Csodás ráérzés. Bartók Stefi Geyernek, a tehetséges hegedűművésznőnek irt levelében - aki iránti viszonzatlan szerelme inspirálhatta - legalábbis részben- a Molnár Antal által oly gyönyörűen leirt művet, a lento tételt "temetési gyászéneknek" nevezi.
http://en.wikipedia.org/wiki/String_Quartet_No._1_(Bartók)

Előre MGTSZ 2012.03.20. 05:57:30

@Measurer:
Inspirálhatta a Stefi Geyer utáni epkedés szenvedélye is, de nagyon valószínűnek tartom, hogy hellyel-közzel átjárhatta már őt a XX. századi utópia haldokló szellemiségének éppen lábai előtt heverő készre főzött aperitfje is.

isssti 2012.03.20. 11:02:56

@Measurer: Köszönöm! :o)
A Geyer Stefi történetről egyébként magam is hallottam, csak nem tudtam, hogy ide köthető -köszi az infót!

Measurer 2012.03.20. 19:37:01

@isssti: Bocs, nem szeretnék zavart okozni: persze elsősorban az I. (posztumusz) hegedűverseny ami Stefi Geyerhez köthető ("ez a maga "Leitmotivja" - irja Bartók a főmotivumhoz), nem is kerülhetett nyilvánosságra csak Stefi halála után..De az I.hegedűversenyben - ahol megjelenik az I. hegedűverseny un. virtuóz témája- , a 14 bagatellben, a Két arcképben is találunk motivumokat, sőt a Kékszakállú herceg várában is fellelhető Stefi alakja!
(Sőt a rossz nyelvek szerint első felesége Ziegler Márta alakjában is u.i. mindkettő rendőr tisztviselő lánya volt :DD)

Stefi itt második, zongorista férjével Dvorák II. Szláv táncát adja elő:
www.violinist.com/blog/Mle/20108/11586/
süti beállítások módosítása