Mindennapi klasszikusok

Mindennapi klasszikusok

2000-ben a mai napon - 01-27-én - hunyt el Friedrich Gulda. Friedrich Gulda élete - 1. rész

2011. január 27. - _romanista

A Paul Guldával - Friedrich Gulda fia - való ismeretséget a Facebook-nak köszönhetem. Az ottani rövid üzenetváltásokból hamarosan hosszabb  levélváltások lettek; az egyik ilyen alkalommal kértem, hogy írjon pár sort a blognak. Ez az üzenet az év első napjaiban érkezett meg, az évforduló okán lett ennek a bejegyzésnek az előszava.

"Boldogsággal tölt el, hogy Friedrich Gulda mind a mai napig népszerű Magyarországon, annak ellenére, hogy csupán két koncertet adott az Önök hazájában 1948 márciusában. Köszönet a klasszikusok.blog.hu oldalnak a minden műfajból bemutatott nagyszerű zenékért és zenészekért. Friedrich Guldát a klasszikus zene műfaján túlmutató nyitottság tette egyedivé és rendkívülivé. További angol és német nyelvű információk elérhetőek a www.gulda.at oldalon, hangfelvételeket pedig a Deutsche Grammophon, az Universal és más kiadók kiadványai között találhatnak.

Sok szeretettel Bécsből: Paul Gulda"

A bloggazda ígéretet tesz, hogy a fentebb említett felvételeket megpróbálja megszerezni a Rádió archívumából, illetve a továbbiakban a melléklet CD ismertetője nyomán bemutatja Friedrich Gulda életét. Érdekes, hogy ezen a lemezen a "szokásos" Bach, Beethoven és Mozart művek mellett Debussy, Chopin és Prokofjev műveket is hallhatunk Friedrich Gulda tolmácsolásában.

Az ismertető címe:

Zseni, különc, komikus

"Üldögélek majd egy rózsaszínű felhőn és zongora-kettőst játszom Mozarttal. Nap nap után, az idők végezetéig. Olykor tartunk egy rövid szünetet, a kritikusok meg le vannak ejtve." - Friedrich Gulda elképzelése a mennyországról.

Gulda 2000. január 27-én - Mozart születésnapján - hunyt el szívroham következtében. Ausztria két szülöttje talán tényleg zongora-kettősöket játszik azóta, és olykor talán tényleg ejtenek a kritikusokra.

Friedrich Gulda 1930. május 16-án született Bécsben. Első nyilvános fellépésére 1944-ben került sor, majd két év múlva megnyerte a genfi Zongoraversenyt. Húsz évesen mutatkozott be a Carnegie Hall-ban.

Igazán elégedett lehetett volna ezekkel az eredményekkel - sikerek, egymást követő koncertturnék: a koncerttermek mindenhol tárt karokkal várták izgalmas Bach, Beethoven és Mozart interpretációi miatt -, Ő azonban hamarosan szűknek kezdte érezni a klasszikus zene merev korlátait. "Életellenes és fojtogató, ha mondjuk ötven hangversenyre korlátozom magam. Számomra a jazz az egyetlen zenei forma amelyben a spontaneitás és a zenei kifejezés értelmet nyer. Egy jazz-zenész először magára a zenére koncentrál, utána jöhet a technika. Sajnos, a klasszikus megközelítés ennek pont az ellenkezője."

Szembenállása a hangverseny-üzlettel és a zenei csőlátással oda vezetett, hogy visszavonult a "klasszikus" koncert pódiumokról, és 1967-ben ígéretet tett, hogy a továbbiakban csak jazz-t játszik majd. Szerencsére nem tartotta be a szavát és folyamatosan tágította zenei horizontját.

Az első adag zenei részlet:

1, A Doors együtt Light my fire című dalára írt variációk:

Ez a Gulda-szerzemény már korábban felkerült a blogra egy hosszabb verzióval. A bejegyzéshez ide kattints!

2, Chick Corea és Friedrich Gulda két-zongorás jazz improvizációja. Róla mondta Gulda: "Nagyon sokat tanultam Tőle a jazz-ről, Ő meg nagyon sokat tanult tőlem Mozartról."

3, Herbie Hancock és Friedrich Gulda:

4, És ha már a bevezetőben elhangzott Mozart neve - ráadásul ma született 1756-ban -, így ez a bejegyzés nem kerülhet ki Mozart darab nélkül:

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr22605528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tnsnames.ora 2011.01.27. 10:21:14

Érdekes, informatív poszt. :o)

* Érdemes említésre, hogy Beethoven 32 zongoraszonátáját lemezre játszotta, ráadásul emlékezetes és népszerűséget is kiváltó módon. Ez szerintem mindig mérföldkő egy zongorista életében. Nekem megvolt ez az LP-s doboz, és a jobban sikerült felvételek között tartom számon (esetemben ez nagy szó). Lehet, hogy egy (blog)ajánlást megérdemelt volna ebből is.
Beszúrok egyet rögtön az elsőt (archivot) amibe belefutottam: szerencsére van fenn sok a Youtube-on.

Beethoven / Friedrich Gulda: Sonata No. 2 in A major, Op. 2, No. 2 (4) - London, 1954
www.youtube.com/watch?v=52vCnYMa_vs

* Az utolsó Mozart "könnyű" szonátát, egy picit átírta ;) Nem tudom mennyire szokás ez: amúgy kifejezetten ügyesen és nagyon szépen elegánsan játssza.

* Avval viszont a magam részéről nem értek egyet Guldával, hogy előbb a zene aztán a technika. Ennek lett az a következménye, hogy mára sok tehetségtelen figura nulla tanulással, nulla erőfeszítéssel - mondván lila gőzös fejjel, hogy a zene a lényeg - nyert tért a zenei életben. Azt gondolom előbb tanulni kell.
Persze avval az "implicit implikációval" már egyetértek, hogy a tanítóknak a felelőssége, hogy a zenész palántákból, az intuició, a kreativitás, a lendület, a fantázia ne írtódjék ki a tanulás során. Hogy például ne az avantgarde legyen a központi - inkvizitori hevülettel felügyelt - 'vallás' zeneszerzés szakon.

tnsnames.ora 2011.01.27. 11:42:07

"...a kritikusok meg le vannak ejtve"

Családi érintettség okán nehéz nekem ezügyben rosszalást kifejeznem: de így ebben a formában erős túlzásnak érzem. Persze tisztában vagyok, itthon például, a magas polcra került laikus Fáy Miklós révén lehetnek erősen negatív tapasztalatok, én azért még sem dobnám ki teljes egészében a zenekritika műfaját. Nem mondanám, hogy felesleges, lebecsülendő, üldözendő, megalázandó - kinek mi tetszik jobban - a zenéről való verbalizmus.

Ahogy a zene, úgy a zenekritika is alaposan változott az idők során, az írásbeliséggel megtámogatott tapasztalathalmozás nyomán. A vadhajtások valóban nyesendők, de a gyereket nem kéne a fürdővízzel együtt kiönteni, talán. Pláne nem több tíz évvel ezelött, merthogy akkor mit szóljunk mi maiak a mai állapotok közepette. ;)

_romanista 2011.01.27. 14:33:14

@tnsnames.ora: a következő részben terveztem szólni a Beethoven szonátákról, illetve fogok is szólni róluk. de azért köszönet a megosztásért!

tnsnames.ora 2011.01.27. 14:37:58

@_romanista:
Jól értelek, hogy hangsúlyosan, ELSŐként és ELSŐsorban jazzista Gulda? ;)

_romanista 2011.01.27. 14:41:18

@tnsnames.ora: igen, így alakult, de nem bánom, és szerintem Gulda sem bánná...

tnsnames.ora 2011.01.27. 14:53:45

@_romanista:
Az ELSŐsorban-ra elfogadom (pontosabban nincs alapom ellenérvelni).
De időrendben ELSŐként volt "szomorúzenész".

foeniculum 2011.01.27. 16:00:00

@_romanista:
Azt megkérdezhetem, hogy miért nem kerül ki főoldalra az írásod?
Megérdemelné... :)

@tnsnames.ora:
Szerintem a technika "alap" kell, hogy legyen. Anélkül nem ér semmit a "zene", mert a kommunikáció léte szűnik meg a hiányában.

Mint amikor valaki verset mond, és gyönyörűen szavalná, csak épp nem tudja kívülről....és akadozik közben.

Úgy hiszem, ráadásul, a jó jazz zenésznek még inkább tisztában kell lennie a technikával, hiszen csak akkor képes használni a hangszerét, a zenei alapot, ha ismeri a hozzá tartozó technikát, előadási módokat.

Épp ezért, szerintem ilyet csakis olyan szintű zenész mondhat, akinek a technika már a kisujjában van, és észre sem veszi azt.... és persze talán meggondolatlanul... :)

_romanista 2011.01.27. 16:22:44

@foeniculum: erre nem én tudok válaszolni...

tnsnames.ora 2011.01.27. 19:02:51

@foeniculum:

>.... és persze talán meggondolatlanul... :)

Ha cinikus disznó lennék, akkor azt mondanám (tiszteletlenül), hogy a gyarlóságot is magánviselő guldai verbalizmus kontextusában a "le van ejtve" rögtön precizebb megvilágítást nyer (másik oldalról) ;)

Magyarán aki jó zenész, az nem feltétlen jó verbálisan is. Szélsőséges extrém negatív példája ennek Schiff András (aki ráadásul nem is jó zenész, szvsz: Hungarotonos Scarlatti lemezét például annyira utáltam, hogy jóidőre elvette a kedvemet Scarlattitól; csak Ruzickova hozta vissza azt, illetve zongorán azóta sem kísérleteztem Scarlattival)

alf (törölt) 2011.01.27. 22:13:22

@tnsnames.ora: Ok, hogy Scarlattit nem játszott (játszik) jól Schiff, de azért ebből en bloc levonni azt a következtetést, hogy nem jó zenész, erős túlzás. Beethoven vagy épp Mozart interpretációi azért nem éppen rosszak, meg vagy még 80 koncertdarab. Ma a világ egyik legnagyobb repertoárjával koncertező szólista.
Bocs az offért, ez itt most Guldáról szól, akiről viszont acsak a legnagyobb tisztelettel tudok beszélni. Igaz ugyan, hogy az ortodox "szomorúzenészek" megpróbálták negligálni, de annyira jó volt, hogy még nekik sem sikerült.
Valami nagyon belső muzikalitás volt benne, amit a hosszú évek kemény kiképzése sem ölt ki belőle. Kevesen vannak (voltak), nagy muzsikus volt.

tnsnames.ora 2011.01.27. 22:20:42

@alf:
OK, igazad van. OFF is itt Schiff, meg egyébként is ne keressük a rossz szájízt főleg, hogy nem is indokolt.

futura 2011.01.28. 00:39:14

@alf: Ehhez csak annyit:
www.youtube.com/user/BerlinPhil#p/search/4/TLOrt63CbIE

Az előző felvétel a Berlini Filharmonikusok digitális honlapjáról való. Ugyanitt csekély összegért elmúlt előadásokat, és élő koncerteket is nézhetünk kiváló kép és hangtechnikával az új koncerttermükből.
A jelenlegi évadban elképesztő magyar fölény van szerzőkben és előadókban.
Bartók, Ligeti. Fischer Á., Ökrös O., Erdős, Schiff.

Tudom csapongok, de még fekvés előtt be kell számolnom róla, hogy ma a Mátyás templomban egy főpróbát láttam (családi érintettség). A Nagykovácsi kórus vasárnapi Salzburgi Dómban történő fellépésére készült, egy Mozart misét adott elő.
A szörnyű élményre felkészítettem magam, de komoly meglepetés várt. A pár ezres falu kórusa iparkodó idősekkel és lelkes fiatalokkal, roppant megható volt, a templomi akusztika pedig nagy segítségükre volt. Azon gondolkoztam, hogy egy minőségi zenekart létrahozni pénz kérdése, de hogy Mozart szülűvárosában fellép egy magyar falu együttese, relatív élvezhető színvonalon, hazánkról ez ad igazi képet, hogy mi Európához tartozunk, annak is centrumához.

_romanista 2011.01.28. 06:42:07

@alf: "Valami nagyon belső muzikalitás volt benne": korábban készítettem egy lejátszási listát Gulda csellóversenyéről, illetve a bejegyzésben egy tételt be is szúrtam, szerintem érdemes meghallgatni. pont azt gondolom a csellóversennyel kapcsolatban, amit Te leírtál: belső muzikalitás.
klasszikusok.blog.hu/2010/09/29/friedrich_gulda_cselloversenye

foeniculum 2011.01.28. 09:33:20

@futura:
Elnézést az offért, de engem is érdekelne a berliniek honlapja, mármint a címet ismerem, csak annyi lenne a kérdésem, hogy régebbi koncertfelvételeket sem lehet ingyenesen megnézni?
Azaz csak pénz ellenében mutatnak bármit?
(sajnos idegen nyelvű, és nem sokat értek belőle)

futura 2011.01.28. 15:22:04

Sajnos csak 2-3 perces izelítők láthatóak a koncertekből. A régebbi előadások és az élő koncertközvetítések HD-ben, itt találhatóak:
www.digitalconcerthall.com/

Időnként van ingyenes lehetőség is, de csak regisztrálás után . A többféle csomagból tájékoztatóul kettő: 24 előadás(ebben egy élő) 10euró
egész éves(30 élő előadással) 150euró

A legközelebbi koncertközvetítés:

Sat, 05 February 2011
8 p.m. (Berlin timee)

Berliner Philharmoniker
Sir Simon Rattle Conductor
Anke Herrmann Soprano
Nathalie Stutzmann Contralto
Ladies of Rundfunkchor Berlin
Simon Halsey Chorus Master
Boys of Staats- und Domchor Berlin
Kai-Uwe Jirka Chorus Master

Hugo Wolf: Elfenlied
Johannes Brahms: Es tönt ein voller Harfenklang
Gustav Mahler: Symphony No. 3
süti beállítások módosítása