Mindennapi klasszikusok

Párhuzamok a zeneszerző és az előadó élete között 2.

Az előző bejegyzés utolsó videóján Glenn Gould játszotta Mozart a-moll szonátáját: igen érdekes felfogásban... Maradva Glenn Gouldnál, hadd térjek még vissza egyetlen bejegyzés erejéig egy korábbi poszthoz: Glenn Gould és a Brahms intermezzók.

Molnár Antal Brahms című könyvében találtam az alábbi idézeteket - Molnár Antal nem tévesztendő össze az egy korábbi bejegyzésben bemutatott Molnár Jenő Antallal:

"Nagyrabecsüli a meleg családiasságot. Miért maradt hát megrögzött agglegény az izmos, zömök, vérmes Johannes? Azt az 'Ewige Liebe', halhatatlan szerelem okozta, amit annyiszor megénekel, szöveggel vagy anélkül. A nagy zeneszerző Schumann felesége, Clara Wieck, a XIX. század zenei 'papnője' lett az ő végzetes asszonya. A tizennégy évvel fiatalabb imádó kifelé azzal igyekszik menteni nőtlenségét, hogy nősülendő korában még szegény volt, később meg már kivénült a családalapítás kockázatából. Ez csak ürügy. A gyógyíthatatlan sebről Brahms nem beszél. Clarát özvegysége idején köti a kegyelet, az anyai kötelesség és a polgári morál. Brahms marad a leghívebb támasza, leginkább a távolból. Így épül ki az eszményi barátság palotája, afféle Kőműves Kelemeni ház, benne két ember eltemetett szívével. E fájó ragaszkodásnak is része van benne, hogy a zeneköltő elhagyja Németországot és Bécsben telepszik meg. Közelből leküzdhetetlenül nehéz lett volna ilyen lemondást elviselni.

Jellemző, ahogyan Brahms megtorpan és keservét hordozza! A nagy találkozás egyszeri csodája ütötte szíven. De nem küzd érte huzamosan, nem teszi rá életét, akár az ujjongó győzelemig, akár a megsemmisítő tragikumig. Mert alkotó művész. Legfőbb dolga önmagáért élni és teremteni. S hozzá még romantikus is, akinek hangulatvilága csak gazdagszik és tágul a reménytelenségtől. Boldogtalan élet: boldog alkotás! Ez a Clara - Johannes-viszony legbenső titka. A többi szép nő Brahms életében: fölajzó múzsa, mint élettavaszkor Agathe Siebold, ősz utóján Elisabeth Herzogenberg. A múzsák elképzelt csókjától ugyancsak művek fogamzanak. S a fizikai kielégülés? Akár Beethovené, Brahms életrajza is üres ezen a ponton. Jóbarátok titkos susmogása nyomán maradt fönn egy-két útmutatás a legényélet mentsvárai felé. Ám Defregger tűzrőlpattant menyecskéi csak a vásznon olyan megkapóak; közelebbről közönséges vászoncselédek."

Brahms után a már korábban idézett Otto Friedrich Glenn Gould, Változatok egy életre című könyvéből egyetlen mondat: "Nővel soha viszonya nem volt, de férfival sem, maga volt a megtestesült 'nemnélküliség'."

Talán az életrajzi párhuzam miatt ebben az esetben is érdemes újra meghallgatni az intermezzókat, amely felvételekről maga Glenn Gould mondta, hogy ezeknél érzékibb felfogásban talán senki nem játszotta még ezeket a darabokat.

Végül hadd idézzek újra Molnár Antal könyvéből: "Zongora-muzsika címei nem épp sokat mondók. Ballada, Románc, Capriccio, Rapszódia, főleg pedig Intermezzo. 'Közbülső darab' a Brahms-féle legintímebb gyónások titulusa. (...) E kisformák fő erénye a romantikus líráé: kevéssel mondani sokat, röviden, néhány vonással adni széles hátterű lelki portrét." Készítettem egy lejátszási listát - esős, szomorkás őszi napok remek zenei kisérője -, amelyen jelenleg nyolc intermezzó hallható; többet sajnos Glenn Goulddal nem találtam.

12 Hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr172327274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

foeniculum 2010.09.28. 07:45:50

Gratulálok az új külsőhöz, nagyon szép lett, méltó a tartalomhoz :)

_romanista 2010.09.28. 08:02:38

@foeniculum: köszönöm, már nagyon itt volt az ideje...

KrizsiL 2010.09.28. 08:40:54

Jó lett az új skin, gratulálok hozzá.

pat 2010.09.28. 09:55:03

Glenn Gould aszexualitása közkeletű vélekedés, amit ugyanakkor néhány évvel ezelőtt megcáfolt egykori szeretőjének vallomása kapcsolatukról.

kivonat a wikipediáról:
In 2007, Cornelia Foss, wife of composer and conductor Lukas Foss, publicly claimed that she and Gould had had a love affair lasting several years.[67] She and her husband had met Gould in Los Angeles in 1956. Cornelia was an art instructor who had studied sculpture at the American Academy in Rome; Lukas was a pianist and composer who conducted both the Buffalo Philharmonic Orchestra and the Brooklyn Philharmonic.
After several years, Glenn and Cornelia became lovers.[67] Cornelia left Lukas in 1967 for Gould, taking her two children with her to Toronto, where she purchased a house near Gould's apartment, at 110 St. Clair Avenue West. According to Cornelia, "There were a lot of misconceptions about Glenn, and it was partly because he was so very private. But I assure you, he was an extremely heterosexual man. Our relationship was, among other things, quite sexual." Their affair lasted until 1972, when she returned to Lukas.

kék edward 2010.09.28. 10:08:56

Nagyon érdekes.
Nem ismertem Gould saját véleményét az intermezzók felvételéről, de van benne valami.
És ha már Gould és Brahms, vagy Brahms és Gould: Van egy híres d-moll zongoraverseny előadása Bernsteinnel, amikor Bernstein a koncert előtt beszédet intéz a közönséghez, amiben elmondja, hogy mennyire nem ért egyet Goulddal a zongoraverseny értelmezésében, de mekkora művésznek tartja.

Itt meghallgatható.
www.youtube.com/watch?v=4gs3TeEUy8g&feature=related

A koncert eleje pedig itt:
www.youtube.com/watch?v=3PtIAHAzS4I
www.youtube.com/watch?v=y_HdBvfjCJc&feature=related

KrizsiL 2010.09.28. 10:10:53

@pat: Ne haragudj, de magyar oldalakon vagyunk. Kérlek, ha valamit mondani szeretnél ezen a nyelven tedd. Elég pár szavas szabad fordítás + esetleg egy link ha valaki pontosabban szeretne utána nézni, és bírja a nyelvet ahova a link mutat.

szandzsi 2010.09.28. 11:31:22

@KrizsiL: Itt megtalálható a szöveg, amit a Bernstein mond ill. az egész koncertről is ír:
en.wikipedia.org/wiki/New_York_Philharmonic_concert_of_April_6,_1962

Röviden azt mondja a Bernstein, hogy soha nem szokott koncertek előtt beszélni, de most meg kell tennie, mert ez az interpretáció annyira különbözik mindentől, amit eddig hallott vagy amiről álmodni mert. Megtehette volna, hogy felkér egy másik szólistát vagy az egyik segéd karmestert, de akkora művésznek tartja Glenn Gould-ot, hogy komolyan kell vennie bármit, amit elképzel egy műről. Az egész kicsit szabadkozó és ugyanakkor humoros is, ugyanakkor hihetetlen tisztelettel beszél az egyik művész a másikról.

Nagyon jó előadás, bár én elfogult vagy mindkettőjükkel kapcsolatban...:-)

_romanista 2010.09.28. 11:58:20

@szandzsi: @kék edward: @pat: köszi a hozzászólásokat, nagyon értékesek! a bejegyzésben idézett Glenn Gould könyvben is említik ezt a bizonyos koncertet, majd igyekszem megkeresni este

_romanista 2010.09.28. 11:59:15

@KrizsiL: "Jó lett az új skin, gratulálok hozzá." - köszönöm, nem az én érdemem, én csak azt kértem, hogy az a kilenc szerző / zongorista legyen a fejlécben, aki most ott van....

KrizsiL 2010.09.28. 15:42:24

@szandzsi: Köszönöm a fordítást.

_romanista 2010.09.28. 21:02:41

A Glenn Gould könyv hosszan foglalkozik ezzel a bizonyos Brahms d-moll zongoraversennyel: Glenn Gould & Bernstein. azt hiszem, hogy be fogom szkennelni, nagyon érdekes...