Mindennapi klasszikusok

Főszerepben a cselló

Click!A hétvégi Egy mű több előadótól bejegyzés más formában jelentkezik: ezúttal nem a zongora a főszereplő, és nem is csak egy tételt szeretnék megosztani több előadóval, hanem hat olyan művet, részletet választottam, ahol a cselló a főszereplő.

A korábbi bejegyzések talán túl sok időt kívántak az Olvasoktól: még hétvégén is sok lehetett meghallgatni ugyanazt a tételt hatszor egymás után - ez a megközelítés talán változatosabb és szórakoztatóbb. A kérések természetesen maradnak: mivel a lista nem tud, és nem is akar teljes lenni, arra kérem a kedves Olvasókat, hogy osszanak meg műveket, nevezzenek meg csellistákat, akik ebből a bejegyzésből kimaradtak.

Az első:

Számomra ebben a műfajban az első számú mű Antonin Dvorak híres gordonkaversenye. Mint egy korábbi bejegyzésben írtam, azt olvastam egyszer egy CD borítón, hogy Dvorak zenei bölcsessége ebben a versenyműben teljesedett ki a korábbi zongora-, és hegedűversenyek után. 1892 és 1895 között Dvorak a New Yorki konzervatórium igazgatója, a gordonkaverseny ezen időszak alatt írott harmadik műve, amelyet már hazájában fejezett be. Az 1896-os londoni bemutatón a művet maga a szerző vezényelte. A versenymű ihletője - mint az számtalan helyen olvasható - a honvágy.

A három tétel közül én a másodikat szeretném megosztani - sajnos csak két részletben lehet - a 3:17-nél kezdődő dallam miatt: mintha Albinoni Adagio-ja is megjelenne benne. A dallam 4:42-nél visszatér, de én valahogyan sokkal szebbnek és lágyabbnak hallom az elsőt.

Erről a bizonyos dallamról nekem mindig eszembe jut egy beszélgetés: egy külföldi munka alkalmával magyar és cseh kollégámmal a szintén jelenlévő és a munkában is birodalmi és világhódító angolokat figyeltük. Sok mindenről beszélgettünk ezzel kapcsolatban, például arról, hogy mennyire máshogy viselkedünk mi és ők, ha iszunk. Mi ugye szomorkodni kezdünk és busongunk, ők meg hangosak lesznek és valósággal gyarmatosítanak ilyenkor. A beszélgetés e pontján jegyezte meg a cseh kolléga: "Mi ilyenkor elkezdünk gondolkozni..."

A második részlet:

 

A második:

A gordonkaversennyel lényegében egy időben találkoztam Az erdő csendje című Dvorak darabbal: az egyetemi évek alatt a Walkmannemben állandóan a Bartók Rádió szólt, az egyik Muzsikáló reggelben hallottam először - sajnos CD-n nem tudtam megvenni, sok CD boltban nem is hallottak erről a műről...

 

A harmadik:

Nemrégiben Gregor Piatigorsky halálának évfordulójakor a Youtube-on kerestem a Facebook oldalra megosztandó zenét, ez volt az első találat, illetve egy rövid ismertető:

"A hangszer iránti fokozott érdeklődésének első jelentős megnyilvánulása a népszerű Elégia volt (Elégia gordonkára és zongorára, c-moll, op. 24), mely 1880 júniusában elhangzott Saint-Saëns szalonjában. Fauré egy levelében arról számolt be, hogy a mű nagy tetszést aratott és arra buzdították, hogy illessze be egy teljes szonátába. Fauré foglalkozott a gondolattal, de a szonáta végül nem készült el. Az Elégia nyomtatott alakja 1883-ban jelent meg, a Párizsi Konzervatórium neves csellótanárának, Jules Loëbnak szóló ajánlással. 1895-ben Fauré elkészítette a mű zenekari változatát is."

Forrás: http://www.btf.hu/hangversenykalauz/?a=p&fid=23&id=37

 

A negyedik:

Sosztakovics egyszerűen nem maradhat ki:

 

Az ötödik:

Nyilván ezzel kellett volna kezdeni, én azonban nem véletlenül tettem a végére, ugyanis egyelőre minden próbálkozás ellenére nem tudok mit kezdeni a cselló-szvitekkel. Nyilván majd az idő itt is segít, mint ahogyan más művek esetén már segített a megértésben...  Itt szeretnék felvetni egy újabb kérdést: hogyan kell az Olvasók szerint ezeket a műveket hallgatni, hogyan lehet ezekhez közel kerülni?

 

A hatodik:

Múltkor a Youtube-on Kosztolányi Szegény anyám csak egy dalt zongorázik című versét kerestem, amikor is rátaláltam erre a régen hallott számra. Az első taktusok után azonnal eldőlt, hogy ez mindenképpen belekerül majd az akkor még csak tervezett bejegyzésbe. És itt is felmerül egy kérdés: vajon belefér-e egy ilyen dal ebbe az összeállításba? A Facebook oldalon olykor érkeznek kritikák egyik-másik megosztás után, a kérdés tehát az, hogy hol vannak a klasszikus zene határai?

91 Hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr222253072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tnsnames.ora 2010.08.28. 09:34:15

Úgy érzem hetediknek belefér az alábbi két kortárs komolyzenei kompozició:

Winkler-Pejtsik: Sonata for Cello & Piano (After Crying)
www.youtube.com/watch?v=IxMjzlPO39g

Hommage to Peter Pejtsik - "Stonehenge"
www.youtube.com/watch?v=rvx86wE69JI

Az előbbi egy klasszikus felállás, abszolút klasszikus hangzással, függetlenül attól, hogy csak pár éve komponálták, akik ráadásul a rock zenei világából jöttek alapvetően ott mozognak a kortárs komolyzene igényével. Jellegzetes bartóki ízek felbukkanása nem a véletlen műve, Winkler Balázs későbbi munkáiban is van rá példa.

Az utóbbinál én bevallom ennél a változatnál jobban szeretem, a rövidebb feszesebb változatot, de a darab értékei azért fellelhetők benne, és a képminőség dvd-minőségű, így helye van az említésnek.
Ez egy meglehetősen híres mű, ami alapvetően improvizációként indult, aztán Pejtsik Péter a sok nyaggatásnak eleget téve fogta és egyszer kottába öntötte. Majd hihetetlen mennyiségű ember kérésére odaadta ezt az elkészült kottát.
Azóta a darab elképesztő utat járt be a világban, van bőven jele a Youtube-on is. Írták át hegedűre (!), játszották bécsi konzervatórium vizgadarabjaként, egy másik együttes felvette a műsorába stb. Higyjük el nem olyan triviális esemény ez a mai zenei áradatban.
Abszolút kellemes a főtémája a mai fülnek (szvsz), és teret ad a csellistának hogy csillogtassa képességeit, hangszerét. Érdemes figyelni Pejtsik péter játékában, hogy milyen elképesztő üveg- meg egyéb hangokkal fűszerezi a megszólalást. Ezt a többi YT-felvételen hiába keresi bárki is.
Azt hogy miért Stonehenge a címe, azt sajnos nem tudom.

tnsnames.ora 2010.08.28. 09:59:35

Meglehetősen lassú elégikus darabokat választottál. Pedig csellóra vannak kifejezetten élénkebb, jókedvű dolgok is. :o)

Én nagyon szeretem Pablo Casalst, de pont ezt a Bach cselló-szvit prelude-t inkább tempósabban képzelem el.
Amúgy kérdésedre válaszolva a kottás segítség ebben az esetben különösen ajánlható ismerkedés vonatkozásában. Egyetlen kottasor van, eltévedni sem nagyon lehet benne, és könnyedén segíthet fókuszálni.

Érdemes megemlíteni Schubert közismert fülbemászó dallamvilágú Arpeggione szonátáját. Most nincs energiám és időm, hogy felleljem a legjobb előadást, és kottázva feltegyem.

Itt van Perényivel és a (fiatal) Schiffel (rendes jó minőségű képpel). Én általánosságban Perényit kifejezetten kedvelem, Schiffet meg pont elenkezőleg. Azonban ennél a felvételnél Schiff játékát élveztem egy picit jobban.

www.youtube.com/watch?v=Ctp9uL0QHLo

És itt van az általam megint csak nem kedvelt Yo-Yo Ma-val, ugyanez, de ez a felvétel kivételesen jól szól.

www.youtube.com/watch?v=oh1PuFo-c_M

Rosszindulatú Vászka 2010.08.28. 10:00:58

Alig hiszem, hogy Paú Casals-nál nagyobb muzsikussal készült volna hangfelvétel - na jó, pár még azért van :)
Pédául az, hogy most hallható Bach szóló csellószvít, az az ő személyes érdeme, savazták is eleget érte. Ha neked Bach sok, akkor még sokat kell hallgatnod zenét, a romatikusokon kívül mást nem fogsz hallgatni jóízűen - továbbá a XX. és XXI. századdal bajban leszel nagyrészt - persze ez nem baj, sok zenéhez télleg idő kell. Hát így megy ez. Mentségedre szóljon, hogy sok zenetudós szerint a legmagányosabb zenék a Bach szólószvitek és partiták (a hegedások hozzáértődnek). Vagyishogy, ha rendesen bedepizel, akkor vedd elő megint ezeket, de télleg, nem vicc.

Továbbá javasolnék még két csellós cuccot meghallgatásra neked, hátha nem ismered (ha mégis, akkor ezt hagyd figyelmen kívül :)

Nekem Schnittke kicsit olyan, mintha Bartók pár évtizeddel tovább élt volna (tudom badarság, ez olyan érzelmi dolog):
www.youtube.com/watch?v=_b_VSPxiFk4

És Kanchelli mester, nagyon szeretem, dögös cucc:
www.youtube.com/watch?v=HprBnBCfc1E

És zárásankm egy mókás átirat Kodály úrtól, aki beleszeretett a csellóba és autódidakta módon tanulgatta és remek Bach átiratokat produkált, íme egy a WTC-ből (ciki, de ezeket szeretem):
www.youtube.com/watch?v=ZMD1S0mEmlk&p=A7474A1E4E2CC896&playnext=1&index=30

tnsnames.ora 2010.08.28. 10:11:46

Na még egy kifejezetten népszerű mű, amiben jelentős szerepe van a csellónak. Ráadásul ennek létezik egy szenzációs felvétele a Youtube-on:

David Oistrakh (violin)
Mstislav Rostropovich (cello)
Sviatoslav Richter (piano)
Berliner Philarmoniker
Herbert von Karajan (conductor)
Recorded in 1969.

Beethoven Triple concerto
III-Rondo alla polacca
www.youtube.com/watch?v=sqIQikGHoK0
www.youtube.com/watch?v=K16tL7BOjjQ

vincere 2010.08.28. 10:16:14

furcsa, h. pont a Bach szvitekkel nem tudsz mit kezdeni, pedig azok talán a legismertebb és leggyakrabban hallható csellóművek a világon. talán próbálkozz a West Wing tévésorozat 2. évad 10. részével, amiben is Yo-Yo Ma fellép a Fehér Házban karácsonykor és az első szvitet adja elő, az egész rész e köré épül, imádom.

az is furcsa, h. pont Perényi Miklóst hagytad ki, aki önmagában is az egyik legnagyobb ma élő csellóművész, de még magyar is. aki valaha látta már élőben játszani, nem felejti.

ajánlom Haydn D-dúr csellóversenyét, amit pont Perényivel láttam, lenyűgöző volt.

de kimaradtak Kodály csellóra írt művei is.

Rosszindulatú Vászka 2010.08.28. 10:21:32

Ja és KEX belefér. Szeressem. A Büdös sajtot kicsit jobban (gitár, Babos Brubeck).

Namost pedig Perényi pont tanult Casals-tól. De nem azért szeretjük :)

@vincere: Yo-Yo Ma nagy mágus. Mekkor már az a felvétele Piazzollával. Valami döbbenet, hogy működik, pedig de. Jelzem ebben Gidon Kremer is nagy mester.

@tnsnames.ora: vicces, de Karajant nem állhatom, de ez a lemez mégis ott van a polcon :)

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.08.28. 10:29:15

A legnépszerűbb csellószvit-részlet ugyebár a prelúdium a legelsőből (érdekes módon a kedvenc felvételem, amelyiken Patitucci a százezer húros Yamaha basszgitárján dörrenti el).
Ugyanakkor megfigyelhető, hogy micsoda különbségek lehetnek Bach interpretációjában. Misa Majszky romantikusan, Jojó Mama hatásvadászan, Rosztropovics pedig úgy ahogy a kottában van...
Mit kell benne szeretni? Én a fölényes összhangzattani ismereteket, a rengeteg ötletet és az önbizalmat, ahogyan egyetlen hangszerrel betölti a hangszórót, mintha zenekart hallgatnál.

És ráadásul Bach-szólóművei szinte minden hangszeren jól szólnak:

www.youtube.com/watch?v=12dpDcZ8rqU

tnsnames.ora 2010.08.28. 10:31:04

@Rosszindulatú Vászka:

Nem vagy egy kicsit szőrős szívű? ;)

Attól még hogy valakinek a bachi szóló cselló szvitek nem a mindennapi zenei kenyere, attól nem feltétlen áll távol tőle Bach. Ha Bach orgonás korálfeldolgozásait nézzük, ahhoz is külön lelkivilág kell mind a befogadáshoz, mind az élvezetéhez. De mindettől Bach egyéb művei (mert hogy jó sokat komponált jó sok műfajban hálistennek), azért bőven élvezhetők. Például az általad is említett WTC két kötetének 48 prelúdium és fúgája is.

Schnittke közepét nem lehet könnyű játszani... :o)

Kanchelli meglehetősen hosszú művén szerinted lehetne húzni? ;)

Kodálynál ezt a cselló dolgot én például nem tudtam (köszönet az infóért), de a YT-s darab nagyon jól szól. :o) Nem tudom mennyire irogatják át a WTC-darabokat, én Vedres Csabával hallottam évekkel ezelött talán valamelyik h-mollt orgonán(!). Döbbenetesen nagyot szólt az is.

Rosszindulatú Vászka 2010.08.28. 10:35:52

@Professor Pizka: "Rosztropovics pedig úgy ahogy a kottában van." ez szerintem úgy hülyeség, ahogy van. Se Casals, se Fournier, se Starker, se Rosztropovics nem tért el a kottától.

"Mit kell benne szeretni? Én a fölényes összhangzattani ismereteket, a rengeteg ötletet és az önbizalmat, ahogyan egyetlen hangszerrel betölti a hangszórót, mintha zenekart hallgatnál."

na ezen kicsit még dolgozzál, eléggé értelmetlen volt.

tnsnames.ora 2010.08.28. 10:39:53

Huh ez a cselló - basszusgitár egy fontos párhuzam, nem vagyok de zenész, de mintha azonos lenne a húrozásuk (csak másképp kell tartani a két hangszert. Aki tud csellózni, az kezdhet gyűjteni basszusgitárra is, mert könnyen lehet vele sikerélménye. :o)

ha már szóbakerült: itt csak hathúros a gitár, de nem szól rosszul ez sem :o)

Patitucci - Bach
www.youtube.com/watch?v=jx9Tp8oRu9w

Itt meg kottásan van az ominózus Bach-Prelude, míg a hangszer a gordonka bátyja a gordon.

www.youtube.com/watch?v=DMhdgen91jc&

foeniculum 2010.08.28. 10:44:14

@tnsnames.ora:
Bach csellószvitjét én leginkább Rosztopovics előadásában kedvelem. Talán ez a te fülednek is kedvezőbb, kicsit gyorsabb, lendületesebb előadás :)
www.youtube.com/watch?v=LU_QR_FTt3E&feature=related

Az én nagy kedvencem viszont alapvetően nem csellóra írt darab. [Nagyon sokféle hangszeren szeretik játszani: hegedűn, mélyhegedűn, zongorán, és természetesen csellón...] Sőt, sokáig nem is tudtam, mi az eredeti hangszer, amire a szerző kitalálta, és elcsodálkoztam, amikor megtudtam, hogy énekhangra! :)))
Ő az:
www.youtube.com/watch?v=7zgr7ndNuko

Perényi pedig borzongató gyönyörűséggel játssza :)
Ez a kedvenc felvételem. Megemlíteném, hogy a zongorakíséretet Kocsis Zoltán adja hozzá.

Rosszindulatú Vászka 2010.08.28. 10:49:07

@tnsnames.ora: igazad van, bocsánatot kérek.

Akkor csak neked ezt, hátha nem ismered:

www.youtube.com/watch?v=n6BPTCveWH8&feature=related
Direkt nem Busonival traktállak :)

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.08.28. 10:50:38

@Rosszindulatú Vászka: A jóindulat nem jellemző rád. Az az igazság hogy lusta vagyok elővenni a kottát, hogy illusztrációkat gyűjtsek ki, de a fölényes összhangzattani ismeretek azt hiszem nyilvánvalóak.
Kotta: nekem azt tanították, hogy aki Bachot és Mozartot szereti, az szereti a metronómot. A kottában meg nincsenek azok a nagy szünetek, romantikus megindítások, lassítások, amelyek például Maisky interpretációját jellemzik. Persze tudjuk, hogy pl. Gouldot sem verjük agyon azért mert olyan dolgokat is eljátszott, amelyek nincsenek a kottában.
Az hogy egy hangszerrel, hogy kell komplett művet írni, az meg nem sok zeneszerzőnek sikerült. Mondjuk nekik már ott volt a zongora.

tnsnames.ora 2010.08.28. 10:57:56

@foeniculum:
Igen, Rostropovich szenzációs csellistának is, karmesternek is. És az általad ajánlott felvétel is remekül szól.

Rachmaninov Vocalise remek ajánlat, 'kötelező' darab ez a felvétel. Én szerencsére már régebb óta tudhatom élvezni, azóta, hogy először megmutatták nekem... :o))

_romanista 2010.08.28. 11:00:03

kedves eddigi hozzászólók! igazán nagy öröm a sok hozzászólás, sajnos nem leszek ma gép közelében, de este megnézem és alaposan elolvasok mindent - ezt is a telefonomról írom. és nagyon jó, hogy jött sok link is...

tnsnames.ora 2010.08.28. 11:02:33

@Rosszindulatú Vászka:

Köszi! A dallam első zongorás feldolgozását azt hiszem Alexis Weissenberggel hallottam nagyon régen, és azóta imádom. Csak azt nem értem, hogy ez hogyan kapcsolódik a WTC-hez... ;)

Bach műveinek átirata elképesztő nagy téma amúgy. Én is töltöttem fel már kottásan ilyet (BWV 532 zongorán)

Rosszindulatú Vászka 2010.08.28. 11:06:38

@Professor Pizka: akkor sorjában válaszolok a sületlenségeidre.

1. "A jóindulat nem jellemző rád."
na ezt miből szűrted le?

2. "a fölényes összhangzattani ismeretek azt hiszem nyilvánvalóak"
na ez mennyiben releván sinformáció szted? Olcsó közhely, amolyan pestirestes vagy klasszik Fm-es frázis.

3. "Kotta: nekem azt tanították, hogy aki Bachot és Mozartot szereti, az szereti a metronómot."
Az persze mit se zavarjon meg, hogy a metronóm kissé késöbbi lelemény, mint az említett szerzők kora. Kicsit olvass utána, mikor jelentek meg az első metronóm jelek a kottákban. Nem volt jó tanárod :)

4. "Persze tudjuk, hogy pl. Gouldot sem verjük agyon azért mert olyan dolgokat is eljátszott, amelyek nincsenek a kottában."
Namost pomnt Gould-ot említeni, aki a hangrögzítés mélypontja a hangonként összevágott felvételeivel meg a túlmodoros Bach meg Beethoven lemezeivel külön mókás. Jelzem igen kiváló koncertpianista volt, míg el nem ment az esze a médiasztráság okán túlspilázott különcségén. Halgatsz te egyáltalán zenét, vagy csak észet osztasz?

5. "Az hogy egy hangszerrel, hogy kell komplett művet írni, az meg nem sok zeneszerzőnek sikerült. Mondjuk nekik már ott volt a zongora."
Hát ez parádés sületlenség, ezen kicsit még dolgozzál. A barokk zene egyik lányege pont a hangszerfüggetlenség. Jelzem, mind Bach, mint Mozart korának kiváló hegedűse is volt, nem csak "billentyűse". Az igazi nagy szerzők pontossan tisztában voltak az egyses hangszerek tulajdonságaival, különben nem tudtak volna zenekari műveket szerezni. Ez BAch és Mozart uraknak elég jól sikerült, nyilvá szerencséjük volt :)

6. "Mondjuk nekik már ott volt a zongora. "
Hát a zongora kissé késöbbi lelemény :P
Igaz, Bach úr kipróbálta Jacob Stein úr első spinéttyét, de sérelmezte a nehézkes billentést, bár a hangját igen dicsérte. Mozart úr ellemben fortepianón játszott rendszerint.

Rosszindulatú Vászka 2010.08.28. 11:12:28

@tnsnames.ora: sehogy, csak, hogy mennyi patron van ezekben a kis semmiségekben, amiket Bach úr ecceri felhasználásra szánt az Istentiszteletek aláfestésére. Szerintem döbb. Csak azért linkoltam, merthogy nagyon szeretem a Busoni átiratokat is, ellemben Myra Hess-ről megfeledkezett ez a CD-és világ.

Na itt mégegy, kedvelem ezt a csokornyakkendős nagyorrút:
www.youtube.com/watch?v=cMlgyCb6vfg&feature=related

És bónusz, ugyanez a dallam egy másik szovjet menekülttől:
www.youtube.com/watch?v=Jorf-2o5YfU&feature=related

Elképesztő, hogy Bach zenéje ennyire ott van ma is a fejekben :)

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.08.28. 11:36:59

@Rosszindulatú Vászka: komolyzene-rajongóban eddig számomra ez az arrogancia ismeretlen volt. Mindegy. Lehet én vagyok a zeneileg műveletlen hülye.

Számomra Bach, Beethoven és Bartók azok a zeneszerzők, akiknél mindig az az érzésem támad, hogy teljesen feleslegesen jártam szolfézsórára, ezt úgysem fogom megérteni.

Metronóm jeleket még nem láttam kottában. Tempójelzést már igen :-)

Gould modoros lemezeiért azért milliók rajonganak - köztük én is. Mellesleg van alig vágott felvétele (a Handel csellólemeze pld eléggé annak tűnik). Lehet hogy csak elege lett a koncertpianistákkal szembeni elvárásokból, és meg akarta valósítani önmagát. Szerintem sikerült neki. Még szerencse, hogy megtanították zongororázni.

A sületlenségeimet meg ezek szerint meg kell tartanom magamnak. Írhatnék vissza valami hasonlóan lekicsinylőt, de azt hiszem inkább fogom a kottaállványt meg a csövet és lemegyek a mélygarázsba...

Rosszindulatú Vászka 2010.08.28. 12:12:21

@Professor Pizka: azt gondolom, más csatornán kommunkiálunk, nem (biztos, hogy) a te hibád. Amit arroganciának vélsz, az valójában abból adódik, hogy arctalanul, mimikátlanul csetelünk, ráadásul a közeg rövédsége okán nem cizelláltam véleményem. Ne sértődj meg kérlek, nem alartalak/akarlak bántani semmiképpen. Karcos modoromért külön bocs, kissé bennemragadt az indexes dialektika :)

Gould ügybe a következők a fenntartásaim (vannak lemezeim tőle):

Kiváló koncerpianista volt, ezt már mondtam. Az a Szokowski-s Beethoven 5-kje parádés (igaz, ebben a vén ősz mesternek is van munbkája sok). A első Goldbergjét nagyon szeretem. A második nekem túl modoros. Azok a forszírozott sztákátók, meg az azok a túlfrazírozott lassú tételek nekem nem tetszenek. Kicsit olyan, mintha Schnabel-t túlspiláznánk. Nem vitaalap, ízlés dolog.
Kamaralemezei közül egyedül azt a Leonard Rose-os Bach cselló szonátásat szeretem. A hegedás gyenge, nagyrészt Laredo okán. Jelzem sztem. Az az inkriminált Apassionata felvétele kritikán aluli, feltehetőleg pont olyan viccelemz lehetett, mint a Zappa összegyűjtött csöndjei. Szal mikor médiasztár lett és elkezdett utálni gyakorolni, sztem ott valami megtört benne. Ismétlem, ez csak vélemény.

Olvastad Menuhin Az ember zenéje című könyvében azt a beszélgetést Goulddal? Na abban minden benne van nadjából, amiről itt írtam neked. Jelzem HIFI körökben erről külön elképzelések vannak, amik angyrésze számomra szintén vicc, de el kell ismernem, van benne fantázia :)))

És télleg bocs, az a metronómos megjegyzésed télleg erős volt nekem :)

Rosszindulatú Vászka 2010.08.28. 12:19:18

@Profi hozzászóló: ez hatalmagos, kösz :)))

Ezt ismered? Zseni a srác és gyönyörű hangja van:

www.youtube.com/watch?v=gV-8bCl8erY&feature=related

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.08.28. 12:39:35

@Rosszindulatú Vászka: a metronómos nem az én megjegyzésem, konkrétan egy Saint Saens darabnál hangzott el, amikor nem bírtam egyszerűen tempóban játszani, és a tanárnéni mondta, képzeljem azt h Mozartot játszok, hátha úgy sikerül... nem sikerült, úgyhogy végül a vizsgán egy Mozartot játszottam :-)

Szóval ekkor mondták, hogy aki ... az a metronómot is :-) Azóta nem tudom mit gondoljak. Vannak felvételek ahol két tökugyanolyan művet egy világ választ el. Ilyen például a slágerprelúdium és fúga Biggs és Richter előadásában, csellószvitek Maisky és Rosztropovics... és utóbbi kettő között tényleg elsősorban a metronóm tisztelete az egyik legnagyobb különbség

Rosszindulatú Vászka 2010.08.28. 12:54:31

@Professor Pizka: ez télleg mókás. Kocsis úr mondta egyszer, hogy gyűlöli a metronómot, de nem lehet nélküle élni. Vices.

Pl.: hallgasd meg Schweitzer doktor felvételeit, még a metronómfétises világ előtt készültek. Évekig utáltam őket, valami elképesztően furcsa folyós ritmusai vannak, aztán eccercsak bevillant, hogy zseniálisak, csak más világkép, mint amiket hangfelvételen manapság megszoktunk.

Nemtom hány év és világ van köztünk, nekem Rosztropovics az egyik kedvencem. Mind klasszikus, mind kortárs reperoárban nagyra tartom. És hatalmas ember is egyben, lsd. a Tarkovszkíj úr védelmében elkövetett megmozdulásait. De, ha már Bach szvitek nekem Casals, Fournier a kedvencek.

tnsnames.ora 2010.08.28. 12:57:14

Nem tudom mennyire közismert itt a blogban, de Dvorak írt egy bájos rondót csellóra. A YT-n elég sok felvétel van/volt belőle (sőt begépeléskor tippként is feladja), köztük kifejezetten élvezetesek is (Feuermanné például). Ezek azonban alapvetően cselló és zongorás felvételek.

A zenekaros felvétel ritka mint a fehér holló. Bár egy srác pár nappal megelőzött egy jobb minőségű (az enyém nagggggyon archív) és szintén kottás felvétellel. Lehet, hogy jobban jártok, ha a másik felvételt hallgatjátok. Fel nem merült bennem hogy más is felrak zenekaros verziót kottásan. Ha látom, dehogy erölködöm itt, egyszerűen csak belinkelem ide. :o(

Én verzióm:
Dvorak: Rondo Op.94 for Cello & Orchestra
www.youtube.com/watch?v=z51Row3c1Fc

newFranzFerencLiszt verziója:
Dvorak: Rondo Op.94 for Cello & Orchestra
www.youtube.com/watch?v=3AjhTetp7eg

PS: Egyébként, ha már Dvorak ennyire fókuszban van itt a blogon, hadd említsem meg, hogy az én legjobb tudomásom szerint Magyarországon könyvalakban egyedül édesapám írt magyar nyelvű irodalmat (Smetana-val együtt). Ennek egyetlen kiadása egy kis zenei könyvtár sorozatban jelent meg. Kéziratban elkészült a jóval bővítettebb második kiadás is, amihez apám már megtanult annyira csehül, hogy az eredeti forrásokat tudja tanulmányozni, ez azonban költségtakarékossági megfontolások miatt nem tudott már megjelenni (pedig felkérésre íródott)

tnsnames.ora 2010.08.28. 13:15:06

@Rosszindulatú Vászka:

Én is nagyon szeretem Busoni átiratait (is), speciel a BWV 532-ös videóm alapja is Busoni átirat, pedig Respighi is átirta. Mondjuk Busoni saját zenéjét már nem annyira, nekem legalábbis külön idegrendszer kell hozzá. :o))

Myra Hesst korábban én sem ismertem, én is a Youtube révén ismertem meg, talán Beethoven Apa-szonátáját játszotta.

Horowitztól nem oly régóta ismerem a sajátkezű Carmen-átiratát/fantáziáját, az teljesen lenyügözött engem, ahogy DVD-n koncertkörülmények között játszotta (már meglehetősen idősen).

Gouldot kifejezetten nem szeretem (én sem) és egyre inkább kerülöm is, de egy-két remekbeszabott felvétele neki is van. Mondjuk a kottatisztelet szobrát szerintem nem róla fogják mintázni (lásd még önmegvalósítás topik). ;)

tnsnames.ora 2010.08.28. 13:22:34

@Rosszindulatú Vászka:

Én is nagyon szeretem Busoni átiratait (is), speciel a BWV 532-ös videóm alapja is Busoni átirat, pedig Respighi is átirta. Mondjuk Busoni saját zenéjét már nem annyira, nekem legalábbis külön idegrendszer kell hozzá. :o))

Myra Hesst korábban én sem ismertem, én is a Youtube révén ismertem meg, talán Beethoven Apa-szonátáját játszotta.

Horowitztól nem oly régóta ismerem a sajátkezű Carmen-átiratát/fantáziáját, az teljesen lenyügözött engem, ahogy DVD-n koncertkörülmények között játszotta (már meglehetősen idősen).

Gouldot kifejezetten nem szeretem (én sem) és egyre inkább kerülöm is, de egy-két remekbeszabott felvétele neki is van. Mondjuk a kottatisztelet szobrát szerintem nem róla fogják mintázni (lásd még önmegvalósítás topik). ;)

Albert Schweitzer orgonajátéka, különleges tempói külön fejezet az interpretációs gyakorlatban. Ha valaki ráérez, az nagyon tudja élvezni. Nem könnyű...

reikitanfolyam · http://reiki-tanfolyamok.hu 2010.08.28. 13:26:24

A cselló szvitek megszeretéséhez nagyon sokat kell hallgatni őket. Előbb utóbb csak bejut.

bakaja.hu/bach-szvit-bwv-1009.html

proton1701 2010.08.28. 13:29:30

Nem annyira cikis , inkább gagyi és röhejes. Tipikusan magyar könnyűzene , nagyon kelet európai szaga van...

betonszamár 2010.08.28. 13:44:59

Elnézést, ha volt már a blogon, csak most találtam ide. Nekem ez a kedvencem:
www.youtube.com/watch?v=RM9DPfp7-Ck
Elgar Cello Concerto, érdemes mind a 4 részt meghallgatni, nem tudtam eddig megunni. Ez a darab Du Pré nevéhez fűződik ugyan, de szerintem a linkelt felvételen Yo-Yo Ma egészen döbbenetesen játssza el. Nem ismerem fel, hogy ez a hangszer a Stradivari-e, de piszok jól szól.

Illetve amit még nagyon szeretek, azok Vivaldi G-moll Cello Concerto-i, van szóló és két csellóra írt is:
www.youtube.com/watch?v=g_XyYN87e6Y
www.youtube.com/watch?v=IYdTLnlc4q4

Az volt a legmeglepőbb, hogy mikor pár hónapja elkezdtem újra komolyzenét hallgatni, akkor úgy éreztem, hogy ezek a darabok helyenként abszolút modern hangzásokkal operálnak, hiába több száz évesek.

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.08.28. 13:47:17

@Rosszindulatú Vászka: hát...én 29 éves vagyok, jogász és műkedvelő rézfúvós.

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.08.28. 13:47:57

@Professor Pizka: ja, és Rosztropoviccsal kapcsolatban egyetértünk. Még akkor is ha nálam Starker vezet.

Rosszindulatú Vászka 2010.08.28. 16:18:16

@proton1701: mókás KEX-et legagyizni :)

@reikitanfolyam: jók ezek a házikoncertek, ezek pár évvel a halláa előtt készültek. Richternek is van pár hasonló felvétele. Ezekért nagyon utálják a kiadók a két öreget, rontotta a friss CD :D

Rosszindulatú Vászka 2010.08.28. 16:23:01

mármint hogy rontották ezek a vénségek a friss digitális felvételeikkel az új CD-piacot, bocsesz.

KrizsiL 2010.08.28. 16:53:36

@Professor Pizka: Számomra, egy hifista számára, a Bach cselló szvittek felülmúlhatatlanok Starkerrel.

És egy No 7 javaslat, népszerű dallamok egy fiatal magyar csellistával:
www.youtube.com/watch?v=2sCkOi8BMyU

foeniculum 2010.08.28. 17:15:49

@KrizsiL:
Érdemes ide is kiírni szerintem a nevét: Fenyő László.
A Dvorak-maratonon ő adta elő a fentebb említett gordonkaversenyt, lenyűgözően :)

foeniculum 2010.08.28. 17:18:28

@tnsnames.ora:
Nálam nem működik a megadott linked...

_romanista 2010.08.28. 17:39:42

szeretnék bedobni egy művet: Gulda 1980-ban írt 5 tételes csellóversenyét, illetve annak is az első tételét. nem volt időm elolvasni a kommenteket, remélem, hogy edddig senki nem említette:
www.youtube.com/watch?v=Ludf3NPN3UY

KrizsiL 2010.08.28. 17:55:17

@foeniculum: Kár, hogy a zenekar nem vele volt egy súlycsoportban. Érdekes mód egy évvel korábban ugyanez a zenekar, szintén Fenyővel, a Rokokó variációkban remekelt.

Rosszindulatú Vászka 2010.08.28. 17:55:36

@_romanista: ez finom cucc. Mikor Goulda "megbolondult" és elkezdett dzsesszt is játszani, egész elképesztő lemezeket csinált. Ebből sajna nekem csak az a részlet van meg, amit zongorán játszik az egyik Mozart no end CD-n. Ami a legnagyobb fles, hogy nemrég szúrtam ki, hogy az egyik ELP koncerten (azt hiszem 73-as?) Emerson betoldott az egyik zongoraszólójába egy Goulda darabot is.

tnsnames.ora 2010.08.28. 18:16:09

Sajnos újra kellett raknom a Dvorak Rondót, a YT hülyesége miatt. :o( Itt a linkje alább. Minden más amit írtam róla az változatlan. :o)

Dvorak: Rondo Op.94 for Cello & Orchestra(!!!!)
www.youtube.com/watch?v=5OdlP45sA_g

[Illetve a Winkler-Pejtsik Szonátás reggeli feltöltésemhez ugyanúgy, mint ehhez, beírtam ezt a blogot (dedikációként)]

tnsnames.ora 2010.08.28. 20:39:29

Azért ez brutális nap volt a blog életében. Volt 6 + kb. 30 link különféle zenékre. Köztük nem egy és nem kettől órás időtartamű volt. Eléggé kizárt, hogy minden erre járó mindent végig tudta nézni. ;) Pedig a legtöbb érdemes volt a figyelemre. Bevallom én is belefáradtam egy idő után a lekövetésbe, pedig érdekelt a téma.

Azaz talán kimondható nagy művészet eltalálni egy blogposzt jó arányát. A komplett csellóirodalom, Bachtól a kortársakig - az összes elképzelhető csellistával - lehet, hogy nagy falat.

_romanista 2010.08.28. 20:56:12

@tnsnames.ora: a bloggazda szólni kíván: az egész blog ötletét egy Demokrata cikk adta: Varnus Xavér nyilatkozott a Demokratának. micsoda szituáció: képzeljünk el egy Hegedűs Lóránt-Mancs interjút... mindegy, nem ez az érdekes.
idézek inkább:

"– A komolyzenével kapcsolatban előítéletek vannak, főleg a fiatalok körében, és ennek a kialakulásáért nagyon sokat tett a dogmatikus komolyzenei szakma. A magyarországi komolyzenei élet egyszerűen nem veszi észre 18 évvel a rendszerváltozás után, hogy ma már egyetlen muzsikusnak sem jár alanyi jogon a közönség. Régen egy társadalmi beidegződésnek köszönhetően a középpolgárság akkor is megvette az operabérletet, ha egyébként nem szerette. Most, amikor a hatalmas székesegyházak kiürültek, a zenészeknek egyfajta missziós korszaka következett el. Bele kell hatolni a közösségek szívébe, és el kell juttatnunk a magunk speciális kábítószerét azokhoz, akik az előítéleteik vagy a társadalmi helyzetük miatt nem járnak el hangversenyekre. Mert jól hangzik, hogy a Művészetek Palotájában található a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, de vajon a nemzet része tud lenni az a kevés pénzű családból származó bátaszéki kisgyerek, aki ide életében nem jut el?

– Mi lehetne a megoldás?

– Két éve elkezdtünk egy koncertsorozatot a Művészetek Palotájában. Minden hónap egy vasárnapján az ország különböző pontjairól hoztunk fel kisgyerekeket hangversenyre. Ahogy a gyerekek szembetalálkoztak a Carmina Buranával, a hangszerekkel, a nagy orgonával, leírhatatlan csillogás volt a szemükben, és látszott, hogy ez a hatás nagyon sokáig ki fog tartani.

– A zene kultúraközvetítő szerepén túl, hogyan kerülhetnénk közelebb az ön által megálmodott Magyarországhoz?

– A műveltség és az olvasás erejében lehet bízni. A magyarok szeretnek írni, többen is, mint kellene, de olvasni annál kevésbé. Nem biztos, hogy egy nép identitása megmenekül, ha vannak írói, de egészen bizonyosan elpusztul, ha nincsenek olvasói."

a blog valahol azt a platformot szeretné megteremteni, ahol emberek arról tudnak értekezni, hogy pl. Gould milyen zongorista volt, illetve amely segítségével a klasszikus zene minél több emberhez el tud jutni.
én reklámmal foglalkozom, ezt a blogot és a facebook oldalt a munkám mellett csinálom a fentiek miatt. ez az én misszióm.
a zenét nagyon szeretem, de nem művelem, noha picit tanultam: gitár, zongora.

azt gondolom, hogy itt a kommentek is nagyon sokat adnak, nagyon sokat tesznek hozzá - köszönöm, remélem, hogy az Index továbbra is nyitó oldali megjelenést biztosít. tényleg boldog és kicsit meghatott vagyok, hogy ennyi megosztás volt: most először azt érzem, hogy megérte belevágni, éjjelente másolni a cikkeket, írásokat ide. történelmi nap a blog életében!

tnsnames.ora 2010.08.28. 21:36:21

@_romanista:
WoW! Megérte beírni az elöző hozzászólásomat. :o)

Én ehhez annyit tennék hozzá, hogy annó én is tervezgettem - igaz meglehetősen félszívvel - egy zenei blogot, mert bár tanult tudásom ugyan nincs hozzá, de jóhéhány hatásvadász blogposzt cím kavargott bennem. :o) Igazándiból a blog tényleg jó műfaj arra, amit te is próbálsz mondani.

buckoka 2010.08.28. 21:50:55

Üdvözletem mindenkinek!

Csellistaként negyedik, orgonistaként első évemet fejeztem be a salgótarjáni Váczi Gyula AMI-ban. 11 évesen kezdtem el zenélni, most vagyok 15, szeretnék hozzászólni a témához.

tnsnames: A basszusgitár húrozása a nagybőgőével azonos csellón a-d-G-C, basszusgitágon G-D-A,-E,

Szólóban vagy zongorakísérettel általában csak év végén, félévkor szoktam játszani, akkor is ált. egy etűdöt meg egy előadási darabot, szóval ehhez nem tudok hozzászólni. Eddigi kedvenc darabom ilyen formában Vivaldi C-dúr csellóversenyének 2.-3. tétele volt, bár a tanárom kicsit "elromantikásíttatta". Azóta már megtanultam barokkosabban is eljátszani. (Bár ezt ki tudja megmondani, ugye :)

Zenekarban mostanában sajnos egyedül kell helytállnom csellistaként, így nehéz klasszicista/romantikus/XX. századi műveket eljátszani mert kevés vagyok hozzá egyedül. Persze ha basszust kell játszani, nem olyan feltűnő, mert 2 bőgős meg egy tubás, de ha más szólamot, neadjisten dallamot kéne játszani, ott maximum a fagott tud besegíteni. Például Csajkovszkij Chanson Triste-jében szenvedtem meg ezzel, bár ott volt bőgő is, de azzal együtt is lekvár volt az egész, én speciel semmit nem hallottam magamból. Nem tudom, hogy találni-e zenekari változatot belőle, én nem találtam hirtelen.

Ezzel szemben barokk daraboknál szerintem külön előny az egyedüli játék, lévén ez a kedvenc zenei stílusom, a continuo szólamot olyanra formálom, ahogy szerintem jó (ha nem, akkor max. szól a karmester :), a hegedűk ás a brácsa általában úgyis akkordokat játszanak szólók közben, és egyébként is barokknál szerencsésebb , ha kis létszámú zenekar adja elő, mint mondjuk egy Csajkovszkijt.

Kedvenc darabomnak itt Vivaldi d-moll Concerto Grossoját mondanám, bár a szólót sajnos sosem játszottam, de az első tétel volt az, ahol már belerázódó zenekari tagként először éreztem azt, hogy ez nem fog menni, de aztán sikerült. Szerintem itt semmivel nem könnyebb lekísérni a szólócsellóst, mert igen hülye helyeken kell néha belépni, dehát ezért szeretjük :)

A fent említett művek közül eddig inkább csak a Bach csellószvitet és a Dvorak koncertet ismertem, a linkek közül a Stonehange-t és a Vocalise-t ismertem (utóbbit most tanulom).

Ezek miatt kedvenc zenetörténeti korszakom a barokk, nem meglepő módon. Barokk zeneszerzők közül nagyon sokat szeretek, ismerek fel 10 másodperc alatt akár, ha kell (ez inkább csak max. 4-5 zeneszerzőre igaz). Csellón leginkább Vivaldit szeretem, egyértelmű, mozgalmas stílusa és könnyedsége miatt. Corellit is itt említeném, aki szerintem a legjobb continuo szólamokat írta a zeneirodalomban (bár mindenkit én se ismerek, ez az én véleményem, amiből mindenkinek van egy...)

Orgonán leginkább Bach stílusát kedvelem, leginkább Prelúdium és fúgáit (na igen, ha a fúgákat el tudnám játszani... :) Acht kleine Preludien und Fugen sorozatából egy év alatt 2,5 prelúdiumot végeztem ki, volt mellette másik három másik darab is, ebből 2 volt César Franck, a harmadik egy Hanff korálelőjáték.

Huhh, hirtelen ennyi :) Sok sikert az olvasáshoz és a bloghoz!

_romanista 2010.08.28. 21:56:17

@buckoka: na, ezt a hozzászólást igazán köszönjük - szerintem mindenki nevében írhatom... sok sikert a tanulmányokhoz és mindenhez!

_romanista 2010.08.28. 22:00:04

@buckoka: kérdés: hol találtál rá a blogra?

buckoka 2010.08.28. 22:06:56

Apám szokott indexet olvasni, gondolom ő ott talált rá. Ő meg átküldte a linket nekem. Hát így :) Ez az én verzióm, bár nem 100%, ha biztos nem igaz, akkor megkérdezem. (Most egy hollandiai magyar ismerősével belszélget, nem zavarom ezzel :)

_romanista 2010.08.28. 22:16:25

@buckoka: ez így elég, ne zargasd, már késő van...

tnsnames.ora 2010.08.28. 22:41:08

@bucoka
WoW! Ez a blogposzt még mindig tartogat kellemes meglepetést. Gratulálok a tartalmas összeszedett hozzászólásodhoz. Én egyre lennék csak kiváncsi, hogy fiú vagy lány vagy-e, ha tippelnem kéne, én srácnak sejtelek.

Nagyon örültem a Stonehenge-s megjegyzésednek. Ez aztán a nem semmi élmény volt számomra. :o) És nagyon furdalja az odlalamat, hogy a másik Szonátát, amit reggel töltöttem fel, azt mennyire szereted

Sok sikert a zenei tanulmányaidhoz! :o)

tnsnames.ora 2010.08.28. 22:51:58

Jut eszembe, ha már cselló, akkor a filmeket is érdemes lenne végigszántani. Nekem sajnos csak egy film ugrik be így kései órában, ahol jelentős szerepe van a csellónak, de az elég ütős, pedig csak 1:37 perces. ;)

Eastwicki boszorkányok
www.youtube.com/watch?v=NbIjkFvXKmc

vincere 2010.08.28. 23:33:16

@betonszamár: a 2. linken hallható kétcsellós concertót én is játszottam nagyon régen, mint az egyik szóló :) köszi a linket

foeniculum 2010.08.28. 23:50:43

@tnsnames.ora:
A szeretet szimfóniája című filmben a mama játszott csellón. Arra már nem emlékszem konkrétan, hogy a fiú csellójátékot hallott-e belülről, de mintha az alapján érezte volna a mamáját...

_romanista 2010.08.29. 00:01:45

@foeniculum: @tnsnames.ora: van a Robert Redford rendezte Suttogó - ő a főszereplő is. ebben szóba kerül a Dvorak gordonkaverseny: a volt felesége csellista volt, és amikor a h-moll versenyművet játszotta, annál nagyobb gyönyörűséget nem tudott elképzelni.

más: amikor a Real Madrid gyászolta Puskást, ez szólt az egyperces megemlékezés alatt:
www.youtube.com/watch?v=9oEt4zQZ9Jg

Rosszindulatú Vászka 2010.08.29. 00:12:03

@_romanista: én Xavért nem tartom sokra, mint zenészt, pocsék orgonista (voltam koncretjén, még lemezt is vettünk ott tőle, hát gyalázat, amit Bach-hal művel). Sztem. Amit mond abban a riportban, meg egész egyszerűen demagóg proliuszítás. Évek óta vannak a Magyar Rádiónak úgynevezett kakaó koncretjei kifejezetten gyerekeknek, ráadásul ingyenesek, mindössze előre kell regisztrálni e-mail-ben. Ráadásul a Bartók rádió az egész országban fogható - és ott is van mindne vasárnap gyerekmásor. Ráadásul gyedrekkoncert sorozata minden rendesebb zenekarnak van az egész országban, rengeteg ingyenkoncret van kistelepüléseken is templomokban, helyi rendezvényeken.

Azon kár sírni, hogy kevesen hallgatnak zenét. Ami még külön vicces abban az idézett riportban, hogy a Bartókon mondta egy riportban Stephen D'Agostino
úr, hogy direkt nem használja a komolyzene szót, mert nincs komoly meg könnyűzene, jobb szereti a klasszikus zene klifejezést és szerinte a klasszikus zene is a szórakoztatóipar része. Ehhez képest pedig a nagyságrendekkel kisebb zenész Xavér fennkölten rinyál a kultúráért. Egyszerűen sűjtalan. Ismét csak sztem.

Remélem nem gond, hogy én ezt így látom :)

@tnsnames.ora: nomeg a Fogd a pénzt és fuss.
www.youtube.com/watch?v=57FUphSl2vA

_romanista 2010.08.29. 00:19:46

@Rosszindulatú Vászka: nem gond, dehogy. a hír szent, a vélemény szabad. örülök a sokféle véleménynek.

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.08.29. 00:27:45

@_romanista: nagyon nemes cél!

Sajnos valóban jellemzőnek éreztem én is a komolyzenével kapcsolatban ezt a "kell" hozzáállást.
Pedig, akárhogyan is, attól hogy egy zene komoly, attól még nagyonis szórakoztató tud lenni. És nem kell ahhoz a kispartitúrát magunk elé rakva követni a darabot, hogy meghalljuk benne a művészetet. Továbbmegyek, még tán hallás sem kell hozzá. Itt vagyok élő példaként én, aki ugyan "tud zenélni" (játszom hangszeren) de a legtöbb mű "szolfézs" értelemben kínaiul van számomra. Rezesként elsősorban nem arra tanítottak, hogy tudjam épp milyen mollban van a zenekar, hanem arra, hogy el tudjam játszani a szólamomat. Mégis, maradandó élvezetet okoz hallani azt, ahogy ugyanazt a művet nálam hangszeresen és zeneelemlétileg sokkal műveltebb emberek másképpen vezetik elő. Tele vagyunk országszerte olyan kezdeményezéssel, ahol komolyzenészek megmutatják, hogy ez élvezhető és jó dolog.
Itt volt az ideje, hogy az interneten is megoszthassuk egymással, hogy ilyen az érdeklődésünk, hogy nem kell szégyellni azt, hogy nekünk örömet okoz Guldát vagy Rosztropovicsot hallgatni.
Mert ez valójában nem "komoly" zene, mert ilyen nincsen, csak jó zene van. Igaz, időbe telik, amíg eljut az ember addig hogy Bartókot vagy Hindemithet élvezni tudja, de nagyon megéri.

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.08.29. 00:29:58

@Rosszindulatú Vászka: na, Xavérral kapcsolatban nagyon egyetértünk...

Rosszindulatú Vászka 2010.08.29. 00:30:23

@_romanista: külön mókás, hogy Szentendrén volt kántor a Péter-Pál ortodox templomban és mikor kirúgták, akkor ment amerikába, majd onnan vissza haza. Köztereken kiragasztott plakátokkal hirdették, hogy "az orgona Horowitz-a" :P

Cserébe a fröcsögésért, kinek a szólószvitek túlm kemények, az próbálkozzon a gambaszonátákkal:

www.youtube.com/watch?v=fLjgwdAkaps

Meg ez a Schubert is finom (szintén Perényi-Schiff):

www.youtube.com/watch?v=Ctp9uL0QHLo&feature=related

Rosszindulatú Vászka 2010.08.29. 00:49:24

@Professor Pizka: jelzem Gulda az egyik kedvenc pianistám, de vannak vad dolgai. Láttad azt a koncertfilmjét,amiben egy szál zokniban, seggpucéran klarinétozik dob kisérettel? Hát eléggé mókás volt. Azt mondta erről, hogy mindig is érdekelte, mi van zsenialitás és az őrület határmezsgyéjén. Neki el is hiszem :)

tnsnames.ora 2010.08.29. 07:31:47

@Rosszindulatú Vászka:
Számomra némmileg meglepő, hogy mondjuk így nehézkes hangulati belelendülés után, minden amit mondtál zenével kapcoslatban, lényegében 100%-ban ban egyetértettem veled. 10+ éve fórumozom, de ilyenre nem nagyon emlékszem. :o)

A szentendrei Péter Pál templomban volt Xavér kántor? Na evvel teljesen ledöbbentettél és köszi az infót. Ez az a templom, ahol a már szintén említett Vedres Csaba a kántor, ha jól tévedek.

Köszi a Woody Allen-linket, ez is lényegi és zseniális - már megérte a filmes felvetés :o). Még ekkora geget, hogy beáll az utcán vonuló zenészek közé... :o)

Ezt a Schubert linket én is megadtam még tegnap délelött..... ;) De legalább ketten szavaztunk rá itt a blogposztnál.

Azért Bach gambaszonátái sem triviálisak, de eljutni a Bach szólószvitekig szerintem is egy esetleges jó irány állomása lehet. Folyamatosan csökkennek a megszólaló hangszerek (kezdve mondjuk Musical Offering vagy Canon-okkal, folytatva a Fúga művészete mondjuk vonónégyes verzióval és így tovább.
/Ilyen hagszercsökkenéses mókára egyébként az After Crying is rájátszott régebben a koncertjein, végállomásként a négykezes zongoráig./

Azt mondjuk nem értettem mire mondod, hogy kár sírni, hogy nem hallgatnak zenét. Én is úgy vélem, hogy tényleg egyre nagyobb a távolság a tömeg és a régi korok zenéje között. Az idő haladtával óhatatlanul még nő is ez a távolság. Ami persze alapból l'art pour l'art szinten nem volna baj, mégis ha kellően sokan el tudnának jutni azok élvezetéig, azért meglehet jobb világ lenne. A mai kor modern embere is mindenféle "porlepettségen" túl, érzi saját magán a minőségi különbséget, amikor ilyen zene megérinti.

Én ami problémát látok még a másik oldalról, hogy plázákban háttérzenének is például Vivaldi Négy évszak szól, meg a médiából is ha köll, ha nem, ömlik ugyanaz a pár darab. Aztán erre a pár darabra kiég az átlagember, és kiölődik belőle a kiváncsiság, a felfedezés öröme. Ez olyasféle durva károkozás, mintha csak pornó létezne a szexualitás megélésére.

A túl kevés, a túl sok egyaránt baj, és a megfelelő csatornát is meg kell találni, hogy tudjon találkozni az ember a zenével, mert azért lássuk kár kihagyni az életből.

tnsnames.ora 2010.08.29. 07:41:23

@Professor Pizka:
Én azon a véleményen vagyok, hogy igen is kell tehetség/affinitás a zenehallgatáshoz is (nemcsak idő). A szépet meglátni, élvezni. Nem belefáradni, stb. Ez egy ugyanolyan képesség, mint például az olvasás.

Az igaz, hogy kotta nélkül is meglelhető a szép a műben, csak nem egyformán könnyű a Kis éji zenében, meg Bartók II. zongoraversenyében.

Amúgy a kottaolvasásnak is vannak fokozatai szerintem, addig menően, hogy az ember eljut az összhangzattani, zeneelméleti mélységekig.

Egyébként a zenész óhatatlanul is gyakran kevéssé tud tárgyilagos lenni e téren, szvsz. Ez analógiában olyan, mint amikor nyelvvizsgákkal rendelkező ember magyarázza, hogy egyszerű a nyelvtanulás, olyannak, aki már több száz nyelvórát végigült és még mindig sehol sem tart.

Én azt mondom, a zene élvezetéért meg kell küzdeni, adottságok függvényében. De persze megéri. :o)

tnsnames.ora 2010.08.29. 07:43:01

@foeniculum:
Én mondjuk a Szeretet szimfóniáját nem szerettem annyira első megnézéskor, kevéssé is emlékszem rá, pedig nem olyan régen láttam. A film felvetése még csak-csak rendben lett volna, de a zenéje az mintha kevésbé. De lehet, hogy meg kéne nézni mégegyszer.

A Suttogót azt láttam, szeretem is nagyon, viszont abszolút kiesett belőlem a csellós-vonatkozás.

tnsnames.ora 2010.08.29. 09:56:15

Ha már tegnap délelött lemaradt és mert úgy gondolom talánérdemes a figyelemre: itt a Dvorak cselló-rondó korabeli rendes archív filmje Feuermannal, 1939-ből. (Rá pár évre már meg is halt a csellista, igen fiatalon, 40 évesen)

www.youtube.com/watch?v=D1NMBh47mGw

És felraktam kottásan is a blog kedvéért, dedikáltan :o), a filmben előforduló két remek ráadás darabot (Dvorak Rondo & Popper Spinnlied).

Videókészítéskor dobtam is azonnal egy hátast rendesen, ugyanis a csellista (meg a zongorista, persze), komplett kottaoldalakat hajított ki a kottából, azért is ilyen rövidek a felvételek. Romantikus daraboknál ez lehetséges? Vagy a tévé már akkoriban is ekkora úr volt? A Dvorak Rondónál nág csak hagyján, de a bitang szélsebesen gyors, motorikus Popper darabnál rendesen kellett molyolni, mi szól, mi nem szól. Nem is biztos, hogy sikerült jól eltalálnom.

Mi mindenre nem jó a kottázgatás... ;)

Dvorak: Rondo in g, Op.94 for Cello & Piano
www.youtube.com/watch?v=cGmR-jvAtHI

David Popper: Spinning Song for Cello & Piano
www.youtube.com/watch?v=w6bcWqDjKaE

tnsnames.ora 2010.08.29. 10:30:31

Hogy tökéletes legyen a szimmetria feltettem a David Popper darabot zenekarosan is (kottásan és rendesen teljesen). Egy 12 éves srác játssza egy koncerten, amúgy. :o)

David Popper: Spinning Song for Cello & Orchestra
www.youtube.com/watch?v=aFb-bPA2TlA

Rosszindulatú Vászka 2010.08.29. 11:09:55

@tnsnames.ora: Vedres Csaba lemezeit szeretem, de ha énekelni kezd, attól tikkelni kezdek :)
A szólózongorás lemezei itt vigyorognak a polcomon, azok jók.

"Azt mondjuk nem értettem mire mondod, hogy kár sírni, hogy nem hallgatnak zenét."

A kultúra befogadása, akármilyen szinten igényel erőfeszítéseket, legyen az bármely ága. Ezt nem lehet erőltetni. Mindenkinek meg kell járnia saját belső útját hozá. Van aki megreked a klasszikusok popritmusnál, van akiben feltámad az igény, hopgy továbblépjen. Sztem legtöbbet ezen az olcsó, áruházi CD-k rontanak, bár ott is lelni csudákat néha (pl.: onnan van Gershwin összes saját vezénylésű és játékú hangfelvétele, a Kék rapszódiában az a Benny Goddman játszik, aki a Kontrasztok első lemezfelvételén Szigetivel és Bartókkal). ha vaalkinek nincs füle, szeme, igénye a szépre-jóra, akkor nem lehet lenyomni a torkán. Ennyi a történet sztem. De, ha megnézed milyen műsorok mennek a magyar kereskedelmi csatornákon, még örülhetsz, hogy nem felejt el lélegezni polgártásaink háromnegyede :)

Vicces módon ezen pont az a Klasszik FM segít sokat, ami többet idegesít, mint nem, a szakszerűtlen és slendrián konferanszaikkal, de hátha igényt gerjeszt pár emberben a zenére.

Sztem az a Feuermanos felvétel nekem megvan lemezen, a ruszkik egy csomó ilyet kiadtak azokon a tematikus lemezeken, úgy emlékszem volt a zöld borítós a vonósokkal, meg piros és kék az énekesekkel meg zongorásokkal, olyanba van meg pl. az Enescu-Menuhin Bach kettősverseny. Ezeket a Berlini Rádió archívumából vitték haza a felszabadító hős vöröskatonák. Mókás, mikor befurakszik a történelem a kis életünkbe :)

Négy évszak ügyben javaslom meghallgatni mindenkinek, aki ne ismeri, az Il Giardino Armonico felvételét, nem hittem volna, hogy vénségemre tud nekem valaki újat mondani erről a közhelyig koptatott, pedig remekműről, pedig de, most egy csellóvresenyt linkolok tőlük, nehogy bannoljon a Főnök :)

www.youtube.com/watch?v=VXG15GuUH_Q

foeniculum 2010.08.29. 12:25:27

@tnsnames.ora:
Arról volt szó, kinek jut eszébe olyan film, amiben a cselló is főszereplő ;)

A filmet karácsony tájékán adták, amikor amúgy is mindenki túlfűtött érzelmi hangulatban van, ez a film az ilyet tudja meglovagolni, amúgy vaéóban nem nagy szám. Ráadásul eléggé dickensi áthallásos...

tnsnames.ora 2010.08.29. 13:27:26

@Rosszindulatú Vászka:
Igen! Vedres szólózongorás dolgai nagyon jók voltak (bár csak töredékben jelentek meg CD-n)

Igen! Vedres énekével sokaknak problémája van, szerintem ezzel kapcsolatban még Vedres Csabának is volt pár álmatlan éjszakája. Én hajdanán, amikor még sokkal lelkesebb voltam, szerettem az énekét is (a nótákhoz 'hozzánőtt' bennem, minden hibájával együtt is). Mára már azt mondom, hogy a komponált darabok azért nagyságrenddel jobban sikerültek az éneknél (Érdekes módon Légrády /szintén ex After Crying/ énekét mai napig nagyon szeretem és nagyra tartom, bár sokan azt sem szeretik: a Hair oratórikus változatban hatalmasat szólóénekel).

Il Giardino Armonico? Na ez első eltérés kettőnk között. Én nagyon nem szeretem a felvételeiket, mint ahogy sok kortársét sem. Én elismerem, hogy modern, meg első hallásra érdekes lehet, meg minden. Viszont nekem nagyon idegenül szólnak, sőt nem is érzem hitelesnek őket.

A linkelt Vivaldi csellóverseny nagyon remek frappáns egy darab és jó volt hallani. :o)

Ha én akarnék Vivaldit linkelni (most előadóktól függetlenül), akkor a szólisták olyan "tömegrendezvényét" linkelném, mint amik az RV 564-ben vagy az 575-ben vannak.

Vivaldi: Concerto for 2 violins, 2 violoncellos, strings in D major (RV 564)
www.youtube.com/watch?v=qqq9n3fxAZM

Vivaldi: Concerto for 2 violins, 2 violoncellos, strings in G major (RV 575)
www.youtube.com/watch?v=nIbz6P9cuH4
www.youtube.com/watch?v=LOPh0YFB6sU

Ami a főtémát illeti nehéz ügy mit kell eröltetni és milyen határig. Az "erőfeszítésben" magában is bennevan egyfajta eröltetés. Különben is eröltetés nélkül leélni egy életet az elég siralmasan hangzik.

De a fő problémám nem is itt, hanem ott van, hogy lehet, hogy megvan a ma emberében az affinitás/tehetség is, nem is kéne feltétlen nagyon eröltetni nála a dolgot. Csak a motiváció, a végső kapcsolat (zene és ember között), a "na ez az!" élménye, ami sokszor elmarad, és marad minden a régiben.

tnsnames.ora 2010.08.29. 14:12:50

@foeniculum:
Na utánanéztem! A magyar filmcím fut "szeretet" és "szerelem" szimfóniájaként is /nekem utóbbiként van meg :o)/. Az angol cím "August Rush" (a filmbeli főszereplő kissrác neve, aki meglehetősen érdekes ütős technikával gitározik).

A mama valóban csellista a filmben az elején csellón(!) játssza (Bach BWV 1006-os híres hegedűpartitájának prelude-jét). Egybedolgozva a a leendő párjának rockénekeses nótájával.

Valamiért ez a pár perc zene annyira szúrja a Sony Entertainment szemét, hogy a mi országunkban kifejezetten letiltotta a vonatkozó Youtube-videók mindegyikét. Ezúton is "gratulálok" nekik. :o( /Ezért meg sem kísérlem, hogy feltöltsem./

Itt lenne a linkje amúgy, és ha valaki nem Magyarországról olvassa a blogot, akkor még meg is nézheti:

August Rush
www.youtube.com/watch?v=6BD-E9tHE5E

foeniculum 2010.08.29. 14:33:03

@Rosszindulatú Vászka: "ha vaalkinek nincs füle, szeme, igénye a szépre-jóra, akkor nem lehet lenyomni a torkán. Ennyi a történet sztem."

Szerintem pedig mindenkinek van igénye a szépre, csak esetleg mást jelent számára a szép. És épp ezért van szükség a jó irányba terelésre, egyfajta nevelésre. Persze talán nem azzal kéne kezdeni, hogy amit eddig szerettél, ócska, hanem megmutatni, hogy létezik más is, alternatívát felajánlani. Talán ez az ami egyre inkább kiveszik a médiából...

A nevelés azt is jelenti, hogy ha már eljutott az illető, hogy meghallgatja a klasszikusokat popritmusban, és van igénye, az eredetihez, akkor hozzájuthasson. És ehhez elég az olcsó lemez is. Viszont az igazi kihívás, amikor már ezen is túljut, de nem tudja, merre tovább.
Szerintem innen továbbjutni a legnehezebb... amikor nem kap további ajánlatokat az ember.
Megmutatni olyan ritkán játszott felvételeket, amik legalább annyira szépek, és még a könnyen befogadható kategória...

A zenék között is van olyan, amibe első hallásra beleszeret valaki, és olyan is, amit sokszor kell meghallgatni, hogy megérintse az embert. És, ha utóbbival találkozik nagy mennyiségben, akkor hamar bele lehet fáradni a "fejlődésbe", és könnyű megrekedni. Ilyenkor jön jól a segítség, aki megmutatja, hogy mit érdemes meghallgatni, és hogyan lehet eljutni a nehezebb darabok megértéséhez.

És, ha valakinek sikerül egy-egy lépcsőfokon túljutni, akkor sajátmagától is rájön, hogy amit addig tartott szépnek, annál vannak sokkal szebb dolgok is.

Sőt, ez valahol a művészet minden ágában igaz, mert egy modern építészeti remeket is akkor tud értékelni az ember, ha valamelyest ismeri az építészet fejlődését...

foeniculum 2010.08.29. 14:37:23

@tnsnames.ora:
port.hu/a_szeretet_szimfoniaja_august_rush/pls/fi/films.film_page?i_topic_id=2&i_film_id=89836&i_city_id=-1&i_county_id=-1

Itt "A szeretet szimfóniája" de valóban egyszerűbb lett volna az eredeti címnél megmaradni...
Igen a zene akkor megragadott, de már nem emlékszem

_romanista 2010.08.29. 14:54:19

@Rosszindulatú Vászka: "vénségemre tud nekem valaki újat mondani erről a közhelyig koptatott, pedig remekműről" - tényleg, itt hány évesek a kommentelők? én 34...
azért írok ilyen ritkán kommentet, mert közben gyereknevelési / gondozási feladatokat is el kell látnom, majd este...
illetve jól "kiszúrtatok" velem, az összes megosztásból kell majd bejegyzést készítenem, hatalmas munka, de megéri...

foeniculum 2010.08.29. 14:57:38

@tnsnames.ora:
Szemtelenség ide belinkleni az említett Hair oratórikus változatát, ha már szó esett róla?! :)))

www.youtube.com/watch?v=-oyKxnTSEUM&feature=related
(a sorozat amúgy öt részből áll a YouTube-on)

És, ha már említve volt a neve, azrét ezt a részt választottam, mert itt szerepel Légrádi Gábor

Rigor_mortis 2010.08.29. 15:06:58

Én csak a Gould kérdéshez szeretnék pár szót szólni. Nekem is felemás a véleményem róla. Szerintem ő azon kivételes zongoristák egyike volt, aki szinte bármit meg tudott csinálni a zongorával, amit a hangszer lehetővé tesz. Ezért is bosszant, hogy ezt a tehetségét - szerintem - jórészt eltékozolta. Érdemes megnézni Bruno Monsaingeon The Alchemist c. DVD-jét Gouldról. Van egy rész, ahol elkezd egy Bach-darabot, azután megkérdi, "vagy inkább így" és eljátssza tök máshogy, mégis mindkettő zseniális. (Ja, és ott nem hangonként vannak összevágva a darabok...)

_romanista 2010.08.29. 18:34:58

@Rosszindulatú Vászka: @tnsnames.ora: igazad van, bocsánatot kérek.

Akkor csak neked ezt, hátha nem ismered:

www.youtube.com/watch?v=n6BPTCveWH8&feature=related
Direkt nem Busonival traktállak :)

bár tnsnames.ora volt a címzett, hadd írjak erre: ez az az átirat, amit Dinu Lipatti az utolsó koncertjén játszott utolsó darabként, ha jól tudom...

buckoka 2010.08.29. 20:35:33

@tnsnames.ora:

Igazából nem igazén szeretem a XX. századi zenét, mert nem értem, de ez majd kialakul egyszer. Így nem hiszem, hogy felelősséggel tudnék véleményt mondani a szonátáról, olyat, amit esetleg nem változtatnék meg 5-10-20 vagy 50 év múlva...

És igen, fiú vagyok :)

@Rosszindulatú Vászka:

Ez az, ezt játszottam én tavaly előtt :)

Il Giardino... Én személy szerint szeretem őket, az övék is egy külön felfogás, amiben játszanak, és szerintem jól is szól. Bár ez a felvétel szerintem elég gagyi :) A fagottost kipenderíteném a basszusból, helyére csembaló, az első két tétel lassabb, a crescendot elfelejteném, mintha sose lett volna (2. tételben azért kell egy kicsi, de csak amennyi kell a felfutásoknál) és egy hangyányit kevesebb díszítéssel (2. tétel) arányosabb lassításokkal (2. kevesebb, 3. több), bár ez szerintem már ízlés kérdése :)

És íme két darab:

Vivaldi d-moll concerto grosso
www.youtube.com/watch?v=jFMyHO8EtLo

Első tétel fúgatéma... Imádom :)

Liadov: Nyolc orosz népdal (3. tétel 3:20-tól kezd, nincs hozzáfűznivalóm... Élvezd!
www.youtube.com/watch?v=rwBOx7zMKXI

tnsnames.ora 2010.08.29. 21:07:49

@buckoka:

Köszi a részletes és korrekt választ!

Vivalditól az Op.3/11 nekem is nagy kedvencem. Bach is átírta orgonára. Annó fel is tettem egy nekem nagyon kedves felvételen. (Nagyon sokan játsszák, nagyon keveet szeretek belőlük.)

Bach - Organ Concerto in d, BWV 596 - with sheet
www.youtube.com/watch?v=GimqpQrmMkI

És egy igazi csemege/ritkaság a fúgatémára. A zseniális Lasse Hallströmös Casanova film zenéjében felbukkan szintén a kérdéses fúgatéma, igen érdekes megszólalásban.

Casanova-OST (2005) - Best Tracks I
www.youtube.com/watch?v=lpOZJ43jRfs

buckoka 2010.08.29. 21:32:28

Húha!

A Casanova verzió szerintem remek példa egy darab/téma modern feldolgozására. Bár csak belehallgattam a többibe, de mind nagyon jók ebből a szempontból. Lehet, hogy talán az ilyen és ehhez hasonló feldolgozások lehetnének a "kapuk" a mai fiatalabb nemzedékhez. Igaz, nem erőszak a disznótor.

Az orgonás átiratról még sose hallottam, de nekem valahogy zenekarral jobban tetszik. Több benne a lélek (vonósoknál kis képzavar :)

buckoka 2010.08.29. 21:45:16

A már így is elég tág repertoárt bővíteném szintén egyik kedvenc darabommal:

Rubinstein: F-dúr melódia
www.youtube.com/watch?v=Sw5mwcJ54t8&feature=related

vincere 2010.08.29. 22:23:08

eszembe jutott egy film, amit ugyan nem láttam, The Soloist (2008). egy hajléktalan csellistáról (vagy egy csellózó hajléktalanról?) szól, Jamie Foxx és Robert Downey Jr. főszereplésével. látta itt valaki?

vagy ott van a Tous les matins du monde (Minden áldott reggel, 1991), amiben Gérard Depardieu egy viola da gambást játszik XIV. Lajos korában.

tnsnames.ora 2010.08.30. 01:30:41

Sose hittem volna, hogy Yo-Yo Ma lesz az előadója egy mű általam legjobbnak díjazott felvételének. Márpedig ez történt, jó néhány Schubert Arpeggione szonáta meghallgatása után. Nem mondom, hogy tökéletes és meghaladhatatlan, de a zongoristával együtt ő érzett rá legjobban Schubertre (ennél a műnél), szerintem.

Ezért kottásan felraktam. Mivel jó hosszú darab, az első tétel élből 10 percnél hosszabb, így ezért a hosszú nyitó ismétlést kivágtam.

Schubert: Arpeggione Sonata D821 for Cello & Piano
Yo-Yo Ma (Violincello)
Emanuel Ax (Piano)
www.youtube.com/watch?v=Fiw2MsLzM5I
www.youtube.com/watch?v=aexKTKxdKzM
www.youtube.com/watch?v=VFkHo0Hf8uo

tnsnames.ora 2010.08.30. 08:13:15

De hülye vagyok! Végig a fejemben volt az előző hozzászólásom írásakor, csak kirepült a kései órában ->

Ez az Arpeggione szonáta, szerintem, Schubert egyik legbájosabb, legkönnyebben emészthető, abszolút problémamentes műve (mondjuk a lassú tétele egy kicsit talán elvont). A szimfóniákon belül a nagy C-dúrhoz tudnám hasonlítani. Csakhát kamarazene, ami sosem tarolt annyira, mint a szimfóniák, gigantikus műfaja.

Könnyed táncos, népies dallamvilága a kezdő zenehallgatókat is le tudja nyűgözni. Mondanám, hogy a hosszú játékidúő nem kedvez neki, de úgy érzem van annyi tartalom a szonátában, ami elbír még ennyit is. Még a mai embernek is.

tnsnames.ora 2010.08.30. 13:02:20

Ha már ennyi szó esett az after Cryingról, akkor pár cselló vonatkozású érdekesség/ritkaság.

1.
After Crying-Karnevál
Ez egy kétperces rövid bravúr/gyors ráadás-darab, scherzo, a korai After Crying életéből. Alapvetően csellóra és trombitára íródott (érdekes párosítás?), de van benne zongora és dob is
www.youtube.com/watch?v=ShGwb7sK0Cc

2.
Winkler Balázs: Szélfútta Keringő
Ez gyönyörűségesen szép miniatűr, elég ritkán kerül elő. A keringő témát a cselló vezeti elő, és mesterien adja át a szóló gitárnak.
www.youtube.com/watch?v=kx_5M89BagM

3.
Pejtsik Péter: Impromptu No.7 csellóra és kamarazenekarra.
Csak óvatosan a megkuksolással: elsősorban edzetteknek ajánlom! Ritka elvont, ráadásul jó hosszú darab (a darab haladtával azért egyre könnyebb lesz). Én még sose hallottam koncerten. Nem tudok a No.1-6 impromptu-k létezéséről. :o)
www.youtube.com/watch?v=YM3XUBwefHU

4.
Pejtsik Péter: Stonehenge szólócsellóra
Miskolc, szimfónikus koncert (I. KLAZZ-fesztivál, 2004)
Én ezt a feszesebb/rövidebb, Bartók rádió által felvett verziót szeretem, ebben is minden lényeges benne van, csak koncentráltabban.
Hatalmas élmény volt átélni személyesen, hogy a miskolci klasszikus zenén edzett közönsége milyen lelkesedéssel fogadta a darabot. Emlékszem egy fiatal csellista lány a szimfónikus zenekarból is lesett árgus szemekkel.
www.youtube.com/watch?v=z4Dz-fG2RsA

tnsnames.ora 2010.08.30. 13:44:38

Bocsánat a YT hülyesége miatt újra kellett rakni az utolsó Stonehenge-t. itt a helyes link:
www.youtube.com/watch?v=PMonIVjfrnU

tnsnames.ora 2010.08.30. 14:09:54

Bocsánat a YT hülyesége miatt újra kellett (még kétszer) rakni az utolsó Stonehenge-t. Itt a helyes link:

www.youtube.com/watch?v=RxitS5yIdgI

tnsnames.ora 2010.09.04. 22:25:11

Úgy tűnik, hogy elveszett a hozzászólásom. :o(

Na mégegyszer: felraktam az Arpeggionét csellóverseny formában is (kottásan). Szerintem remek, jó minőségű felvétel. A csellista óriásit domborít. Nagy öröm volt számomra a felvétel felfedezése.

Schubert: 'Arpeggione' D821 for Cello & Orchestra
www.youtube.com/watch?v=x1_wj_hdxs8
www.youtube.com/watch?v=7PKPi6LPpXA
www.youtube.com/watch?v=3_tiajCqZUA

tnsnames.ora 2010.09.05. 20:54:37

Pierre Fournier - Aristocrat of the Cello
www.amazon.co.uk/Pierre-Fournier-Aristocrat-Cello/dp/B000BV5REM

Létezik a fenti 6CD-s album. Azonkívül, hogy egy kiváló csellóművészről van szó, meg ritka (felvétel)kincsekről, a műsorválasztása kiváló keresztmetszetet ad a csellóirodalomról.

Megjegyzés: nagyon szépen játssza a Schubert Arpeggione-t. Nálam Yo-Yo Ma-t nem tudta ugyan leelőzni, de olyan erős életteli az 1968-as - fiával - Jean Fondával készített felvétele, hogy második helye megkérdőjelezhetetlen nálam. Továbbra is azt gondolom, hogy Yo-Yo Ma elképesztően elkapta a fonalat (ennél a műnél).

tnsnames.ora 2010.09.05. 21:05:13

Van minimum még egy remek ráadásdarab David Poppertől. Sajnos nem tudtam megszerezni a kottáját, így nem tudom feltenni. Jó sok felvétel van belőle a Youtube-on.

Rostropovich Popper Dance of the Elves
www.youtube.com/watch?v=cJWjYLG3B7o

És szokásosan zenekarra átdolgozott változatban is. Női csellistával, női karmesterrel(!) Nekem tetszik a hölgyek produkciója. :o)

David Popper: Elfentanz - Dance of the Elves op. 39 for Cello and Orchestra (arr.)
www.youtube.com/watch?v=73VxFUjVFpE