Mindennapi klasszikusok

Új antikvár könyvek, avagy miben hasonlított Prokofjev és Kosztolányi gyermekkora

Mint azt az egyik hétvégi bejegyzésben írtam, terveim között szerepelt újabb könyvek vásárlása; tegnap végre eljutottam a zenei antikváriumba: a könyvek beszerzése megtörtént.

Az egyik Prokofjevről szól, pontosabban ő írta: Önéletrajz és írások a címe. A Függelékben található egy írás: "Részletek Prokofjev 'Gyeremekkor' (nem elírás) című önéletírásából [Az első zenei élmények]

As a Boy at the Piano"Otthon, születésemtől fogva állandóan hallottam zenét. Amikor esténként lefektettek és nem volt még aludhatnékom, ágyamban heverészve figyeltem a Beethoven-szonáták elmosodó hangjaira, amelyek négy szobányiról szűrödtek be a gyerekszobába. Édesanyám többnyire az első kötet szonátáit játszotta. Utána Chopin-prelüdök, mazurkák és keringők következtek. Olykor könnyebb Liszt-darabokat is játszott, az orosz zeneszerzők közül pedig Csajkovszkijt és Rubinsteint. Anton Rubinstein akkoriban állott dicsőségének tetőpontján, és édesanyám szentül meg volt győződve arról, hogy Rubinstein sokkalta nagyobb zeneszerző Csajkovszkijnál. Arcképe a zongora fölött lógott."

 

 

 

 

Az idézet sorok elolvasásakor eszembe jutott egy korábbi olvasmányélményem: Tükörben Kosztolányi Dezső. Az írás címe: Édesapám 

(...) "Télen-nyáron hajnali ötkor kelt. Ilyenkor karjára vette kedves macskáit, és elbeszélgetett velük. Aztán leült a zongorához, s addig ábrándozot ott, amíg iskolába nem kellett mennie velünk. Beethovent zongorázta legszívesebben. Az ő szonátáit álmomban és félálomban hallottam először. Amikor fölébredtem, valami tündéri szívszorongást éreztem, s nem tudtam, hogy mitől. (...)"

 

 

 

Ide kívánkozik még, hogy a Szeptemberi áhitat című versben is felbukkan Beethoven, pontosabban a Patetikus szonáta, íme a részlet: 

"Olyan ez éppen, mint gyermekkoromba.
A felnőttek érthetetlenül beszélnek
egymás között, minden nesz oly goromba,
estente búgó hangja van a szélnek,
tán megriadt lenn egy sötét falombtól
s a télre, sárra és halálra gondol.

Aztán a délután is furcsa nékem,
hogy a napot árnyékok temetik,
a zongorán, mint hajdan a vidéken,
örvénylik a Sonata pathétique,
bukdácsol a billentyűn tompa búban
az édes elmebeteg, árva Schumann
s mert nem lehet már jobban sírnia,
száján kacag a schizophrénia."

 

A teljes vers elérhető itt, sajnos a Youtube-on nem találtam...

20 Hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr842261508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

krferi 2010.08.31. 22:45:24

Szép bejegyzés, köszönöm.

tcom 2010.08.31. 23:16:32

Végre egy értelmes cikk. Gratulálok!

Scala 2010.08.31. 23:51:19

Én is nagyon köszi!
A korán kelés és a macskák témát ami azt illeti, ismerem. :-) Csak a zongora... és a kották, no de az élet egy örök kihívás. ;-)

foeniculum 2010.09.06. 16:51:01

@_romanista:
Apropó... Prokofjev balettjeit nagyon szeretem. Sőt Rómeó és Júlia témában az általa írt a kedvencem :))))
Esetleg szívesen olvasnék erről is a blogban :))))

Seregi László rendezésében mai napig adják az Operaházban. Szerintem pazar feldolgozása a balettnek, nem a klasszikus, hagyományos előadás, de nem is a modern elvont stílust képviseli. Nagyon meggyőzők a díszletek, és tetszenek a jelmezek is.

Scala 2010.09.06. 22:20:44

@foeniculum: Fodrászom mesélte, hogy az Aréna Pláza Klasszikusok sorozatban a párizsi operáházból közvetítették Prokofjev Hamupipőkéjét.
A mostohát egy pai táncolta, aki parodizálta a karaktert, volt benne egy amerikai producer, King Kong,a végén Hamupipőke kapott egy szerződést valamely Broadway előadásra.

Háááát, semmi bajom a modernnel, pl. Mozert Cosi fan Tutte ballonkabátban, minimalista díszletek között, teljesen oké, de ez iszonyúúúúú volt, állítólag. :-)

Scala 2010.09.06. 22:21:31

pai = pasi, jav. Mozart

foeniculum 2010.09.06. 23:58:41

@Scala:
A régi szép időkben... amikor még volt Mezzo tv csatornánk, ott is lehetett nézni elképesztő előadásokat :))))
Elsősorban operák modern változatait...
Pl. Puccini Gianni Schicci előadása :)
Meg is találtam a YouTube-on:

Itt látni legjobban a díszleteket
www.youtube.com/watch?v=YhnT7NdUb48&feature=related

Ez viszont az egyik legszebb nóta..
www.youtube.com/watch?v=kKvT5eCfqLE&feature=related

Különben Seregi rendezése/koreográfiája csodálatos, és látványos előadás, én imádom, és már többször is képes voltam megnézni...

foeniculum 2010.09.07. 00:14:16

@Scala:
Amúgy a modern balettel sincs gondom, ha nem egy klasszikus balett feldolgozása akar lenni, új mondanivalóval, hanem eleve modern a téma is hozzá. Mint pl. a Műpában Markó Iván sorozata az Angyalok üzenete (Bach zenéjére) és a többi....

Scala 2010.09.07. 00:19:20

@foeniculum: Egyetértek, én is kedvelem a modern balettot, /bár Bozsik Yvette sztem kövér/. :-D Markó Ivánt személyesen ismerem, véletlenül, elég rossz állapotban. Ezt az előadást nem láttam.
A modern balett zseniális tud lenni, de csak ha színvonalasan nyomják... nos az utóbbi években voltam néhány kiábrándító magyar balett előadáson, akár klasszikus, akár modernebb. Szomorú, de az Operaház balettkara másodosztály.

Megnézem amiket linkeltél és köszönöm.

tnsnames.ora 2010.09.07. 07:02:56

Na és hogy vagytok avval a kérdéssel, ha csak halljátok a balettzenét (lemezről, rádióból)? Hozzáképzeltek egy korábban látott balett-előadást? Saját koreográfiát találtok ki rá? Vagy 'szimplán' zeneként hallgatjátok? És ilyenkor nincs bennetek valami hiányérzet a szinpadi balett hiánya miatt?

foeniculum 2010.09.07. 08:06:02

@Scala:
Úgy lehetsz a balettel, mint én a fazekasedényekkel... Amit mások csodálattal néznek, én minden apró hibáját észreveszem.
Valahogy engem mindig elbűvöl a balett, és lehet nem veszem észre az apróbb bakikat :)
Igen, ha a tánckar nem egyszerre lép, az nem szép látvány, de inkább eltekintek tőle, és csak azt nézem, ami tetszik benne :))))
A balettos lányok az én szememben pedig mind túl vékonyak.... ;)

Visszatérve a korábbi példádhoz, azt különösképp nem kedvelem, ha a történeten változtatnak, bármi legyen is. Akár egy Agatha Christie krimi, ahol a tv-s feldolgozás során az áldozat válik gyilkossá... és hasonló finomságok :(
Nem ettől válik egy történet modernné

foeniculum 2010.09.07. 08:14:38

@tnsnames.ora: ez talán többmindentől is függ. Mivel én nem vagyok szakmabeli nem tudok elképzelni "koreográfiát" egy zenére. Ha a zenét ismerem meg előbb, akkor számomra az "csak" egy zene marad. Fordított esetben nyilván emlékeimben, gondolataimban már tudom párosítani a látványt a hallottakkal. De ez szerintem egy egyszerű filmre is igaz....
Aki pedig ebben él, el tudom képzelni, hogy bármely zenéhez el tud táncot társítani gondolatban. (ld. pl. a korábban említett Angyalok üzenete) Ugyanis szerintem ez nem feltétlen attól függ, hogy a zeneszerző miért írta... :)
Olyasmi lehet, mint amikor valaki kotta alapján hallja az egész zenekart belülről...

Scala 2010.09.07. 11:44:17

@tnsnames.ora: A Balanchine-est után pár nappal vezetés közben hallottam azt a Bach zenét, amire tácoltak, az jól sikerült, úgyhogy az előadás emléke kúszott be. Általában azonban - ösztönösen, önfényezés nélkül vallom be - koreográfiát találok ki a zenére. Elég zsenge gyerekkorom óta kitalálok dolgokat hallott zenére, leköt és feltölt az ilyesmi. :-)

Scala 2010.09.07. 11:52:42

@foeniculum: Így igaz, a modern rendezéshez ízlés kell, érzék, patikamérleg, akkor nem az lesz a benyomása a kultúrembernek, hogy egy extravagáns szétcsúszott alak rátenyerelt szőrös mancsával a darabra.
Agatha Christie: :-) örökéletű, az emberek sosem fogják megunni. A könyv a legjobb, de én filmmel kezdtem, 7-8 évesen, az a bizonyos klasszikus BBC sorozat egyik része... a későbbiek kiábrándítóak, tudom. Amennyire fejlődtek a Sherlock Holmes adaptációk, annyira elcseszték a ladyt... :-(

Balett: nos igen, magasan van a mérce, nem tagadom, de sztem ha Csipkerózsikát nem tudja felemelni/megemelni a herceg, mert olyan nagydarab (a néhai Erkel Színház), a Balanchine esten leejti a partner fejjel lefelé a balerinát és a Hattyúk tava fiatal leánykarának betéte hang és látványvilágban a harci lovak vonulására hajaz, sztem nem én vagyok az intoleráns. ;-)

MOM Palace moziban volt több felvétel is Szentpétervárról, na igen. Nem is vágyok másra + férjem annyira besokkalt a Balanchine-esten, hogy kerüljük az Andrássy utat.

Scala 2010.09.07. 11:57:02

kis magyarázat, hogy meglegyen a koherencia a két komment között:
A Balanchine est 3 képből áll, az első gyönyörű, Bach zene, a második kép közepes, a harmadik cirkuszi ripacskodás szar jellemzekkel. A permieren voltunk, egy ismerősöm később, neki hatalmas élmény volt. Bizonyára szubjektív vagyok, de nekünk kínos volt a végére, összhhang hiánya, külalak, ruganyosság és elesések, éeletmben nem láttam még olyat, amilyen szembetűnőeket buktak, bakiztak stb...

_romanista 2010.09.07. 12:01:42

@tnsnames.ora: ha jól emlékszem, azt olvastam valahol, hogy Krúdy úgy utazott messzi tájakra gondolatban, hogy csak egy belföldi újságíró igazolványa volt...
szerintem a zene is ilyen: hallgatja az ember és egészen messzi tájakra el lehet gondolatban jutni, tehát a zene hallgatásakor a színpadot is el lehet képzelni és a táncot is.
én azzal szórakoztatom magam, hogy hallgatom a zenét, és azt figyelem, hogy mik jutnak eszembe.
erre a Brahms zongoradarabok nagyon jók, főleg a balladák...

tnsnames.ora 2010.09.07. 17:14:33

Hogy felpörgött a topik. :o)

Én elég kevés balettet láttam az életemben, pedig elvben kedvelem a műfajt, és mindenevő módjára szívesen megnézek előadásokat.

Ami még izgalmas lehet így beszélgetés szintjén, a balett zeneszerzői oldala: miben másabb kifejezetten balettzenét írni, mi plusz kell(het) hozzá a zeneszerzőben meglegyen a komponáláskor? Avagy elég "csak" jó zenét írni egy jól kiválasztott témára? Vagy másképp megközelítve: mitől robbant akkorát például az emlegetett Rómeó és Júlia is?

Az elöző hozzászólásom második fele továbbra is fennáll. :o) Ha egy koncertet vagy operát öntenek hanglemezbe, ott sokkal kisebb veszteség érződik számomra (persze nyilván van és nem is kevés), és balett esetében tűnik a "legnehezebbnek" a darabot csak hanglemezről élvezni. Mintha sokkal többen néznének balettelőadásokat, mint hallgatnak otthon lemezjátszóról balettlemezeket.

foeniculum 2010.09.07. 18:31:27

@tnsnames.ora:
Hihi! Ez nem topik ;)

A "csak" zenehallgatók kedvéért általában a zeneszerzők balettjeikből készítenek szvit változatot, ahol kiemelik a slágerzenéket, külön tételekké, így nincsenek benne az összekötő dallamok(?!)
Én általában így szoktam ismerkedni a balett zenékkel. És ha már megnyert magának, és felkeltette az érdeklődésem (és persze éppen látható is valahol), akkor megnézem az egész balettet, és van, hogy siránkozom a kimaradt szép zenékért, hogy aztán keserves kínok árán sikerüljön beszereznem olyan formában is a zenét :)))

Érdekes, ahogy Prokofjev balettjénél az egyik kedvenc téma a 'Montague és Capulets' többször előjön, rövidebb, befejezetlen formában, míg a szvitben teljesebb, egységesebb, és katartikusabb is.

Scala 2010.09.08. 01:30:03

@tnsnames.ora: @foeniculum: radaron nézem, ha érkezik újdonság, és ide amúgy is szívesen visszatérek. Elit hely. :-)

Balettzene: passz.