Az előző bejegyzésben említett Igor Levit koncerten elhangzik majd Sosztakovics 24 prelűdje is - remélhetőleg ebben nem lesz változás, ugyanis az eredetileg meghirdetett Beethoven-darabok változnak: nem lesz sem G-dúr szonáta, sem Waldstein szonáta: helyettük lesz az opus 101-es A-dúr szonáta.
Egyszer már leírtam: ennek a blognak a legnagyobb személyes élménye "a rengeteg zene - olykor teljes művek, olykor csak részletek - meghallgatása után kialakuló képek a zeneszerzőkről. Sosztakovics a fanyar tonik, Prokofjev a kapribogyó, Brahms a szomorkás, esős napok védőszentje, Schubert az angyal, Rachmaninov a desszert." A prelűdöket is hallgatom a koncertre készülés jegyében, és az alapélmény Sosztakoviccsal kapcsolatban továbbra is a fanyar tonik, annyival kiegészítve, hogy egyszerűen nem lehet letenni, megunni, sokadszor is újra és újra meg kell hallgatni ezeket a darabokat. A tonik nem ereszt.
És talán azt az élményt várom a legjobban, hogy milyen lesz ezeket a prelűdöket meghallgatni élőben a sok-sok itthoni hallgatás után - Sosztakovics II. hegedűversenyénél ez mintha két teljesen más mű lett volna.
Íme, egy kicsi ízelítő ebből a fanyar tonikból: