Mindennapi klasszikusok

Bartók utolsó alkotói korszaka és a Concerto

Az előző poszt aktualitását Bartók I. zongoraversenyének 1927-es bemutatója adta, ennek kapcsán idéztünk Szabolcsi Bence könyvéből Bartók 'negyedik stíluskorszakáról'. Hadd folytassuk most ezt, hadd idézzünk az ötödik stíluskorszakról - kifejezetten örülünk, hogy ezt megtehetjük, mert így e korszak egyik legfontosabb művéről, a Concertóról is írhatunk, pontosabban a Concertóról is idézhetünk, illetve megoszthatjuk a teljes művet. Két apró megjegyzés: ezen alkotói korszak másik jelentős művéről, a III. zongoraversenyről már írtunk, illetve a poszt megírásához az előző bejegyzésben idézett forrásokat használtuk fel.)

"MÉGIS - és itt Bartók fejlődése Mozartéra emlékeztet, aki a legmélyebb nyomorúságban írja legboldogabban, legátszellemültebben éneklő kompozícióit - Bartóknak Európától búcsúzó és Amerikában megfogant utolsó művei, az ő 'ötödik stíluskorszaka' csak úgy árasztja a megbékítő és megbékülő harmóniát, a hazatalálás és felemelkedés boldogságát, a melodikus gazdagságot. (Bartók 1940. októberétől 1945. szeptemberben bekövetkezett haláláig New Yorkban élt és alkotott - a szerző megjegyzése) Mintha épp most, e sötét években találna rá hitére, bizalmára, optimizmusára. Sohasem írt olyan dallamosan s oly 'közérthetően', mint ekkor, talán sohasem volt tele akkora emberszeretettel és részvéttel, mint ekkor, sohasem tudta úgy összefoglalni életének minden eredményét egy hatalmas szintézisbe, mint éppen ekkor. (...) A nagyszabású művek azután még egyszer egyesítik a legnagyobb ellentéteket: (...) a nagyzenekari Concerto (1943) a honvágy és az egyedüllét elégiáját a meghökkentő és groteszk epizódok meg egy kavargó népünnep csillogásával; (...)"

Eddig az idézet Szabolcsi Bence könyvéből, hadd idézzünk a továbbiakban Kovács Sándor művéből:

(...) S ami talán ennél is fontosabb, Serge Koussevitzky, a bostoni zenekar karmestere művet rendel a nagybetegtől, magas tiszteletdíjért - állítólag a kitöltött csekket is rögtön leteszi a betegágyra. (Bartók Amerikába történő érkezésekor már beteg, betegsége 1942-43-ban egyre súlyosabbá válik. Az említett felkérés 1943-ban történt - a szerző megjegyzése) Az ajánlat visszaadja Bartók életkedvét. Hamar nekilát az új műnek, és nem egészen két hónap alatt el is készül a partitúrával."

A Concerto című mű első tételéről így ír Kovács Sándor: "Az első tétel az 'Introduzione' (Bevezető) sejtelmes kezdőtaktusai nem véletlenül hasonlítanak a Kékszakállú-opera elejére."

 

"Az új darabban főként a második tétel emlékeztet a barokk concertókra. Kezdetén a fúvósok kapnak kiemelt szerepet. Párosával mutatkoznak be (Giuoco delle copie, párok játéka a tétel felirata). Minden 'pár' más hangközben simul össze: rövid kisdob-bevezetés után a fagottok szextjét halljuk, ezt az oboák terce, a klarinétok groteszk szeptimje, a fuvolák hűvös kvintje majd a fojtott trombiták érdes szekundja követi. Ezután a rézfúvósok kara kórusszerű muzsikát szólaltat meg (egyes elemzőket ez a középrész a lutheránus korálok hangzására emlékezteti). Majd visszatérnek a korábban megismert dallamok-témák, immár bonyolultabb hangszereléssel. Csak a vonósoknak nem nyílik alkalom e tételben virtuozitásuk bizonyítására - annál többet kínál viszont számukra a záró, ötödik tétel.

 

A harmadik tétel, az 'Elégia' fő dallama leplezetlenül magyaros lejtésű, székely keservesekre emlékeztet. A negyediknek a 'Megszakított szerenádnak' pedig úgy tűnik, sajátos 'programja' van. Bartók maga Sándor György zongoraművésznek így mondta el ezt a titkos programot: 'A költő szerelmet vall hazájának, de a nyers erőszak hirtelen félbeszakítja a szerenádot, durva csizmás emberek rárontanak, a hangszerét is összetörik'. (...) De aligha lehet véletlen, hogy a tétel egyik melódiája csaknem hangról hangra megegyezik egy operettdal dallamával. Amelynek eredeti szövege így kezdődik: 'Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország...'” (Teljesen véletlen, hogy pont olyan felvételt találtunk, amelyen az említett harmadik és negyedik tétel együtt szerepelnek.)

 

Végül az ötödik, utolsó tétel. "A Concerto hatalmas sikert arat; s Bartók, aki évekig igaztalanul mellőzöttnek érezte magát, válogathat az új ajánlatokban."

Bizonyos böngészőkben a negyedik beillesztett videó nem jelenik meg nálunk, ezért idemásoljuk a linket: http://www.youtube.com/watch?v=B_iWBUCuops&feature=related

 

7 Hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr872126867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa · http://sslazio.blog.nepsport.hu/ 2010.07.04. 23:59:34

Kedves romanista, én csak most fedeztem fel a kiváló blogodat, köszönet érte ezúttal az Indexnek. Örömmel fogom végigolvasni a többi posztodat!

gitáros 2010.07.05. 02:20:53

Még mindig remek a blogod!

(Ha a negyedik vidinél kivennéd a "web1.nyc."-t a címből, alighanem az is megjelenne. A YouTube a videó oldalán egyébként korrekt beágyazós linket ad.)

Scala 2010.07.05. 06:36:42

Felüdülés egy ilyen blog! Köszönöm! :-)))

_romanista 2010.07.05. 07:10:21

@Szom Ki Van, a Denevér szálló lakosa: Kornél??? szia, örülök, hogy megint találkoztunk, és hogy a Lazio & Roma mellett van újabb közös témánk!

_romanista 2010.07.05. 07:15:07

@gitáros: köszönöm! a YT oldalról szedtem a kódot, illetve kivettem, amit mondtál: semmi. mindenesetre köszönöm még egyszer, és örülök, hogy tetszik.

reader613 2010.07.05. 08:37:00

Hmm, az index főoldalon linkelt sok szemét közt egy újabb gyöngyszem. Legalább idetaláltam.