Mindennapi klasszikusok

1923. november 19.: Budapest fennállásának ötvenedik évfordulójára rendezett koncerten mutatják be Bartók Táncszvitjét

De nem csupán a címben említett művet, hanem Kodály Psalmus hungaricus, és Dohnányi Ünnepi nyitány című művét is.

A korábban többször idézet Kovács Sándor: Bartók című könyv így erről:

"Budapest fennállásának ötvenedik évfordulójára tervezett jubileumi hangversenyre a hivatalos felkérést éppen a nemrég meghurcoltaknak adja a főváros vezetése: Bartóktól, Kodálytól és Dohnányitól várnak új műveket.

Kodály arra használja fel az alkalmat, hogy hangokba öntse a megbántottak keserű panaszát: az 55. zsoltár egy régi magyar fordításának szövegére ír elementáris hatású darabot (Psalmus hungaricus).

Bartók Trianonról mondja el a véleményét. Olyan művet alkot, amelyben különféle népek jellegzetes táncai jelennek meg (konkrét parasztzene-idézet nélkül). A népeknek ezt a 'körtáncát' ritornellként visszatérő, félreérthetetlenül magyaros melódia köti össze. A testvérré válás zenei utópiája tehát a Táncszvit: egy olyan birodalomé, amelyben a különféle nemzetek egyenrangúak, de amely mégiscsak elsősorban magyar, mivel a magyarság játssza benne az összekötő szerepet.

Az ünnepi közönség mindebből mit sem ért. Míg a Psalmusnak hatalmas sikere van, a Táncszvitet rideg közöny fogadja. Nem egészen ok nélkül: a zenekar csapnivaló előadást produkál.

Bartók megint úgy érzi, felesleges komponálnia. S amikor kiderül, hogy a Mandarin budapesti előadásából sem lesz semmi, már-már leszámol azzal, hogy valaha is komponálni fog. 1926 tavaszáig tart ez a bénult állapot; Stravinsky budapesti hangversenyéig."

Eddig az idézet, jöjjön a Táncszvit első részlete:

 

És a második:

1 Hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr492460091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

foeniculum 2010.11.20. 18:26:56

Elnézést, de kicsit zavart a címben szereplő "fennállás" szó, ezért utánanéztem a város történetének :)
Szóval a három korabeli város: Pest, Buda és Óbuda fővárossá egyesítésének gondolata gróf Széchenyi Istvánban ötlött fel, amit az 1831-ben kiadott Világ c. művében jelzett is.
1872-ben kezdték el az összecsatolás előkészítését, ami majd egy éven át tartott, és végül 1873 november 17.-i "díszközgyűléssel" ért véget. Ekkor vette át az ügyek vitelét Budapest főváros tanácsa.
www.nemzetisegek.hu/repertorium/2008/05/belivek_2-5.pdf

Az írást amúgy jólesett olvasni, a zene pedig egyszerűen csodálatos. Sajnálatos, hogy az akkori közönség nem értette, nem tudta befogadni. Kiváltképp a fúvósok nagyszerű szólama fogott meg :)