Mindennapi klasszikusok

Mindennapi klasszikusok

Liszt h-moll szonátája: Dohnányi és Bartók is megküzdött vele

2011. december 01. - _romanista

Nekem a legkedvesebb Liszt-mű a h-moll szonáta. Nem volt ez mindig így, nagyon nehezen barátkoztam meg vele. Nemrég ezt találtam a fidelio.hu-n:

"Bartók alább idézett cikkében (1911), majd akadémiai székfoglaló előadásában (1936) méltatta Liszt alkotását. A h-moll szonátáról, amelyet ő maga is felvett zongoraművészi repertoárjába, így emlékezik: 'Még tanuló koromban először került kezembe a Liszt-szonáta. Megpróbálkoztam vele, de megbarátkozásra akkor nem került sor. Az expozíció első felét ridegnek találtam, üresnek éreztem, a fugató iróniáját észre sem vettem. Persze ez akkor volt, amikor Beethoven utolsó szonátáit sem értettem meg. Nemsokára azután hallottam a szonátát Dohnányitól, tökéletes előadásban. Ennek ellenére a megértéstől távol maradtam. Néhány év múlva újból elővettem a művet - zongoratechnikája és nehézségeinek legyőzése érdekelt. És tanulás közben lassan-lassan megszerettem, ha nem is föltétlenül. Később beszélgettem egyszer Dohnányival erről a szonátáról, és akkor legnagyobb csodálkozásomra kiderült, hogy ő is ugyanígy járt vele.' (Liszt zenéje és a mai közönség. Zenetudományi Tanulmányok, 1955. 13.1)"

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr333414628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2011.12.01. 14:50:49

Hát nem csodálom, nem fog meg különösképpen.

_romanista 2011.12.02. 14:16:01

@A csótány is ember: elsőre szerintem senkit nem fog meg. olyan, mint bizonyos ételek, az ember először nagyon távolinak érzi magától, aztán egyszer csak elkezdi kívánni.

2011.12.02. 16:49:40

@_romanista: Valójában az én ízlésemhez Liszt kicsit túl modern, a kisebb darabjait szoktam csak hallgatni.
De ez sem állandó, már fordult elő, hogy változott az ízlésem..:)

foeniculum 2011.12.08. 10:21:27

Részben próbaképp, hogy ez látszik-e.... részben, mert gondolkodtam rajta egyébként is.

Vannak zenék, amikért meg kell küzdeni, mint ahogy vannak nők is, akikért meg kell küzdeni.
Viszont minél nagyobb küzdelem árán találunk rá, annál nagyobb öröm lesz utána, és annál erősebb a kötődés :)
Szerintem érdemes próbálkozni, és csak akkor továbblépni, ha többedjére sem ébreszt semmi olyan érzést, amiről tudjuk, hogy nekünk szól....
süti beállítások módosítása