Eredetileg csak egy megosztást szerettem volna kitenni a Facebook oldalra Dukas-tól, ráadásul ma született Erik Satie - francia-nap tematika -, de némi kutatómunka után végül úgy döntöttem, hogy bejegyzés lesz.
Az első érdekesség Dinu Lipattival kapcsolatos, aki Párizsban többek között Dukas-nál is tanult. Lipatti első koncertjét 1935. május 20-án, három nappal Dukas halála után adta. A hangverseny első darabjával Mesterére emlékezett.
A wikipédia így ír erről: "He - Lipatti - entered the 1933 the Vienna International Piano Competition but finished second, because the jury considered him too young. Alfred Cortot, who thought Lipatti should have won, resigned from the jury in protest. Lipatti subsequently studied in Paris under Cortot, Nadia Boulanger (with whom he recorded some of Brahms's Waltzes Op. 39), Paul Dukas (composition) and Charles Munch (conducting). He gave his first concert, at the École Normale, on 20 May 1935. However, three days before the concert, Paul Dukas died; in memory of Dukas, Lipatti's first piece at his concert, and the piece he first publicly performed as an adult pianist, was J. S. Bach's Jesu, Joy of Man's Desiring."
Amit Dukas-val kapcsolatban még mindenképpen meg kell említeni: a Bűvészinas című műve - lévén Dukas gyakorlatilag egyműves szerző. Érdekesség, hogy a bemutató dátuma 1897. május 18., azaz ennek a holnapi napon lesz évfordulója. A nagy sikerű bemutatón a 32 éves Dukas vezényelt.
Ismét idézet a wikipédiából: "A darab - a Bűvészinas - igazi programzene, Johann Wolfgang von Goethe 1797-ben született balladája (Der Zauberlehrling) adta a témát a szerzőnek, és a zene híven és szellemesen követi a költemény eseményeit. A kottán szerepel is az alcím: 'Scherzo egy Goethe-ballada nyomán'. Maga a történet jól ismert, de könnyen lehet, hogy ez a széles körben ismertség a zenének köszönhető, úgy ahogy korábban Schubert zenéje tette ugyancsak Goethe Erlkönig (Rémkirály) című balladájával. A mese szerint a varázsló elmegy otthonról, és a hátrahagyott bűvészinas már azt hiszi, mindent ellesett mesterétől. Megparancsolja a seprűnek, hogy hordjon vizet a fürdőkádba. A seprű serényen dolgozok, csakhogy az ifjú bűvészpalánta elfelejtette a seprőt leállító varázsigét, így az rendületlenül dolgozik tovább, a víz elönti a szobát. Az öreg varázsló éppen idejében ér haza és megoldja a helyzetet."
"A zene népszerűségét bizonyítja az is, hogy 'szerepelt' az 1940-es Fantázia című Walt Disney-féle rajzfilmben." (...) "A Disney számos alkalommal újraretusálta ezt az 1940-ben készült filmet. A Fantasia 2000 címen bemutatott filmet öt új részlettel toldották meg. A filmet 60 animátor készítette és 11 rendező vette fel. A legnézhetőbb fejezeteket Bach zenéjére vették fel, ahol a többcsatornás hang tökéletes szinkronban van a rajzokkal. Miki egér kétségbeesett küzdelme a seprűkkel, a táncoló kínai gombák, a szempilláikat rezgető vízilovak, Az Órák táncára röpködő krokodilok a mai napig emlékezetesek."
Jó szórakozást hozzá!