Mindennapi klasszikusok

Mindennapi klasszikusok

Életkép a 80-as évek Szovjetuniójából: a szálloda idős portása a hotel nagytermében Rachmanyinovot játszik a magyar diáknak

2010. szeptember 18. - _romanista

A blog nagy mesélője, tnsnames.ora ismét bejegyzést érő hozzászólással örvendeztett meg minket. Az "olasz mű - olasz karmester" poszthoz először megosztott egy videót: Gilels Rachmanyinov darabot játszik; orosz szerző - orosz előadó, majd az alábbi személyes történetet osztotta meg:

"Ehhez a darabhoz egyébként egy egyszerre megható és megrázó élményem is kötődik. Mint egyik legjobb féléves átlagot elérő főiskolás hallgató, 1984-ben három hét orosz nyári szakmai gyakorlatra mehettem nyolcadmagammal (Moszkva, Leningrád). A szállás, ahol laktunk volt egy idős őszhajú portás (!), valamiért kiszúrt engem (valószínűleg azért, mert tizesével vásároltam a Melodia-lemezeket, alig bírtam hazahozni őket) és elvitt a hotel nagytermében lévő jó állapotú zongorájához és személyesen nekem eljátszotta ezt a fenti g-moll prelüdöt. Fantasztikus egyúttal maradandó élmény volt."

Eddig az idézet, jöjjön most az említett darab:

 

Ide most nyilván valamilyen orosz vagy volt szocialista idézet, filmjelenet illene vagy valamilyen személyes történet - nyilván számtalan ilyen van, a nagy mesélőről azonban nekem ismét egy Márai idézet jutott eszembe - Krúdyról írja:

"Megszólal - írja róla Márai -, és csend lesz szava nyomán. Az élet zsivaja elhal. Valahol magyarul beszélnek, egy nő halkan mond valamit, egy utcát látunk, a tücskök zenéjét halljuk. Egy férfi felel, s megkezdődött a varázslat. Üljünk csendesen, figyeljünk."

A bejegyzés trackback címe:

https://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr332305092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SPU 2010.09.18. 13:05:05

Szép történet, szép zene. Köszönet.

Három megjegyzés.

Egy. Az, hogy az illető portás volt, még nem is olyan rossz. Ugye ez még mindig az a kor volt, amire érvénnyel bír a "pedig közéjük is lövethetett volna" csak félig abszurd humora. Legalább nem Kamcsatkán fejtette a mangánércet, meg volt zongora a közelben. Kettő. A játszott zongoradarab egyike azoknak, amiért (értelme van annak, hogy)ezt a hangszert feltalálták. Három. Bár Gilelsz nem tartozik kedvenc zongoraművészeim közé, azért ez produkció nagyon ott van.

Artyom2033 2010.09.18. 13:49:51

Na megint ijen kúltúrfasszággal baszogatyátok az embereket.

buckoka 2010.09.18. 14:02:04

@Artyom2033:

Én kérek tőled elnézest anyukád, apukád, nagyszüleid, testvéreid, unokatestvéreid, az egész rokonságod, bármelyik tanárod, ismerősöd, munkatársad, kutyád, macskád és tengerimalacod nevében, ha bármelyik is arra kötelezett téged, hogy el kell olvasnod ezt a bejegyzést, meg kell hallgatnod a blogban bemutatott bérmelyik előadást, illetve bejegyzést.

Viszont megsértve érzem magam, ha anyukám, apukám, nagyszüleim, testvéreim, unokatestvéreim, bárki a rokonságomból, bármelyik tanárom, ismerősöm, kutyám, macskám vagy tengerimalacom megtiltja, hogy otthon a szabadidőmben olyan blogbejegyzéseket és oylan zenét hallgassak, amilyen nekem tetszik.

További szép napot!

FutoBolond 2010.09.18. 14:26:25

@buckoka: ne etessuk a trollt :) eleg baj szegenynek, hogy LL. juniort kell hallgatnia ;)

Tita nick 2010.09.18. 16:27:18

@Artyom2033:

Anyáááááááááááááááááááááááááááááááááááááááád!

uni1002 2010.09.18. 17:08:29

Életkép '80-ból, Moszkvából.
Nyugdíjas építészmérnök, filctollal dohányzás ellenes plakátokat rajzol, 10 rubel/db-ért. Röviddel a II-ik világháború után ő építette fel, a Vörös Hadsereg tisztjeként az Újvidéki Duna hidat.
Az amerikai légierő a Balkáni háborúban a Dunába bombázta.

vmaast 2010.09.18. 17:47:23

@Artyom2033: LL Junior nem rossz a maga zenei környezetében, de azért Rachmaninov kicsit más. Mint ahogyan a baracklekváros császármorzsa sem rossz éppen, de azért a bélszín kicsit más...

"Komment küldése" gomb használata előtt pedig kéretik ellenőrizni a helyesírást ;-)

tnsnames.ora 2010.09.19. 21:18:23

@Notram:
Ez bizony nagyon így van.
Önmagában az, hogy egy g-moll prelüd kaliberű darabot az embernek lejátszanak hibátlanul és teljes tökéletességgel az - le merem írni - csoda.
Ehhez jött még, hogy mivel nem az orosz jegyem vitte fel a tabulmányi átlagomat aminek következtében ugye részese lehettem ennek a csodának, mutatott rá szép példát, hogy a zene nyelvén tökéletes kommunikáció lehet ember és ember között.

Eszembejut egy másik szintén "orosz" vonatkozású sztorim. Világéletemben gyenge voltam nyelvekből, az angollal is mindig rengeteget kínlódtam, pedig ott még volt motiváció is. De az orosz így is az abszolút negatív csúcs nálam. Gimnázium, első osztály, első orosz óra. Óra végén oda megyek a tanárnőhöz:
- Tanárnő, hány diákot buktatott már meg eddig?
- Egyet sem. De majd odafigyelek rád és megmutatom, hogy fog az neked menni.
Hát mázlim volt. Vajból volt a szíve tényleg, végig ötös voltam, ráadásul még az érettségin is belőle.

Mindez azonban szóra sem lenne érdemes, ha ez az orosz tanárnő nem lett volna lelkes zongorista. De nem ám akármilyen. Hernádi Lajostól vett órákat és nem fillérekért. Ha csak egy mód volt, mindig hívott eleinte a gimi énektermében lévő zongorához, később már a lakására is, hogy mutassa melyik darabbal hol tart. És tudom hogy abszolút hihetetlen amit most mondok, pedig becsszó így volt: mindig ki kérte a véleményemet. Én nagyon óvatos voltam, inkább csendben voltam, mint szóltam - úgy voltam vele csak azért nem beszélek ha nincs tényleg ütősnek tünő észrevételem. De persze közben élveztem, hogy nekem zongoráznak csodaszép darabokat. Egy Bach kétszólamú invenciónál viszont, emlékszem, mondtam, hogy szerintem milyen megoldás hoz ki többet a darabból, azt azonnal kipróbálta és megfogadta.

evergo 2010.11.03. 11:15:39

A 90'-es évek elején egy évet tanultam Szentpétervárott (akkor azt még Leningrádnak hívták, bár a helyek csak Pityer-nek). Rengeteg koncertre elmentem, de sajnos akkortájt jóval hiányosabb volt zenei műveltségem - csak így maradhatott ki Rachmanyinov. De egyik kedvenc Melogyia lemezem Gilels d-moll zongoraversenye volt Csajkovszkijtól. Imádom továbbra is, bár azóta megvettem dvd-n, de az a von Karajan féle változat az 1981-es újévi koncertről, az akkor még tizenéves Jevgenyij Kissing zongorázik fergetegesen.

Személy szerint az én kedvencem Rachmanyinovtól a cisz-moll prelűd. Attól teljesen kész vagyok. Egy történetet is hallottam a művel kapcsolatban, nem tudom igaz-e. Rachmanyinov egy jóbarátja tisztázatlan körülmények között halt meg és többek közt a zeneszerzőt is felkérték tanúnak az exhumálásra. Amikor a koporsót kinyitották, megdöbbenve látták, hogy minden csupa vér. Élve temették el.
A zene ezt az iszonyatot mutatja be, hallgassátok csak meg.

baowah · http://baowah.blog.hu 2012.01.30. 14:08:51

ez most meginditotta a delutant.
süti beállítások módosítása