Mindennapi klasszikusok

Charles Camille Saint-Saëns: Haláltánc

Ma van Charles Camille Saint-Saëns születésének az évfordulója - 1835-ben 10-09-én született Párizsban.

Reggel a Mindennapi klasszikusok Facebook oldalára Yo-Yo Ma-val a Hattyú került ki, majd további zenéket kerestem, így találtam rá a Haláltánc Liszt-féle átiratára. A zene hallgatása közben vettem észre, hogy a videó készítője tnsname.ora, aki ismét készséges volt, és rengeteg információt küldött el a műről és a műfajról:

1, A haláltánc mint műfaj

A haláltánc (francia 'danse macabre' késő középkori eredetű allegorikus műfaj, mely a költészetben, a képzőművészetben és a színjátszásban egyaránt előfordult. A korábbi hagyományokból a 14. század második felében született meg a haláltánc, mely az élőket képben és versben figyelmeztette a halál közelségére. Költeményekben, fametszeten, templomfali ábrázoláson a halál rendszerint csontváz formájában táncba viszi, majd sírba kényszeríti a legkülönbözőbb társadalmi típusokat képviselő embereket. A táncmotívum kereszténység előtti hiedelmekre utal, melyek szerint a temetőben éjjel táncra kelnek a halottak, de hajnalhasadásig vissza kell feküdniük a sírba. Forrását a középkori keresztény világkép megrendülésében, a társadalmi ellentétek felszínre törésében s a pestisjárványok pusztításaiban kell keresnünk.

A haláltánc-ábrázolások allegorikusan arra utalnak, hogy a halál előtt minden ember egyenlő. Képzőművészetben kiemelkedő a Halál diadalát ábrázoló pisai freskó és Hans Holbein 40 fametszete a 16. század első feléből. Az irodalomban igazi vándortémává vált, számos nemzet költészetében felbukkan. Egyes motívumai megjelennek Villon költészetében, s napjainkig több műalkotásban is. A magyar irodalomban haláltánc-éneknek tekinthető a 16. századi protestáns énekszerzők néhány műve (Heltai Gáspár, Batizi András). A haláltánc hagyományából merít Arany János Bolond Istókjának első éneke (1850) s Hídavatás (1877) című balladája (megjegyzés: a mellékelt kép az ismert Zichy Mihály illusztráció), Madách Imre Az ember tragédiájának (1860) londoni színe, s Ady Endre Lédával a bálban, 1907 című költeménye is.

(Az 1. pont az alábbi link alapján íródott: http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Halaltanc.htm)

2, Haláltánc a zenében

A zeneművészetben Liszt az, aki a (nemzeti) romantika központi figurája (megélt életkoránál fogva is) például kifejezetten fogékony volt a témára.

(A) Haláltánc szólózongorára (Lisitsa-val, kottásan tettem fel a YT-ra)

(B) Haláltánc zongorára és zenekarra (Bächer Mihály örökbecsű felvételét is feltettem partitúrával)

(C) Csárdás Macabre (zenekari átiratban tettem fel régi profile-om alá, kottásan)

(D) Szólózongorás átirat Saint-Saëns művére (Erről lesz még szó, természetesen)

Linkeket nem adnék most egyrészt a nagy anyag miatt, másrészt most mégiscsak Saint-Saëns lenne inkább a fókuszban. De a YouTube-on könnyedén meg lehet találni ezeket a videókat is: http://www.youtube.com/user/tnsnamesoralong

3, A Danse Macabre - Saint-Saëns egyik legismertebb műve

Ha Saint-Saëns, akkor ami azonnal az ember eszébe jut: Állatok farsangja például a topsláger Hattyúval, a Danse Macabre szimfónikus költemény, az 5 zongoraverseny, a 3. Orgona-szimfónia, a Sámson és Delila opera. 

A Danse Macabre 1874-ben került bemutatásra, a szerző 39 éves korában. Igazi szimfonikus költemény, saját zenei programmal ahogy az dukál a műfajban. De már az első hangoktól kezdve: hiszen az óra éjfélt üt (12 explicit hanggal ábrázolva) jelezve az események kezdetét, ami a felvezetés után aztán egy sötét tónusú keringőbe torkollik, a hátborzongató fokozás lépcsőin. Külön hangsúlyozandó a szólóhegedű megjelenése a műben.

Egy darab sikerének egyfajta fokmérője lehet, hogy

(1) más is játssza, mint a szerző,

(2) a szerző halála után is játsszák

(3) átírják, más műveket ihlet meg. Itt egy angol vers például:

Zig, zig, zig, Death in a cadence,
Striking with his heel a tomb,
Death at midnight plays a dance-tune,
Zig, zig, zig, on his violin.
The winter wind blows and the night is dark;
Moans are heard in the linden trees.
Through the gloom, white skeletons pass,
Running and leaping in their shrouds.
Zig, zig, zig, each one is frisking,
The bones of the dancers are heard to crack—
But hist! of a sudden they quit the round,
They push forward, they fly; the cock has crowed.

4, A művel kapcsolatos iskolai élményem

A Danse Macabre érdekes kapcsolatot teremt köztem és e blog között. Életem egyik meghatározó darabja, konkrét személyes iskolai élményem is kötődik hozzá.

Annak idején egy magyar órán Arany János Hídavatása kapcsán nagyon lelkesen beszéltem a műfajról, a darabról egy felelés közben, és ez annyira megtetszett a magyar tanárnőnek (akit egyébként kifejezetten nem szerettem: idős vénkisasszony volt komoly deformációkkal), hogy legközelebb vihettem bemutatni az osztálynak a művet (egyébként Vaclav Smetacek dirigálásában).

Ez aztán a legközelebbi alkalommal úgy nézett ki, hogy a tanáriból ketten mentünk fel: ő elöl, nekem meg kezemben a Tesla lemezjátszó és a lemez. Mire beléptünk az osztályba a magyar tanárnő azt találta mondani, "milyen ügyes fiú ez a Miklós". Ezután az osztály többsége persze morbid módon végigröhögte az egész Danse Macabre-t, és később is orrom alá dörgölték az inkriminált magyar tanári mondatot frocliból. 

5, A Danse Macabre videóim:

Természetesen szerettem volna a Youtube-profile-omba feltenni a darabot, de nem találtam jó felvételt hozzá. Itt a blogon is kértem segítséget aztán végül 6 videót raktam fel: 2 eredetit két különböző karmesterrel (az egyik francia), 2 különböző zongoraátiratot, 1 db hegedű-zongorás átiratot, 1 db orgona-iratot. Mivel kizárólag kottás videókat igyekszem feltenni, elgondolkodtató a dolog súlya, hogy sikerült kottákat is szereznem az átiratokhoz (elektronikus formában).

(A bloggazda megjegyzése: a bejegyzésbe három videót szeretnék beágyazni: tnsname.ora kedvenc zenekari változatát, a Liszt-átiratot, valamint a Horowitz-féle feldolgozást.

A hegedű-zongora változat elérhetősége: http://www.youtube.com/watch?v=X0z3KuivDow

Az orgonára készítetté pedig: http://www.youtube.com/watch?v=XBIW6sxPfHI)

A zenekari - eredeti - változat: ez a Vaclav Smetacek-féle változat tetszik nekem a legjobban, a szubjektív tetszési indexem: 92%.

A Liszt-féle átirat a Liszt-év miatt mindenképpen kikerül:

A harmadik videó pedig a Horowitz-féle átirat Horowitz előadásában:

Brutális, hogy mit melóztam ezzel a híres nevezetes Horowitz-verzióval, maga Horowitz előadásában!

A hangfile torrentről való, LP-ről digitalizálta be egy rajongó. Jó a hangminősége, de én még ilyen lemezkattogásokat, mint ami ebben a hangfile-ban volt, életben nem láttam(!). Determinisztikusan precízen hallom a sercenést, a kattogást de a hanghullámokban tizedszeri átnézésre sem találom a "bűnös" szögletjelet, hogy kiszedjem: ott van, de nincs ott. Így hiába szedtem ki több-tíz sercenést, bőven maradt sajnos benne. :o(

A kotta is nagyon kalandosan került hozzám, szerzői jogból már nem tölthető le a szokásos helyéről. De maga a kotta is nagyon rafinált volt, azon izgultam végig, hogy jól kapjam le az egyes kottaképeket, mert nem igazán kellemes sokórai photoshopolás után arra döbbeni, hogy egy kottasor pluszban vagy minuszban van valahol, pláne a darab legelején (szerencsére megúsztam).

Mire nem jó a kottázás?! ;) Így alaposan elmerülve Horowitz verziójában is (ami rendesen eltér Lisztétől), azt kell mondjam, hogy bár helyenként zseniális megoldások vannak benne, de bizony van benne öncélú virtuózkodás is (szvsz). Én összességében sokkal sikerültebbnek tartom Liszt átiratát, mind a Sains-Saëns-féle értékek megőrzése tekintetében, mind a liszti hangzás, a liszti Haláltánc tükrében, mind a virtuózitás és gondolatiság egyensúlyát tekintve. Liszt videóm egyébként megdöbbentően gyorsan szedi látogatóit. :o)

Nagy köszönet tnsname.ora-nak az újabb vendégposztért!

5 Hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

http://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr753289982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

egerészölyv 2011.10.10. 09:51:55

Nem is kell hangsúlyozni, hogy Kamill műve remek-, de néhány aprósággal kiegészíteném az élménybeszámolót. A "sötét tónusok"-ról kisvártatva kiderül, hogy tréfás ijesztgetések, maga a tánc kimondott vígjáték, rajzfilmaláfestő csontzenetréfa. A klasszikus témafeldolgozásokkal ellentétben nem szerepel a műben Celanói Tamás himnusza.

Jim Raynor 2011.10.10. 09:57:47

az egyik kedvencem. egyszerűen zseniális.

Anselmo 2011.10.10. 10:14:59

Jó, hogy ilyen blogok is vannak. Mehetne gyakrabban index-címlapra, bár én Gréczyt is nagyon szeretem olvasni.

Lemúr Miki · http://hosszutav.blog.hu/ 2011.10.10. 10:50:59

Jó, hogy ilyesmi is kerül néha index-címlapra. Egyébként meg: metál! :)

RPR 2016.10.17. 12:58:21

Egy kis javítás: a harmadik pont: a vers Henri Cazalis műve, nem a darab alapján íródott, épp ellenkezőleg; a vers alapján született Saint Saens Haláltánca.