Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Mindennapi klasszikusok

Egy bejegyzés utóélete

A hétvégi bejegyzés - Ki játszik Beethovent a legjobban? - egyik kommentelője - tnsnames.ora - a kommentekben kialakuló beszélgetés nyomán három művet töltött fel a Youtube-ra: a szerinte legjobb előadásokat. Ezeket a műveket szeretnénk most megosztani, illetve elmondjuk, hogy nagyon örülünk a feltöltéseknek, mert a blog indulásakor ez is volt a cél, hogy a bejegyzések nyomán valamilyen eszmecsere kezdődjön el. Szóval, boldogok vagyunk, továbbra is várjuk a kommenteket és a linkeket!

Amit még mindenképpen szeretnénk elmondani: változatni szeretnénk és változtani is fogunk a hétvégi bejegyzéseken, ugyanis be kellett látnunk, hogy egy darab hat előadótól sok és adott esetben unalmas is tud lenni.

Eddig a szolgálati közlemény, és akkor jöjjenek a művek, az első Ránki Dezső előadásában Beethoven Patetikus szonátája:

Az első tétel: 

 

A második és a harmadik tétel:

 

A beszélgetés Beethoven után Brahmsra, és az op. 118-as hat zongoradarabra terelődött, ezek Wilhelm Backhaus előadásában kerültek fel. (Itt annyi megjegyzést hadd tegyünk, hogy Brahms zongoradarabjait hallgatni, illetve feltölteni és megosztani az egyik legnagyobb boldogság, különösen igaz ez az op. 118-as zongoradarabokra...)

Az első három darab:

0:00: 1, a-moll Intermezzo

1:32: 2, A-Dúr Intermezzo

6:17: 3, g-moll Ballada 

 

A második három darab:

0:00: 4, f-moll Intermezzo

2:10: 5, F-Dúr Románc

5:38: 6, esz-moll Intermezzo

 

És végül Liszt: Haláltánc Bächer Mihály szólójával:

Első rész:

 

Második rész:

72 Hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

http://klasszikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr372240605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

G_y_u_r_i 2010.08.23. 13:23:50

az Orákulum megszólalt :-)

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2010.08.23. 13:51:24

@mindennapi_klasszikusok:
Lestem egyet, mint Rozi a moziban. Pláne avval együtt, hogy az index címlapon is kinnvan a post. :o)) És persze rülök neki rendesen.

A Bazzini Manók táncát sajnáltam, hogy lemaradt, de megértem, hogy határokat kell szabni. Meg hát az valóban nem friss feltöltésem, hanem régi (igaz azon kevesek egyike, ami két verzióban is fennvan). Mondjuk én tuti Brahms elött kerítettem volna sort a videóra. ;)

A postban az én megítélésem szerint érdemes jelezni, ha egy videó kottás. Mert ha valakit nem érdekel a kotta, az símán tudja hallgatni nélküle is, de a kottás videónak szerintem varázsa van, és nincs olyan nagyon sok a Youtube-on (arányaiban).

Mondjuk a téma részletesebb kifejtése önmagában megérne egy posztot (szerintem). Érdemes-e kottásan zenét hallgatni, ad-e többletet, nem visz-e 'tévútra' a nézése, Nem elég-e csak a kottát nézni és a zenét elképzelni, és társai. Ha lesz esetleg ilyen poszt, majd igyekszem kommentelni. ;)

És hogy ontopik legyek. Nincs baj a hat különböző felvétellel szerintem. Csak meglehet érdemes másképp választani. A Pathetique első tétele, ismétléses, Grave-szakaszokkal terhelt, így jó hosszú tétel. És ami fontos, sokan játsszák szépen (szerintem). A különböző előadásoknál ott van jelentősége, ha csak kevesen játsszák szépen és/vagy rövid a darab. De persze ez csak egy vélemény.

mindennapi_klasszikusok 2010.08.23. 13:59:27

@tnsnames.ora: a Bazzini videó nem most került fel, de örömmel vesszük, ha kommentként kiteszed. dirket csak azok kerültek ide fel - időrendben -, amelyeket most tettél fel. majd holnap elküldöm az olvasottságot.

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2010.08.23. 14:10:20

@G_y_u_r_i:
Amit mondasz -> kettőnkön kívül érti még itt valaki? ;)

/A többieknek mondom, hogy a tnsnames.ora nick az Oracle RDBMS egyik nevezetes file-jára utal. Amúgy én Oracle-ben otthonosabban mozgok, lévén abból élek, a zenét illetően csak laikus érdeklődő vagyok/

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2010.08.23. 14:12:14

A Bazzini linket megadtam a hivatkozott korábbi Pathetique-s blogpost végén.
Elég az, nem kell felesleges redundancia. ;)

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2010.08.23. 14:21:11

@mindennapi_klasszikusok:
Na erre az olvasottságra igen kiváncsi lennék. Most néztem rá a videóim nézettségére és órák alatt százas nagyságrendet ostromolja némelyik. Ilyen még sose nem nagyon volt Youtube-ozásom alatt (pedig néhány videót azért feltöltöttem már). :o)

Gournoddam 2010.08.23. 14:59:39

Jók ezek a feltöltések, ahogy szépen követi a kotta a zenét.

Ha csak hallgatja az ember hagyján, de így leírva és látva, hogy mit össze nem szereztek a nagyok, újra és újra megbizonyosodik, hogy nem volt normális egyik sem. :)

Gournoddam 2010.08.23. 15:03:27

@tnsnames.ora: "Érdemes-e kottásan zenét hallgatni, ad-e többletet, nem visz-e 'tévútra' a nézése..."

Érdemes! A kotta önmagában is szép. Szerintem még egy olyannak is, aki egyáltalán nem ért a zenéhez.

A darabokat meg meg lehet hallgatni többször is. Egyszer sötét szobában, egyszer háttérzenének, egyszer kottával, egyszer égő házban...

pannonfunk · http://utunkultraba.blog.hu/ 2010.08.23. 15:22:33

Ez remek!

Én imádom a kottás videókat, egyrészt tényleg szépek, másrészt lehet kottát is gyűjteni :)

Harmadrészt meg el lehet borzongani rögtön az első videóban a hexolás-heptolás-nonolás futamokon, hogy azt milyen irgalmatlanul nehéz lehet tempóra játszani :)

_romanista 2010.08.23. 15:31:34

@pannonfunk: @Gournoddam: @tnsnames.ora: én nem vagyok / minimálisan vagyok kottaolvasó, ennek ellenére nagyon szórakoztató így nézni és hallgatni zenét.
én egyébként a vörösbort pártolom zenéhez: a nagyon kényes egyensúlyt kell eltalálni, elég nehéz, de ha sikerül, az nagyon nagy élmény. sör & rövid kizárva.

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2010.08.23. 18:46:42

@Gournoddam:

Így van szerintem is. A zenét sokféleképpen lehet hallgatni. Ismerkedve, analizis céljából, lazításból, l'art pour l'art, sőt akár háttérzenének is (bár én annak nem vagyok híve) stb.

A kottás hallgatás az első két verzióban egészen biztosan ad plusz hozzáadott értéket. Az más kérdés, hogy erre mennyire van 'szüksége' az embernek. Az én teóriám szerint ez picit olyan mint a narkó, rá lehet szokni és érezni lehet a minőségi különbséget a "tudatlan" és "tudatos" befogadás között.

Aztán egy idő után egyre nagyobb és nagyobb 'dózisok' szükséges az embernek (főleg zene-minőségileg). Az ultra-extra dózis végén pedig zenész lesz az emberből (valamilyen szinten). :o)

Saját életemből példa: Vivaldi Négy évszakot akárhányszor meg tudtam hallgatni gyerekként/ifjúként, ma már nagyon különleges alkalom kellene hozzá, annyira 'devalválódott' (amiről persze Vivaldi tehet legkevésbé).

Míg a dózis-emelésre ékes példa lehet az én olvasatomban, újdonság-vadászás frontján, az avantgarde, mint egy nem túl szimpatikus sőt mondhatni beteges végállomás, ami után nincs tovább, annyira zsákutca (számomra).

Szóval összegezve: én úgy hiszem a kottás hallgatás nyit ki ablakokat és egyúttal zár be másokat.

MÁS

Jut eszembe pláne, hogy magálevelezésben rásegítenek. ;) Milyen darabokat lehetne sok-sok előadásban blogpostba tenni? Szerintem a legjobb alany erre Chopin. Nagyon durva és közönséges leszek. Bizonyos daraboknál a piacon levő felvételek 90% kuka az én értékelésemben. Hiába tudja technikai értelemben sok száz és ezer zongorista lejátszani őket. A rákoncentrálási, lelki, szellemi, értelmezési vonalat nem lehet megkerülni. És ott rengetegen elvéreznek valamiképpen.

Két közismert ilyen darab, az Op.64/2 keringő, vagy az Op.10/3-as etüd. Elég rövid darabok, elég népszerűek, eléggé különbözően játsszák, és szinte mindegyik interpretációban van valami csúf dolog. Még az általam oly nagyon tisztelt Backhauséban is.

pannonfunk · http://utunkultraba.blog.hu/ 2010.08.23. 19:51:32

@_romanista: Hm, még nem jutott eszembe vörösborozni komolyzenét hallgatva, de lehet, hogy kipróbálom. Honnan lehet felismerni az egyensúlyt?

_romanista 2010.08.23. 21:07:08

@pannonfunk: akkor nem kell többet inni, amikor e legjobban esik, amikor az ember még egy pohárkával nagyon kívánna. nekem 2,5-3 dl vörösbor ez a mennyiség. ez pont annyi egyébként, amennyit az orvosok is javasolnak

_romanista 2010.08.23. 21:12:46

@tnsnames.ora: hú, sok mindent felvetettél.
1, háttérzene: nekem az esetek 90%-ban nem jó. sőt, kifejezetten rossz.

2, minőség: Gulda például jó Mozart játékos? nekem nagyon. mert volt pár olyan részlet - és itt kell megemlíteni, hogy nagyon jó videón nézni és hallgatni egyszerre -, ami engem megfogott. nem is megfogott: nem hagy nyugodni, újra és újra meg kell néznem.
Fischer Ádám jó karmester? nekem nagyon. miért? mert 2005-ben láttam Vele egy Beethoven IX. szimfóniát, és azt éreztem, hogy beletette a szívét és a lelkét.

mindennapi_klasszikusok 2010.08.23. 21:15:53

@tnsnames.ora: Chopin bejegyzés: készülünk rá...

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2010.08.23. 23:12:25

Nekem érdekes módon kimarad(t) az alkoholos zeneélvezet, pedig vannak borok amiket nagyon szeretek. Van egyébként olyan orvosi nézet, hogy a borban lévő alkohol többet árt, mint a borban lévő hasznos elemek (amúgy mással is pótolható) haszna. De ez offtopik itten. :o)

Händel, sőt talán Telemann is írt kifejezetten asztali zenéket, amik klasszikusan háttérzene funkcióját töltötték be. Azaz magával a műfajjal nincs nagy baj. Csak perszonálisan én nem favorizálom. Talán azért mert nehezen "párhuzamosodom", hogy IT-s szakzsargonnal éljek.

Guldától nem emlékszem, hogy hallottam volna Mozartot. De hangozzék bármilyen eretnekül is, én azon az állásponton vagyok, hogy aki jól tud Beethovent játszani, az általában eredményesen meg tud küzdeni Mozarttal is. Fordítva nem feltétlen szokott működni a dolog. És persze van akinek Mozart sem megy. Elég Gould K331-es első tételének rettenetére gondolni.

Ahogy kottásan, úgy videósan is nagyon jó nézni és hallgatni zenéket. Az is tanulságos. Nekem az a bajom csak, hogy nagyon-nagyon kevés jó zenei videó van (ami zeneileg is, képileg is egyaránt jó). Nekem legutoljára ilyen jellegű, koncertes, nagy élmény, a 78(!) éves Backhaus-szal és Knappertsbush-sal, Beethoven negyedik zongoraversenye volt éppen a minap, (Bösendorfer zongorával, amit jobban preferálok, mint a Steinway-t). Amúgy a közönségnek is érezhetően bejött. :o)

Én kedvelem Fisher Ádámot (már ami keveset hallottam tőle eddig)

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2010.08.24. 06:23:00

Ha már előkerült Liszt Danse Macabre (Haláltánc) című műve, akkor jogos asszociáció a 'testvére' a Csárdás Macabre. Pláne, ha még egy 1970-es megjelenésű LP közös ("A") oldalát alkotják, így egymás mögé szerkesztve. :o)

A Csárdás Macabre szintén eredetileg zongorára íródott: csak ez így is maradt Liszt életében. Szemben a Haláltánccal ami többféle verzióban is elkészült.

Így aztán végül elmondható, hogy a Csárdás Macabre egy abszolút különleges felvételének linkjét másolom ide -> nevezetesen Darvas Gábor szimfónikus zenekari hangszerelésében.

Brutális nehézségű volt a videó elkészítése, és valahogy mindig sikerül újabb és újabb problémacsúcsokat ostromolnom egy-egy videóval. Darvas Gábor ugyanis nagyon szabadon bánt Liszt művével, totálisan át szabta-varrta. Én pedig szánt-szándékkal a zongorás kottát szándékoztam a darabhoz illeszteni.

Így pedig majdnem 'mission impossible' volt a dolog (közel álltam ahhoz, hogy feladjam). Így is - például az elején meg egyszer a közepén - nem pontosan 'hangról hangra' van a kottaillesztés (ne lepődjön meg senki!). Cserébe a hallgató megkapja az élményt, hogy a zongorakotta jobb és bal kezét hogyan lehet zenekari hangzással megtölteni (ami ugye eredetileg a célom volt)

A 6.5 perces darab kifejezetten közönségbarát, mind liszti, mind zenekari értelemben, én is kifejezetten imádom (ahogy a csárdást és a haláltáncot ötvözi Liszt). És ebben a spéci zenekari verzióban jó eséllyel csak ebben a videóban (vagy az eredeti LP-n) lehet meghallgatni tehát. Kottásan meg pláne.

Jó élvezkedést hozzá! :o)

Liszt: Csárdás Macabre (Darvas Gábor hangszerelésében)
www.youtube.com/watch?v=deIT690yuIQ

mindennapi_klasszikusok 2010.08.24. 08:59:00

@tnsnames.ora: a tegnapi napon 1.442 olvasó fordult meg a blogon, így közel ennyien olvasták a tegnapi bejegyzést. reméljük, hogy a videók nézettsége is jól áll...

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2010.08.24. 09:34:17

Köszi az infót. Már csak egy kérdésem van. Mennyi volt a legkevesebb és a legnagyobb olvasottságotok? Azt sejtem melyik bejegyzés volt a legnézettebb -> Liszt és az érzékiség. ;)

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2010.08.24. 09:36:04

Köszi az infót, már csak egy kérdésem van. Milyen határok között mozog a blog olvasottsága?

/Azt sejtem melyik bejegyzés volt a legnézettebb -> Liszt és az érzékiség, nem?! ;)/

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2010.08.24. 09:36:57

Bocs a duplázásért. Azt hittem a levesbe ment a hozzászólásom. :o(

mindennapi_klasszikusok 2010.08.24. 09:42:30

@tnsnames.ora: napi 25-75 felhasználó, amikor nincsen új bejegyzés, amikor van, akkor 400-500-tól felfelé

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.02.13. 19:07:10

A kelet-német Eterna kiadó, LP-n, Dieter Zechlinnel adta ki (itthon is hozzáférhetően) Beethoven összes zongoraszonátáját. Számomra a világ általam ismert talán legambivalensebb pianistájáról beszélünk. Elképesztően szörnyű interpretációk mellett három tételnél (számomra) az ő előadása a verhetetlen referencia-felvétel, még Backhaust is übereli. Tökéletes lényeglátás, koncentráció, megvalósítás jellemzi e felvételeket. Fel is íveltem őket kottásan a Youtube-ra. Plusz megfejeltem a videóleírást 20 zongorista felvételének sorrendbe-rakásával (játékidő valamint saját ízlés/vélemény alapján), csak hogy egy kis vitára is adjak alkalmat.... ;)

Beethoven: Sonata in d, Op.31 No.2 - III.Allegretto
www.youtube.com/watch?v=hNWU7qPERuw

Beethoven: Sonata in E-flat, Op.31 No.3 - II.Scherzo
www.youtube.com/watch?v=QWuxWnHIrP8

Beethoven: Sonata in E-flat, Op.31 No.3 - IV.Presto con fuoco
www.youtube.com/watch?v=PlpxRl17IDk

Továbbá felraktam Schubert Halál és a lányka vonósnégyes, Mahler által vonószenekarra hangszerelt változatát (ugyan fogalmam sincs mit kellett Mahlernek ehhez tennie, de így szerepelt a lemezborítón). Azt gondolom ez a mű a vonósnégyes-irodalom egyik kiemelkedő csúcsa. Zenét szerető ember talán nem is távozhat úgy a Földről, hogy legalább egyszer nem hallgatja meg valamilyen formában. Talán a zenekari hangzás valamennyire megkönnyíti a mű befogadását.

_romanista 2011.02.13. 20:44:23

@tnsnames.ora: a Halál és a lányka remek bejegyzés téma, nekem nagyon nagy kedvencem...

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.02.13. 21:09:26

@_romanista:
Így van egyetértek (és persze a dallal együtt).
Annó amikor hirtelen felindulásból megcsináltam a kottás videót (ma csak feltöltöttem), akkor el is kezdtem írni egy ilyen posztot, de aztán az élet elsodorta.

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.02.14. 19:23:34

Csak a nagyon elszántaknak!!!!

Felraktam az imént (kottásan) Schubert neves Wanderer fantáziáját. Rettenetes rossz állapotú első generációs NDK LP-ről digiztem be: recseg, ropog, torzít, stb.

Ez is egy olyan darab, amit úgy érzem senki nem tud rendesen lejátszani, ezért kell ilyen archiv felvételhez fordulni. Én valami hasonló beleélést, lendületet, energiát várok el, mint amit itt Julian von Karolyi prezentál (mondhatni laza csuklómozdulattal). Annyira sajnálom, de tőle csak ez az egy felvétel jutott el hozzám, pedig nagyon meghallgatnám több felvételét, pláne, hogy állítólag neves Chopin-játékos volt.

Még Ránki Dezső felvételét sem szeretem. Ami leginkább megközelíti koncepcionálisan és kivitelezésileg az én eszményemet ennél a darabnál, az Pollini és Lang Lang.

Schubert: Wanderer Fantasy for Piano Op.15.
Julian von Karolyi (piano)
www.youtube.com/watch?v=YSEatL3N92U
www.youtube.com/watch?v=7ld2Uyjs8a8

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.02.14. 21:56:12

Ismét egy nehezen túlszárnyalható referenciafelvétel (kottásan), de végre jó minőségben, remek zongorahangzással. Nem igazán értem, hogy miért oly nehéz lejátszani, de tény Kocsisén kívül nem találtam még csak megközelítően jó felvételt sem.

Schubert: Impromptu in f minor for Piano Op.142/4
Kocsis Zoltán (piano)
www.youtube.com/watch?v=8s1YIbVlEJo

Úgy érzem a fiatal Kocsis tökéletesen valósította meg (koncertkörülmények között!) a humor és a heroikus drámai feszültség szintézisét ennél a Schubert-darabnál. A koncert végi taps & ováció is alátámaszthatja ezt némiképpen. Kocsis legjobb felvételei között tartom ezt a felvételt számon. Külön érdemes a figyelemre a darabot lezáró utolsó futam: köpni nyelni nem tudtam a meglepetéstől, annó, amikor először hallottam. :o)

Szegény Schubertnek voltak 'gondjai' az impromptu műfajával. (Emlékezetből írom, bocs ha nem vagyok pontos). Az Op.90-et szonátaként akarta kiadni, de a kiadója rábeszélte, hogy impromptüként nagyobb közönségsikerre lehet számítani. Aztán megírta az Op.142-t, bevitte a kiadóhoz impromptükként, noha az még inkább emlékeztet egy zongoraszonátára. (Lásd hozzá a hangnem-kiosztást) Végül írt három igazi - félelmetesen zseniális - impromptü-t, de az a "Három zongoradarab" nevet nyerte el a keresztségben :o)

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.02.15. 23:11:10

Folytatva Schubert-remekek s-z-u-b-j-e-k-t-í-v :o)) referenciafelvétel-sorozatát (kottásan), az imént íveltem fel a minden hangjában fantasztikusan zseniális "Három zongoradarabot". Számomra minden ízében tökéletesen Alfred Brendel játssza ezt a ciklust, bár Ránkival is megjelent az első darab egy Hungaroton LP-n, és az is nagyon jó felvétel, szvsz (Brendelnél talán a zongora jobb hangja miatt favorit nálam a felvétel).

Azt sosem fogom tudni felfogni, hogy ha valaki - Brendel - ilyen kiválóan tud előadni Schubertet, akkor Beethovent hogy tud olyan rettenetesen játszani, ahogy játssza (számomra). Amúgy nem tudom ki emlékszik, de 1980-as évek elején, volt az MTV1-en egy 13(?) részes Brendel-sorozat, ahol Brendel verbálisan és hosszan elemzi az egyes Schubert zongroaműveket, majd teljesen el is játssza őket. Ha jól tévedek ez a sorozat DVD-n is megjelent már. Mindenkinek ajánlom a megtekintését (ha hozzájut), rendkívül érdekes anyag. Ez a konkrét referencia-felvétel is onnan származik egyébként.

A ciklusról két dolog jut így éjfél fele eszembe:
(1) Nincs neki opusz-száma, mint az impromptu-ciklusoknak.
(2) Noha három zongoradarabról beszélünk csak, számomra egy igazi szonátát alkotnak a darabok.

Az első darab/tétel egy lendületes nyitású aba formájú nyitó tétel, lassabb ám nagyon finom középrésszel. A második egy abaca formájú lassú tétel, ahol a 'b' feszült drámaisága alkot szintézist a zseniális 'c' "angyali" zenei anyagával, végül a záró tétel egy humoros, vidám, scherzo-finálé: én némi magyaros tematikát is kihallok belőle.

Brendel számomra követhetetlen módon ismétel Schubert által előírt ismétléseket: na de minden konvenciót felrúgva. Az szokott gyakorlat lenni, hogy kétrészes anyagnál, az első rövid részletet szokták ismételni és a második hosszabbat nem feltétlen, na ő pont fordítva jár el: az első rövidebbet nem ismétli, csak a második hosszabbat (például a második darab "c" anyagánál).

Schubert: Drei Klavierstücke -- D946
www.youtube.com/watch?v=eG4unSTaVE0
www.youtube.com/watch?v=EV__VOs5z_A
www.youtube.com/watch?v=4oNJbXOjtDQ

Amennyire én tudom/emlékszem, e darabokat e blog gazdája is szereti, sőt éppen Brendellel. Mintha facebookon már osztotta volna meg ezen felvételek közül talán a másodikat. Most legalább kompletten és kottásan is elérhető az egész, Youtube miatt ki tudja meddig.

Mindenkinek ajánlom, mert jó a felvétel és Schubert legjobb pillanatait idézi, ráadásul a derüs romantikából: azaz romantikába-bevezetésnek is kiváló lehet.

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.02.17. 18:35:30

Felkerült Schubert Moments Musical 3,4,5, kottásan.

www.youtube.com/watch?v=guYmigBG_sc

Hatalmas előkészítés, gyűjtőmunka, összehasonlító elemzés előzte meg a videót, ugyanis ezt a három darabot igen kevesen játsszák nekem szimpatikusan, pedig közismert sokat játszott darabokról van szó.

Az hogy Claudio Arrau és Schiff András azonnal kihullott a rostán, vánszorgó tempóikkal az hagyján, de például nekem Szvjatoszlav Richter 3-dikja sem jött be, rendkívüli egyenetlensége miatt. A legutóbbi Schubert-összes d-'Alberto-s ciklust sem éreztem igazándiból jónak, pedig ez egy jó összkiadás szerintem, szépen szóló Steinway zongorával. Paul Badura-Skoda fortepianós felvétele érdekes volt, érdemes a meghallgatásra.

3-diknál az élmezőnyben nálam az itt közreadott és Radu Lupu híres felvétele volt. Ők ketten játszották leginkább sallangmentesen, könnyedén, szerzőre és lényegre fókuszálóan a darabot. Minimális nűansz döntött csak. Elvben szimpatikus volt az Alicia de Larrocha-felvétel is, csak nagyon rosszul szólt technikailag a felvétel (50-es évek vége). Az élmezőnyben ott tolul még André Wattsé, Clifford Curzoné, Horowitz koncert-ráadása is (ez utóbbiak már inkább "előadói" felvételek, kevésbé "szerzőiek").

A 4-diknél, egyszerűen nem találtam a nagy zeneáradatban jó felvételt, muszáj volt egy ősrégi elsőgenerációs 60-as évekbeli Eterna kislemezt(!) előszednem, Siegfried Stöckigttel. Ezt nagyon el akartam kerülni, mert hogy a másik kettő felvétel CD-minőségű, de nem tudtam. Ezt - az én ízlésem szerint - vagy túl lassan, vagy túl gyorsan játsszák. Jandó Jenőé volt még a legjobb a mai felvételek közül, ő közelítette meg azt az eszményt leginkább, amit én szeretek ebben a darabban. Gyerekként mindig csodájára jártam ennél a darabnál, a bachi-típusú "motorikus" jobbkéz-mozgásnak.

Az 5-diknél, Jandó "rockosabb", hangsúlyosabb felfogása egy picivel meggyőzőbb lett volna nekem, viszont Brendel mellett a gyönyörű zongorahangzás szólt. A tempóválasztás mindkettőnél a legkiválóbb (szvsz). Ugyanazt érzem, mint Glinka-nyitánynál beszéltük a másik posztnál: gyorsan kell játszani, de figyelni kell a részletekre, nyújtani kell valahogy az élvezetet, hogy minél tovább tartson.

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.02.17. 22:33:39

Schubert Moments Musicaux-nál, hogy lehettem képes kifelejteni Backhaust, az összehasonlító elemzésből. ;) Mostanra olyannyira pótoltam, hogy vele is felraktam a Youtube-ra.

www.youtube.com/watch?v=R7FkyPB3ZlI

Ennek a videoverziónak előnye, hogy egyetlen zongorista, egységes valamint cd-minőségű felvételét tartalmazza a daraboknak. Külön-külön a tételek mindegyike kicsit jobbnak hangzik az előzőleg feltöltött (összerakott) videó esetében, de _összességét_ tekintve Backhaus nálam mindenkit überel. Ennyire egyenletesen magas szinvonalon eddig senki mástól nem hallottam ezeket a darabokat.

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.02.18. 21:09:34

Éppen hallgatom Radu Lupu Schubert nagy zongoraműveinek 4 cd-s kiadását (9 szonáta és pár apróság), és nem bírok vele betelni, annyira maradéktalanul jó.

Érzékelésemben fantasztikus zongora, pompás felvétel, végtelenül kulturált meg hiteles Schubert-felfogás. Pedig az utóbbi napokban nagyon sok rosszat hallottam Schubertből a YT-videók előkészülésénél, azaz mondhatni eléggé finnyás vagyok. ;)

buckoka 2011.02.18. 22:25:53

@tnsnames.ora:

Én pár hete hallottam Schuberttől a Bartókon a B-dúr (I.) zongoratriót, és nagyon megtetszett a darab (Rubinstein, Heifetz, Feuermann összeállításban).
Ez az összeállítás volt a legmeggyőzőbb de a youtube-on nincs fenn. Megvan neked a felvétel?

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.02.19. 21:01:10

A lassú - éppen most schuberti - tempókhoz egy érdekes friss minapi adalék: nem akartam hinni a szememnek, fülemnek: számomra a totális ledöbbenés.

Sviatoslav Richter: Schubert Sonata D.894 1st mvt. 1/3
www.youtube.com/watch?v=xX4NH7yHFKI

Ez a Schubert-szonáta az egyike a legnehezebbeknek, mind előadói, mind befogadói oldalról, szvsz. Szokták 'fantázia'-ként is aposztrofálni, és érdekessége, hogy van neki opusz-száma is. Én nagyon-nagyon szeretem minden hangját, de nekem kell hozzá hangulat, hogy belefogjak a meghallgatásába, pláne, hogy elég hosszú. 29-31 perc között játsszák a zongoristák általában, úgy hogy nem nagyon ismételnek, akkor sem, ha kottában elő van írva.

Na a fenti koncert(!) felvételen Szvjatoszlav Richter 48(!!!!!!!!!!!) perc alatt abszolválja a szonátát, úgy hogy minden ismétlést kijátszik, és valami kegyetlen lassúra fogja az első tételt - csak három videóval sikerült felküldenie a feltöltőnek :o) Csak az első tétel majdnem fele az egész szonátának. Jelentkezzen az a bátor ember, aki végigbírta hallgatni! ;)

Amúgy nem tudom ki mennyire emlékszik, voltak ilyen Beethoven szimfóniarögzítési-projektek, hogy nagyon lelasssítva játszanak, időben borzasztóan széthúzva az egészet. Valahol talán volt/van ilyen felvételem. 1-2 percig bírtam csak őket, ez nem az én világom. ;)

Richter tud egyébként a másik végletbe is esni. Sajnos nincs fenn a Youtube-on, van egy olyan archiv dvd-n megjelent Chopin Forradalmi etüd, hogy valami iszonyat brutális gyorsan játssza, zavarja le az egészet. Ami egyfelöl lenyügöző, hogy bírja technikával, tán még Chopin is lesne egyet, ha hallaná - elfilózva azon esetleg, hogy ennek a Richter-fickónak nehezebb etűdöket kéne írni. :o) De másfelöl elgondolkodtató, hogy a szélsőséges tempóválasztás már akkoriban is dívott.

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.02.27. 19:37:43

Legújabb, legnagyobb és eddigi messze legnehezebb Youtube-videó vállalkozásomról osztanék meg röviden infót.

Teljes Bach h-moll misét íveltem fel a Youtube-ra, a világon elsőként teljeskörűen kottával (már, ha jól láttam), magyar felvételről, teljesen legálisan.

Olyan nehéz volt, hogy látnivalóan meg is haladta a képességeimet a kottaillesztés, a zenei képzetlenségem és gyenge fülem miatt (elsősorban grandiózusabb, pörgősebb kórusoknál, de olykor áriáknál is -> az egyik ellenpontozós nagy kórusnál - Hozsanna - volt a legnehezebb az illesztés). Olykor 10-20-szor hallgattam meg komplett zenei részleteket, hogy megtaláljam egy-egy illesztés helyét. Volt olyan is, hogy végképp nem találtam azt, ilyenkor érzés alapján rögtönöztem... (elnézést kérek, ha nem lett valahol tökéletes).

Jobb hiján nem egységes kottából dolgoztam, hanem kevertem a zongora kivonatos kottát a zenekari partitúrával. Előbbi használatára törekedtem a nagyobb munkaigény ellenére, hogy minél több szólam látszódjék rendesen - ne zongorakivonatból kelljen "kihallani" a zenekart, de sajnos a nagy kórustételeknél a Youtube nem képes tűrhető minőségben megjeleníteni a partitúrát (próbáltam korábban Beethoven Wellington Siegjénél, meglehetősen gyatra eredménnyel), tehát ezért kellett a zongorakivonatos verziót is bevetni.

Ha valakit érdekelnek a száraz videókészítési adatok:
- 476 db Adobe Photoshop-pal, egyedileg, manuálisan editált kottalap került - teljes izomlázba torkolló :o) - illesztésre
- 1 óra volt a zenei anyag előkészítése
- 10 óra volt a Photoshop-olás
- 10 óra volt az effektív kottaillesztés (106 perces előadásnál!): Ha nem lenne oly nehéz, ez lenne a legélvezetesebb része az egésznek.
- 2 óra videó-kigenerálás, összesen 220 MB-ban, 100% processzor használat mellett :o)) - plusz kétszer megismételve, például mert a Youtube csak <60 perc alatti videónál támogatja jól a pozicionálást)
- 2 óra komplett kontroll-meghallgatás, a tételváltások idejének rögzítésével.
- 1 óra Youtube-ra feltöltés, Youtube-os téves tartalomazonosítás kiküszöbölésével.
- 1 óra "dokumentálás" :o)

Műismertető:
hu.wikipedia.org/wiki/H-moll_mise
lisztferenckorusbfok.atw.hu/h_05/Bach_h_inmemo.html

A magyar wikipédián szerintem van két butaság:
(1) "Mivel a különböző részek különböző apparátusra és eltérő hangvétellel íródtak, ezért lehet, hogy Bach soha sem szánta egy műnek" - nyilván vannak áriák és kórusok, lassabb és gyorsabb tételek, szólóhangszeres illetve trombitákkal, üstdobokkal támogatott nagyzenekari kíséret is. Ettől még lehet _egy_ a mű, nem? ;)
(2) Bár próbálja A Wikipedia-szöveg megmagyarázni a lehetetlent, én amondó vagyok, hogy a mai napig nincs mindenkinek megnyugtató válasz, hogy az evangélikus Bach, az előadás minden reménye nélkül, hatalmas munkával, miért írt egy monumentális, közel kétórás, latin nyelvű, zenei, katolikus misét, óriási apparátusra, olykor elképesztő nehézségeket támasztva az előadók felé.

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.02.27. 19:38:23

Szöveg latinul és magyarul:
lutherania.lutheran.hu/Cantatas/BWV232.html

A leírásban vannak a tételek pontos leírása, időpontra klikkelve lehet pozicionálni az egyes tételekre.

Aki véletlenül még nem ismerné a művet, zenei barátkozásra általam ajánlott tételek: 4,12,18,22,23,24,25,29.
Kottakövetéses barátkozásra: elsősorban lassú áriákat, vagy kórusokból a lassú 15.Et Incarnatus est-et ajánlanám elsőre.
Mivel én is megkínlódtam a kottaillesztéssel, nem kizárt, hogy a kottakövetés sem lesz triviális a olvtársak mindegyikének, pláne ugye a zongorakivonatos részeknél. De persze ez nem ok a csüggedésre. :o)

Az előadás koncert körülmények között a Deák téri evangélikus templomban hangzott el, 2010. október 24-én, estefele talán 18:00 vagy 18:30-kor. Emiatt itt is van némi "tüdőbeteg" közönségköhögés (a zenészek "dolgoznak" is az előadás alatt, ők vajon hogy állják meg köhögés nélkül), lehetőleg a halk szünetes részeknél, hogy még jobban zavarjon, de talán kevesebb, mint egy átlagos MÜPÁ-s koncerten.

Élőben láttam az előadást, tömött zsúfolt "teltház" volt, voltak akik állva nézték/hallgatták végig. Elmondhatatlanul óriási élmény volt, elképesztően nagyot szólt, gyönyörű meleg tónusban. Sajnos - most előre szólok - a Youtube-n keresztül a töredéke fog csak átjönni e nagyszerű élménynek. :o((

Kifejezetten a tempósabb (de nem hajszás) előadások közül való a maga 146 perces játékidejével.

Nálam Karl Richter 1961-es örökbecsű felvétele a mű referenciaflevétele (A napokban volt a Facebookon a Cum Sancto Spiritu-ajánlat, Richter évforduló kapcsán). Abban a felvételben szerintem minden hang abszolút a helyén van. Azonban rögtön második helyen ez a friss Lutherániás felvétel van nálam. Azért második és nem holtversenyes első helyen, mert pár tétel nekem picit idegenül szólt:
* Domine Deus - gondolom a tempósabb, játékosabb felfogás miatt a fuvolának első taktustól kezve való ritmus-eltérése miatt, bár a kottaillesztés alatt egyre jobban kezdtem megbarátkozni vele. :o)
* Crucifixus - erőteljes drámai hangsúlyai miatt, bár a szövegbe belegondolva "És megfeszíttetett értünk Pontius Pilátus alatt, kínzatott és eltemettetett.", egyenesen indokolt is lehet)
* Sanctus nyitókórusa - largo tempójelzés előírása melletti meglehetősen gyors tempója miatt
* Benedictus - hangzása miatt: bennem olyan érzést keltett, mintha erre a tételre elment volna a tenor hangja, ami egyébként az élő hangversenyen nem tűnt fel, csak most.

A Lutherániaról, ami legfontosabbat meg tudok említeni: a legfontosabb küldetését, hogy ápolja - elsősorban - Bach zenei örökségét, minél autentikusabb formában (istentiszteleteken belüli kantáta előadások révén, stb.)
lutherania.lutheran.hu/

Mivel rendszeresen előadják a h-moll misét, sőt idén tervezik talán a Máté passiót is, ami még nagyobb kihívás mind az előadóknak, mind a hallgatóknak, ezért érdemes figyelni a honlapjukat annak aki vonzódik az ilyen egyházi muzsikához. Élőben összehasonlíthatatlanul felemelőbb.

pannonfunk · http://utunkultraba.blog.hu/ 2011.02.27. 21:54:13

@tnsnames.ora: Most beraktam ezt a posztot a bookmarkok közé :)

Köszi a felvételeket!

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.03.12. 18:22:56

Felkerült a Lutherániás Bach h-moll mise kompletten, nem kottás, hanem rendes videón, az általam elérhető legjobb kép-, és hangminőségben (nem sajnáltam a feltöltendő biteket, még ha lassabb is volt a feltöltés emiatt). Plusz ugyanúgy, mint a kottás változatnál, az egyes tételek külön-külön is elérhetők a videókon belül.

Emiatt a hang jóval jobb minőségű (szvsz), mint a korábbi kottás változatban. És mivel az előadás is más (egy évvel korábbi), maga az előadás is helyenként még tökéletesebb, a kottás változathoz képest.

Így néz ki, magyar nyelvterületen, ingyenes beléptetéssel, élőben, egy h-moll mise előadás. Az oltár előtt zsúfolódik össze a kórus, az összes zenész, a szólisták és a karmester. Ha az ember megnézi előadás elött a helyet, el sem tudja képzelni, hogy tud ott ennyi ember elférni. Bár állítólag van a mondás, hogy nincs az a hátizsák, amibe nem fér bele még pluszba 1 kiló kenyér :o)

A buta Youtube szerzői jogsértőnek nevezte a feltöltésemet, ami totálisan abszolút legális (házilagos szerzői felvétel, míg Bach esetében már nem élnek a szerzői jogok). Ennyit a szerzői jogról és a Youtube-ról. ;)

Amúgy a Youtube-on, szerintem még nincs sok komplett h-moll mise (1-2 videóban), tétellinkekkel még kevesebb. Viszont rengeteg feltöltés van a műből (nem véletlenül).

Még nem is szóltam eddig senkinek a feltöltésről, de máris van két like, jótét népektől. :o)

Bach: Mass in b minor - Complete
www.youtube.com/watch?v=dZKcOJ5gTL4
www.youtube.com/watch?v=lHYhptlUPXE

PS: Remélhetőleg jönnek újabb meglepik. ;)

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.03.13. 00:47:33

Bach: St. John Passion - Complete
www.youtube.com/watch?v=_QlkQwOFTFk
www.youtube.com/watch?v=w0YCR7RKBMA

Felkerült a két nagy, híres Bach-passióból (János, Máté) a könnyebbik és rövidebbik János passió is. És várományosak vagyunk 1-2 héten belül a Máté Passióra is, ami nem akármilyen pillanatnak ígérkezik (4/17 & 4/23)

Nagyszerűen sikerült ez a János passió-előadás is. Nagyon jó a hang (egy-két apróbb óhatatlan technikai malőrt leszámítva). És itt már jellemzőbben virágok képei vannak bevágva. :o)

Külön kiemelném, hogy a szólisták midegyike nekem itt tetszik a legjobban, az eddigi Lutheránia-felvételek között. És ami igazán megdöbbentő, mivel alapból nem vagyok egy tenor-fan, ami miatt kedvenc tenor-énekesem sem nagyon volt eddig, az itt éneklő nagyon fiatal Szigetvári Dávid azonnal és teljes mértékben lenyügözött. Fantasztikusan szép, kellemes, meleg tónusban, roppant nagy biztonsággal énekelt. Még a recitativo éneklést is közelebb hozza az emberhez. :o)

Ha valaki nem ismerné a János passiót és nem egybe folyamatosan akarná elsőre meghallgatni, hanem kedvcsinálóan 'mazsolázva', akkor az alábbi tételeket ajánlanám, első körre:

Kórusok közül:
* 1,67,68 monumentális, híres nyitó- és zárókórus valamint grandiózus zárókorál, teljes kórus és az összes szólista énekével.
*(3,5,29), rövid, jelzésszerű, ám meglehetősen "populárisan", "slágeresek"
* (23,25), bár gyors kórustételek, végtelen elvontsága, meredek disszonanciákkal való tarkítottsága miatt érdekesek.
* 34,36,38 különleges hangulata miatt áll közel hozzám.
* 54, gyors tempójú, kedves kórus.

A rövid korálok közül:
* 7,27,52,65 nagyon széles körben elterjedtek, ma is sokat éneklik
* 21, a második részt nyitó erőteljes korál

Áriák közül:
* 11, az egyik legjobban sikerült áriája Bachnak, fantasztikus oboa-kísérettel, már-már népéneket idéző, gyönyörű, szenvedélyes főtémával (szvsz)
* 13, nekem már-már a Parasztkantáta szelíd békéjét idézi.
* 31, végtelenül disszonáns, elvont, fájdalmas, brácsával rokon "szerelmes hegedű"-szólóval.
* 48, klasszikus Bach-ária, felelgetős kórussal fűszerezve.
* 60, egy szép basszus ária, kóruskorállal aláfestve/színesítve, mint kompoziciós technika is érdekes.

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.03.13. 12:01:57

Bach: Christmas Oratorio - Complete 1-3.Cantatas (1/3)
www.youtube.com/watch?v=KAGPs4utBhY

Felkerült Bach Karácsonyi oratórium hat kantátájából, az első három. Rákérdeztem Lutherániás kontaktomnál, az 1990 óta működő Kamp Salamon még egyszer sem vezényelte a másik három kantátát, azt csak régen a neves több évtizedik karmesterkedő Weltler Jenő alatt adták elő nagyon régen.

Az indoka ennek az, hogy a 6 kantáta egyben tényleg sok (3 óra) a modern hallgatónak, illetve az első három kantáta kötődik közvetlenül a Karácsonyhoz. Amúgy zárt kerek egészet ad az első három kantáta is, szvsz. A két szélsőben fényes kórusok vannak, a középső meg líraibb, 'pasztorizációsabb' mű.

A nekem nagyon kedves tételek innen:
01, Grandiózus, híres-nevezetes nyitókórus, üstdobokkal, fényes trombitákkal, szerencsére, jó hosszan és bőségesen :o)
07, Szólóének, felette szopránkorállal, remek oboakísérettel.
08, Vidám, gyors tempójú basszusária, trombitával.
10, Szép pasztorál-sinfonia zenekarra (nem azonos a későbbi szimfóniával, Bachnál jellemzően inkább nyitány-jellegű műfajként funkcionál: a leghíresebb ilyenje az BWV29-es kantáta nyitótétele, aminek témáját több művében is feldolgozta, és manapság is rengetegen játsszák ilyen-olyan formában/átiratban.)
19, Népdalszerű, szenzációs altária
21, Fiú- & lányangyalok gyors tempójú kórusa
24, Ünnepélyes, fenséges kantáta-nyitókórus

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.03.13. 18:03:29

Felkerült a BWV 107-es és 111-es jegyzékszámú Bach-kantáta videója, e két kantátát kottáztam legelőször (még két részletben tudott csak felkerülni a Youtube-ra)

www.youtube.com/watch?v=kbNwPAcjsUs
www.youtube.com/watch?v=4_bFGwBKnOE

Feledhetetlen tavalyi vasárnapon volt ez a kantátaest, amin volt szerencsém nekem is ottlenni. Nemcsak az előadás maga, hanem az elötte való próbaórák, meg az est utáni órák foglalták keretbe a nagyszerű délutáni órákat (számomra). Mindez édesapám születésnapján, gyönyörűszép, nyáreleji, nem túl meleg, de napsütéses délutánon.

Két tökéletes kantáta:

(1) A 107-es kantáta két 'egyenrangú' nagy kórustételt, valamint négy áriát tartalmaz, egyetlen recitativo mellett. A záró kórustétel, ráadásul korálkórus, azaz Bach zenei szövetébe ágyazódik a fenséges korálének. Számomra e kantáta zenéje tökéletesen adja vissza a kantáta üzenetét: "Szomorkodnod soh'sem kell"

(2) A 111-es kantáta, meg gyerekkorom óta nagy-nagy kedvencem. Imádom minden hangját; az egész mára már a véremmé vált. :o) Ez az a kantáta, amit mindig meg tudok hallgatni. Minden képzeletet felülmúlóan zseniális a vonósok és oboák "dialógusa" a zseniális nyitó korálkórusban, ez az, ami megragadott engem kisgyerekként. Kedvenc gyerekkori sztorim: ötéves forma lehettem és szüleim félig tréfából, félig mert kiváncsiak voltak, hogy tényleg ezt a kantátát szeretem-e, előzetesen a tudtom nélkül kicserélték a lemezborítóban a kantáta-lemezeket, és az orrom elött a megszokott piros lemezborítóból, egy másik kantáta lemeze került elő, illetve a lejátszóra. És már az első hangok után, azonnal fényt derítettem a turpisságra. :o)
Ami még érdekes, hogy a nyitó és záró tételben _ugyanaz_ a korál csendül fel, csak "kicsit" másképp hatnak a tételek... :o)

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.03.14. 15:29:53

A "nagy feltöltési projekt" lezárásaként, kikerült még két további Bach-kantáta - a híres BWV 62-es és a szintén híres BWV 140-es -, egy Kamp Salamon zenés portré (egyben), annó M2-ből felvéve, két modern vonalvezetésű kórus (sajnos nem tudom a címüket egyelőre), valamint egy motetta-est: a "Bach-közelében" sorozat második darabja.

BWV 62 kantáta:
Ennek olyan fenomenális az egyébként nagyon híres nyitókórusa, hogy rákerestem kikkel van fenn a Youtube-on. Hát nem vitték túlzásba a feltöltők, én kettő igazi(bba)t láttam (azok is csak állóképesek), meg egy igaz mozgóképeset, de az olyan lassú, hogy nem is szerepel a listámban.

A kettőből az egyik Gardineres, aki nagyon nagy név, mindenki ájuldozik tőle, én nem igazán kedvelem (pedig mindent elkövettem az ügy érdekében, főleg, hogy egy kedves matekos tanárnénimnek az egyetemen ő volt a mindene). Viszont ennél a kantátánál, eléggé meggyőzőnek tűnik a dirigálása (végre). Amúgy számomra - ki hinné ;) - Karl Richteré a legjobb előadás, azt nem láttam fenn, sajnos. :o(

Jó nehéz előadni, szvsz, mert játékos, könnyed gyors témát sejtet első pillanatokban legalábbis a zene, mégis nem akármilyen feszültség, drámaiság van a mélyben, a kantátaszöveggel teljes egységben. A nyitótétel e dualitása teszi felejthetetlenné a grandiózus kórust. Mit mondjak nem a legegyszerűbb kantáták közül való előadásilag, de szenzációs zene. :o)

A Lutherániás, egyébként már "karzatos előadás" lesz, nem a Budapesti vonósokkal, vagy a Weiner-Szász kamaraszimfónikusokkal, hanem Lutheránia kamarezenekar néven, pár hangszeressel, abszolút autentikusan (így képzelem, hogy Bach idejében is így adhatták elő).

Bach mestert nem hagyta cserben humorérzéke. ;) Ebben a kantátában van két hosszú - sőt az egyik egyenesen 8 perces - ária, míg a két hölgynek (szoprán és alt), jutott egy "kemény" 46 másodperces recitativo-duett. ;)

De azonban ellenben viszont van fenn a kórusnak, egy concertóra(!!!!) átírt változata, és az nagyon nagyot szól, szép nagy (vonós)zenekaron. :o) Az emlegetett nyitókórussal való ismerkedést, lehet, hogy ezzel érdemes kezdeni.

Bach Concerto - Allegro BWV 62
www.youtube.com/watch?v=bs6N-QF8bXw

BWV 140 kantáta:
A nyitókórus érdekessége, hogy a szopránkar énekli a korált, a többi része a kórusnak, a zenekarral együtt játszik alá nekik mindenféle gyönyörűségesen szépségest.

A 4.tenorária a nagyon közismert, mindenféle hangszerre, stílusra, stb. átírt korálfeldolgozás, eredeti verziója. Mindenki hallotta már jó eséllyel legalább egyszer, ha másutt nem legalább filmen/tévében.

Érdekesség, hogy ez a kantátaest nem evangélikus templomban volt (noha Kelenföldön is van méghozzá nevezetes evangélikus templom), hanem a reformátusban. És a honlapjukon látom, hogy rendszeresen vannak barokk estek.

Motetta-est:
Az est elején elhangzott a BWV 230-as motetta, majd Kamp Salamon hosszasan és részletekbe menően elemzi szövegileg és zeneileg a BWV 228-as motettát, zenei idézetekkel, á lá 'kakaókoncert'-feelinggel. Az estet a motetta egyetlen "lélekzetű" és "lélegzetű", koncertszerű előadása zárta.

Mivel csak két linket lehet megadni egyetlen ilyen indexes blog-hozzászóláson belül, így a Lutheránia profile-t adom meg, legfelöl látszanak a jelenlegi utolsó videók.
www.youtube.com/lutherania

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.03.14. 22:13:32

A sok nehéz bachi egyházzene után, jöjjön egy kis kikapcsolódás, komolyzenei sláger formájában. Az imént illesztettem kottát, ami az elején meglehetősen lehetetlen vállalkozásnak tűnt.

Arban: The Carnival of Venice
www.youtube.com/watch?v=RwJBZs-Fh3g

Arban Velencei karneválját egy Vedres Csaba koncerten hallottam először életemben, még évekkel ezelött. Meghívott vendégzenész volt a koncerten Winkler Balázs (After Crying, trombita, cink és billentyűk), talán amikor a Crying feloszlása után a fagyos légkör feloldódása már ilyen nagyságrendet is öltött.

Balu, a koncert végefelé, a nehezebb műsor után hangulatoldónak ezt adta elő. Vedres Csaba nemes egyszerűséggel "trombitagyilkosnak" aposztrofálta Arbant, felkonferálásában. :o)

Ez minden idők egyik legnehezebb, legvirtuózabb darabja, a legnehezebb helyeken, szerintem hallani, hogy küzd a trombitás rendesen. :o) Az utolsó negyedik variációnál amikor meghallottam, emlékszem tátvamaradt a szám, hogy ez mégis hogyan lehetséges, de erről később.

A darab nálam rokon egy másik ilyen jellegű kedvencemmel Chabrier Espana. Számomra ez is az is, egy földrajzi helyhez köthető életérzéshez kapcsolódó könnyed zenei tréfa, kb. azonos játék idővel (6-8 perc).

Sokféle átirat létezik, mind szólóhangszerileg, mind kíséretileg. Csaba és Balázs értelemszerűen trombita & zongora verzióban adták elő, de létezik zenekari átiratos kíséret is.

Én az általam nagyon kedvelt Maurice André-s híres trombitás-verziót tettem fel, ami zenekari kíséretet kapott. Persze a kotta, amit illesztettem az csak zongorakíséretes. Ráadásul mivel kicsit elüt a kotta a zenétől, az illeszkedés sem tökéletes rajtam kívül álló okok miatt is (meg esetleg miattam is, ha hibáztam az illesztés során).

A Wikipedián az szerepel (angolul), hogy "cornet"-re íródott eredetileg, de kiderült, hogy a trombitát is mondják így angolul. :o) Vagy esetleg létezne ilyen hangszer külön is?

Az Introduzionét, Maurice André rendesen átszabta, teljesen eltolva az egészet az improvizáció irányába. Ez persze nem baj, de megmagyarázza, miért nincs az első taktusoknál kotta. ;) 1:18-nál a főtéma bevezetésével kezdődik a kottaillesztéses rész, a videón.

Minden variációt zenekar vezet be, vagy mondhatni úgy is, hogy variációk között a zenekari átkötés ad egy kis szusszanásnyi időt a trombitásnak.

Ha valaki nem ismeri a darabot, de "siet", legalább az utolsó variációt nem érdemes kihagyni (vannak tételhatárok a videóban).

Köztudomásúlag a trombita nem egy akkordhangszer, nem lehet egyszerre több hangot játszani rajta, "kétszólamú invenciót" nem erre a hangszerre szokásos írni. Arban még is becsapja a hallgatóságot ebben az utolsó negyedik variációban, mert azt az illúziót kelti, hogy két zenei anyag szólal meg egyszerre. Most szólok előre, ahogy a kottaillesztés sem volt könnyű, úgy a kotta követés sem lesz az, ez ne vegye el senki kedvét a videó megnézésétől.

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.03.19. 19:15:03

Paganini is írt egy Velencei karnevál-variációsorozatot (ugyanarra a dallamra), nemcsak Arban. Azonban míg az utóbbi csak négy variációig "merészkedett el", Paganini meg sem állt 20-ig (plusz témabemutatás az elején, meg finálé a végén). Szerintem roppant egészséges egy darab Paganinié (is), én legalábbis nagyon szeretem, elképesztő árnyalatok jönnek ki az egyszerű népdal-témából.

A Youtube-on sok-sok videó van ilyen címzéssel, de ezek alapvetően rövidített verziók és vagy átiratok, olykor improvizálással tarkítva. Az eredeti csonkítatlan Paganini mű 10-12 perces.

A XIII.variáció, az én korlátos tudásommal eredetileg szerintem _lejátszhatatlan_ (korrekten). Ugyanis például a második taktusban, alul jó hosszan kéne szólni egy 'A'-nak, míg felette egy tercakkordnak. Mintha ezt csak "akkordtörés"-szerűen lehet játszani (tercek elött egy-egy pici 'A')

Legelőször Szenthelyi Miklóssal tettem fel (még pár napja), aki karácsonyi Operaházas koncerten mutatta be (ő az a hegedűs, akit tudtommal például Kocsis Zoltán is nagyon kedvel, és sokat koncerteznek együtt: talán egy generációba is tartoznak ők ketten). Ő már jobban ragaszkodott az eredeti Paganini kottához, de elég sok variációt kihagyott. Nekem nagyon bejön a nekem egyedi felfogásúnak tűnő játéka. Mondjuk a jelentős eltérése a darabtól nemkicsit nehezítette meg a kottaillesztést. Ezért is kerestem komplett verziót, hogy "rendesen" is fel tudjam tenni.

www.youtube.com/watch?v=u6S_1oXnWS4
Aztán egy "unalmas" hagyományos verzió következik (zenekari kísérettel), sajnos nem tudom az előadót. Ez lassabb, tehát hosszabb, 12 perces verzió, rendesen megküzdve minden hangért kijátszva őket precizen. Nekem nagyon tetszik ez is (másképpen).

www.youtube.com/watch?v=kvs80X5EtjY
Végül egy hangszerverseny jellegű virtuóz koncert-felvétel zárja a sort (szintén zenekari kísérettel). Az eredeti szépen videózott verzió is fennvan a neten, azt is érdemes lehet megnézni, mit művel a hegedűs a hegedűjével, a darab előadása során. ;) Hát ezzel az előadással vannak kétségeim, meg hiányérzeteim, de oly szépen szól a hegedű, illetve oly "trükkök" vannak benne, és végülis komplett felvétel ez is, úgyhogy illesztettem ehhez is kottát. A XI.variációhoz a hegedűs egyébként hozzáimprovizált még pár hangot. :o)

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.04.03. 22:18:39

Kempff - Brahms Capriccio op.116 no.7 in D minor
www.youtube.com/watch?v=E91RwI9v3sE

H. Grimaud plays Brahms Op.116 No.7 Capriccio
www.youtube.com/watch?v=0Ce_j_rIZyk

Mai "Mindennapi klasszikusok" megosztás a fácséról, az előbbi videó. :o)
Kempffet ismerem, Grimaud-nak a nevét sem hallottam soha. Az én érzékelésemben viszont az utóbbi legalább egy nagyságrenddel többet értett meg és mutatott meg Brahmsból e darabnál (Kempffnél).

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.04.10. 06:56:08

Kikerült egy újabb János passió videó első része a Lutherániához.

Bach: St. John Passion - Complete (1/2)
www.youtube.com/watch?v=1mf6SzLPl-E

A felvétel dátuma 1997. március 23.!!!! Azaz jóval korábbi, mint az eddigiek. Bár van jó néhány eddigi felvételekből ismerős arc, és náluk jóval kevesebb ősz hajszálat lehet megszámolni, vannak bőven új arcok, például több fiatal csinos kórusos lányka révén.

MTV csinálta, több kamerállásból. Bár nem épp Blue-Ray a minőség, sőt helyenként pici egy-két másodperces hibák is vannak (VHS-szalag, mobil, sőt VOB-konverziós: pl. 5:35, 55:44), de nagyszerűen élvezhető, szívet melegentő élmény a film. Nagyon profin filmezett, minden idők egyik legjobb zenei videója vágásilag nekem, azt mutatja, amit kell, amit érdemes, és hozzá arányosan.

A zenekar is, mintha rangos ismert zenekar lenne: MRT Szimfónikusok, de ez még nyomozás alatt van, ahogy több szólista neve sem szerepel még a videóleírásban.

Az énekesek nagyon kitettek magukért, Zádori Mária fergetegeset énekelt. Így szopránt nagyon ritkán szoktam szeretni. Majd elaléltam a gyönyörűségtől. Érdekesség, hogy Pétert a kórusból egy férfi énekelte. Kamp Salamon dirigálását is élmény nézni.

Az egész felvétel végtelenül ihletett. Annyira tetszik nekem, hogy nincs rá szavam. Eddig nem volt kérdés, hogy melyik felvételt válasszam kottaillesztésileg, ezennel két teljesen különböző, de tökéletesen zseniális felvétel vár a döntésre. :o) Komolyan mondom, és nem érzelmi túlfűtöttségből, hogy János passió-nál a Lutheránia Karl Richter konkurensévé lépett elő nálam, az ő felvételeiket gondolom immáron referencia-felvétel-alapnak.

Az orgona mellett Trajtler Gábor játszik, ő (méltán) nagyon nagy név az evangélikusok körében. Deák tér főkántora volt évtizedekig, orgonahangversenyek tucatját adta, sőt a Deák tér pazar orgonáját is ő tervezte (részben). Egyszer láthattam a zuglói karzaton Bach BWV 564-es közismert nagyszerű C-dúr Toccata, Adagio és Fúgáját játszani (közelről). Fenséges, borzongatóan gyönyörű élmény volt.

Egy szomorúságom van. :o( "st. john passion" complete -> kereső kifejezésre adott Youtube találati lista a fasorban sincs az elöző János passió videó, sajnos. :o( Úgy meg nem akarnék "nyomulni", hogy más videókhoz beillesztem video response-nak. Pedig, aki János passióra vágyik, annak érdemes lenne belepillantani, úgy vélem nem csalódna.

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.04.12. 07:12:19

Kikerült az újabb Lutherániás archív-anyag utolsó videója is, ami nem akármilyen csemege, több kameraállásos, jó kép- és hangminőséges pazar felvétele a Karácsonyi oratórium első felének, 2005-ből, (én fülem szerint) remek előadásban.

Bach: Christmas Oratorio - Complete 1-3.Cantatas
www.youtube.com/watch?v=c_bviB1H_BE

Begépeltem fáradságos melóval a Karácsonyi oratóriumhoz Kovács Sándor zenetörténész bevezető szavait (videóról), de a Youtube nem engedi a leírást, mert hogy túl hosszú (még kantáták mentén harmadolva is). Mondjuk abból az egyetlen szempontból jó, hogy valószínűleg rengeteg helyesírási hiba lehet benne. ;)

Csak linkként adom meg, mert elég hosszú:
forum.index.hu/Article/viewArticle?a=109289396&t=9168807

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.04.13. 03:25:05

Hogy ontopik is legyek :o))), a postban szereplő Backhaus-os Brahms Op.118/2 Intermezzo Youtube-feltöltésemhez az imént kaptam egy videó-választ.

J. Brahms - Intermezzo op.118 n.2, pianist Mauro Bertoli
www.youtube.com/all_comments?v=3SqRzYD5Ssw

Sose hallottam a zongoristáról, de nekem roppant mód tetszett az előadása, ennél a szerintem (előadásilag/művészileg, nem technikailag) nagyon nehéz Brahms darabnál. Brahms-fanoknak érdemes lehet megsasolni. ;)

PS: Bár természetesen engedélyeztem a videóválaszt a videómnál, de a Youtube nekem ebben a pillanatban még nem engedte ezt a tényt láttatni, de reméljük előbb-utóbb összejön neki :o)

_romanista 2011.04.16. 16:55:52

@tnsnames.ora: hoppá, ez tényleg nagyon jó!!!

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.07.20. 03:05:18

Remélem ezt a hozzászólást még megengedi a blog gazdája és nem rúg fenéken páros lábbal. :o)

/Még egy hozzászólást tervezek, aminek esélye jelen állás szerint sajnos a nulla százalékhoz közelít. Tervezem, hogy végre csinálok egy zenei blogot, ahol összefogom az YT-profile-okban lévő zeneműveket, de csak akkor, ha végre sikerül 15 percnél hosszabb videókat is feltennem. Na de ha lenne végre ilyen zenei blogom, akkor a linkjét megadnám itt is, ha nem probléma/

Az imént pár perce fejeztem be a Rameau-projektemet. :o) A csembalóval szemben sokkal nehezebben elérhető meg ritkább -> zongorás verziójú (az életműből nekem leginkább tetsző, általam leginkább életerősnek érzett) darabokra illesztettem kottát. Egy-egy darabnál több különböző előadóra/felvételre is. És még a különféle átiratokat sem hagytam ki a szórásból.

Pompás zeneszerző Rameau, elkerekedett szemmel csak lestem helyenként, miket művel. Van ahol olyan elvont/disszonáns bír lenni, hogy még egy XX.századi avantgarde komponista és megpödörítheti bajsza szélét a hallatán. :o)

Az általam kiválasztott zongorás Rameau-darabok:

(01) L'Egyptienne (Cziffra)
(02) La Rappel des Oiseaux (Casadesus, Cziffra, Sokolov, Suga Sachiko)
(03) LesSauvages (Sokolov, Casadesus, Roy Goodman, Frans Brüggen)
(04) Les Cyclopes (Martins)
(05) Les Niais de Sologne (Martins, Casadesus)
(06) Gavotte (Casadesus)
(07) La Villageoise (Gilels)
(08) Tambourin (Cziffra)
(09) Godowsky átirat: Tambourin (Wild)
(10) Rigaudon from Dardanes (Cziffra)
(11) Godowsky átirat: Rigaudon from Dardanes (Wild)
(12) Tyúk (Cziffra, Sokolov, Liszt Ferenc Kamarazenekar)

A videók az új (kottás) profile-omban vannak:
www.youtube.com/user/tnsnamesoralong

A videókhoz általában szoktam írni pár sort az általam évekkel ezelött nyitott indexes-topikban. Ott beszélgetni is lehet róluk, ha véletlenül éppen olyan van, amíg nem lesz zenei blogom. :o)
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9168807

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2011.10.04. 07:24:35

Szerintem nagyon jó a blog mai Facebookos megosztása, nekem laikusként legalábbis tetszik, jó hallgatni, akár többször is.

Glenn Gould plays Scarlatti Sonata in G major K 13 L 486
www.youtube.com/watch?v=2eElaPyHeJQ

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2012.02.08. 19:59:04

Hosszú hónapok után raktam fel 9 db új kottás videót a Youtube-ra. :o) Kiváncsi voltam mennyire vagyok berozsdásodva.

Azt kell mondjam, hogy kottával a kézben, finoman szólva is, alakul az elképzelése, tetszési indexe az embernek, egy-egy előadás kapcsán. Mindkét irányba. Aztán meg most már végérvényesen kijelenthető, hogy marha nehéz dolog pontosan illeszteni kottát. Egyes helyeknél úgy kiszámíthatatlan az ütem, hogy semmi kézzelfogható nem hallatszik a felvételből. (Ilyen volt nekem a Wanderer fantázia zongorára és zenekarra második tételének közepe: ilyenkor csak körülbelül tudom a kottát illeszteni)

Kottával a kézben még jobban beleszerettem ebbe a felvételbe. Egyszerűen imádom. A Bösendorfer zongora óriásit szól.
Nagyon ravasz a darab kottája, meglepően nagyon nehéz volt az illesztés. Utána derült ki, hogy az én kottám más, mint amiből Lisitsa zongorázott (ami egy orosz kiadású kotta volt).
Schubert-Liszt: Erlkönig for Piano - Valentina Lisitsa

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2012.02.08. 20:00:10

Ebbe a darabba és felvételébe is beleszerettem. Lisitsa zseniálisan adja elő. És tényleg brutálisan nehéz. Nem véletlen,hogy nem játszották agyon.
La Campanella on Steroids? :-) - with Music Sheet - Valentina Lisitsa
www.youtube.com/watch?v=N0KB29ltEbk

Ezt a felvételt továbbra is szeretem, de kottával a kézben egy leheletnyivel több a kifogásom vele. Jobban érzem, hogy a srác tudhatna még hová fejlődni.
Liszt: Totentanz for Piano Solo - Patrick Lechner
www.youtube.com/watch?v=G89B2bX8vTE

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2012.02.08. 20:00:46

Feltettem két előadótól a Liszt Haláltáncot, akik mind a szólózongorás, mind a zenekaros változatot is játsszák.

Liszt: Totentanz for Piano Solo - Oravecz György
www.youtube.com/watch?v=01zFysxnlQU

Liszt: Totentanz for Piano & Orchestra - Oravecz György
www.youtube.com/watch?v=w2FPuPdL6fs

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2012.02.08. 20:01:22

Liszt: Totentanz for Piano Solo - Leslie Howard
www.youtube.com/watch?v=xSJ9O6jdINs

Liszt: Totentanz for Piano & Orchestra - Leslie Howard
www.youtube.com/watch?v=4t2Jbd82zZM

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2012.02.08. 20:03:33

Feltettem a Wanderer-fantáziát, Maurizio Pollinivel. Részint Jandó Jenő okán, részint, hogy legyen egy jól szóló kottás verzió is. Julian von Károlyi felvétele nálam továbbra is verhetetlen. De ez a Pollini-felvétel azért közelíti azt amit én elképzelek. Sok finomság is van benne, meg van részlet, amiben jobb is Károlyinál. Nagy öröm Pollini újkori felfedezése számomra. Remek zongorista, felvételein jól szól a zongora.

Schubert: Wanderer Fantasie for Piano Op.15 - Maurizio Pollini
www.youtube.com/watch?v=vPnvkhyvg2o

Hát bizony Lisztnek nem ez a legzseniálisabb műve. Én bizony zsengének mondanám, egyfajta tanulmánynak. Azért a harmadik tétel közepe egészen pofás lett zenekarral :o))
Én mindig mondtam, hogy Jandó Jenő egy zseni (kölcsönözve a tippet a klasszik blog facebook oldaláról). Én még rossz felvételét sose hallottam, pedig rengeteget hallottam tőle meg van is tőle itthon sok felvételem. Nem egyet referenciértékűen játszik.
Létezik Schubert Wanderer-fantáziájának egy liszti zongoraversenyes átirata. Én világéletemben kerestem egy jó felvételt ebből a műből, de sose találtam igazán jót (a németek meg egyenest csalódást okozóan produkálták). Na itt Jandó Jenő és Ligeti András (Ligeti György számomra igencsak nehezen elviselhető avant gárdista fia talán, karmesterversenye óta kedvelem, később a Matáv zenekar vezető karmestere volt, azaz elég sokra vitte).

Schubert-Liszt: Wanderer Fantasie for Piano & Orchestra - Jandó Jenő
www.youtube.com/watch?v=SMnu_EZ3sUs

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2012.02.12. 15:30:40

Erdélyi Miklós, 1963-ban megjelent Schubert-könyvében, így ír a Befejezetlen szimfóniáról:

"Schubert 21 éves volt, mire az első hat szimfóniáját megírta. Ezután négy év telt el a következőig - ez a Befejezetlen szimfónia.

Schubert a klasszikus szimfónia formát készen vette át. A bécsi klasszicizmus arányérzéke, játékos építőkészsége a vérében volt, és első hat szimfóniájában nyoma sincs a formával való küzdelemnek. A melódiák és harmóniák könnyedén folynak egymásból egymásba; a feldolgozási részek meglehetősen epizód jellegűek, jelentős dolgok nem bontakoznak ki bennük, a reprízek szinte észrevétlenek, a fő téma sokszor nem is az alaphangnemben tér vissza. Hangszerelésük egyszerű, természetes, érezni, hogy Schubert a konviktusban mennyi gyakorlati tapasztalatra tett szert a zenekari játék alapján.

Az utolsó két nagy szimfónia már egészen más jelentőségű művek, mint az eddigiek. A fiatalkori próbálkozások, a hagyományok, a mintaképek követése után itt már maga Schubert áll elöttünk, kiforrott egyéniségével.

A Befejezetlen szimfónia születése (1823) és bemutatása (1865) között több mint negyven év telt el, s ez alatt az idő alatt a zenei romantika, a XIX.század stílusa mérföldes léptekkel haladt előre. Ugyancsak ez idő tájt mutatták be Münchenben Wagner Trisztán és Izoldáját, Mendelssohn, Schumann, Chopin már nem élnek, Berlioz, Liszt és Wagner pedig elérték művészetük csúcsát. A Befejezetlen szimfónia mégis az újdonság, a frissesség varázsával hatott, és napjainkban is a zeneirodalom legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. Ma már nem tudjuk elképzelni Schubertet enélkül az alkotás nélkül -, alig van még egy műve, amelyben ilyen őszintén vallott volna magáról.

Befejezetlen volta azonban máig is rejtély a zenetudósok elött. A két tétel nem hagy kielégítetlenül, bár az is lehet, hogy ez csak azért van, mert már így szoktuk meg. Vajon Schubert a két tétel megírása után, úgy érezte-e, hogy a mű így már teljes? Ezt a nézetet vallja Walter Dahms, az egyik legalaposabb Schubert-életrajz író. Ennek ellene mond viszont az a tény, hogy egy harmadik tételnek az első 16 taktusát megtalálták. Miért hagyta Schubert csonkán ezt a művét? Könnyelműségből-e, vagy egyszerűen csak feledékenységből, mert időközben más munkába fogott? Ám, ha ezt a művét - egyik legcsodálatosabb alkotását - elfelejtette volna kéttételes formájában késznek, nem küldte volna el Grazba, a Steyerországi Zeneegyesületnek, amikor azok tiszteletbeli tagjukká választották. (Ha ugyan valóban ez volt az a szimfónia, amelyről Grazba írott válaszlevelében említést tesz.) Lehetséges, hogy a befejezést akkorra akarta halasztani, amikor az elküldött két tételt Grazból visszaküldik? Tény, hogy a kéziratot Anselm Hüttenbrenner grazi lakásának egy eldugott fiókjában őrizték, olyan alapossággal, hogy csak harminchét évvel Schubert halála után találtak rá. Történt pedig ez a következőképpen:

Herbeck, a híres bécsi karmester érdeklődött Hüttenbrenner kompozíciói iránt, s ezért egy alkalommal meglátogatta őt Grazban. A kották között lapozgattak, amikor Hüttenbrenner csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy van nála egy kézirat, rég meghalt barátjának egy szimfóniatöredéke. Herbeck olvasni kezdte, s közben csodálkozása nőttön nőtt. Azonnal magához vette művet, és még abban az évben, az ő vezényletével hangzott fel először, 1865-ben, Bécsben.

A lélek legmélyéről, mint tompa sóhaj szólal meg a csellókon és a nagybőgőn, a főtéma. Majd a hegedűk hullámzó-remegő susogása felett az oboa és klarinét panaszos kérő melódiáját halljuk, és ezt a rajzot a mély vonósok pizzicatója, mint nyugtalan, lázas szívdobogás teszi teljessé.

A panaszos hang elcsukló kitörésekben oldódik fel, és lüktető szinkópák felett megszólal a csodálatosan finom rajzú, szűziesen szemérmes melléktéma, Schubert melódikus invenciójának egyik legérettebb megnyilatkozása.

Milyen különleges ízű melódia ez. Milyen változatos, milyen könnyedén lebegő a ritmikája! Népiessége, bécsiessége, félreismerhetetlen: szinte esszenciája mindannak, amit Bécs zenéjének nevezünk.

Ennek a melódiának a folyama egyszer csak megszakad, és egy taktus lélegzetelállító szünet után tragikus súllyal szólal meg a c-moll akkord az egész zenekaron. A melléktéma ezután heroikus erővel telítődik meg, majd áradó dallamossággal szövődik tovább.

De van-e értelme annak, hogy szavakban mondjuk el mindazt a csodát, amit ez a zene olyan meggyőzően, olyan egyértelműen tár elénk? Hogyan találhatnánk szavakat a második tétel varázsos, romantikus mesevilágának érzékeltetésére? Aki ezt a szimfóniát egyszer átélte, annak nincs szüksége magyarázatra...

Amikor a Befejezetlen szimfóniát dirigálom, sohasem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy mindkét tétele, terjedelmének és formai tökéletességének ellenére a spontaneitás, a közvetlenség csodája. Nagy mű, amely erőfeszítés nélkül született. Bizonyára szokatlannak és naivnak hat ez a feltevés, de talán azért nincs is befejezve, mert az invenció szándék- és akaratmentes áradásából éppen ennyire futotta. És az is érdekes, hogy az ember mindig hajlandó többre becsülni azt, amit akaraterejével, erőinek megfeszítésével hoz létre - s ami csak úgy magától jön, arra nem sok ügyet vet. Lehetséges, hogy Schubert sem értékelte ezt a művét igazi érdemes szerint, annyira könnyen magától született."

Én annyit tennék hozzá, hogy

(1) Szívbemarkoló, igazi nagy dráma a szimfónia. Az ember szíve olykor a torkában dobog hallgatása közben, sőt még akár a könnyek is kerülgetik.
(2) A számomra kedves referenciafelvételét tettem fel a műnek, amikor Wolfgang Sawallisch, 1967-ben, még a kelet-német Eternánál rögzítette felvételeit, esetünkben a Staatskapelle Dresden szimfónikus zenekar élén. Talán 1987(?) környékén vettem az első cd-imet (közülük az egyik, Schubert összes szimfóniája (vele), annyira fontos és szeretnivaló felvételnek tartottam mindig is, és ezért talán a legtöbbet hallgatott cd-(sorozato)m lett.)

Schubert: Unfinished Symphony No.8 - Wolfgang Sawallisch
www.youtube.com/watch?v=_VQM1vyUA1M

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2012.02.14. 21:17:48

forum.index.hu/Article/viewArticle?a=116192831&t=9168807

A fenti Offtopik-os hozzászólásban részletesen leírtam (sok linkkel), mi vezetett arra, hogy feltegyem Demidenkóval is Schubert Wanderer-fantáziáját. Ráadásul emiatt a Befejezetlen szimfóniát is újra kell raknom (a fenti korábbi url/link emiatt meg fog változni)

Schubert: Wanderer Fantasie for Piano Op.15
www.youtube.com/watch?v=Axp_QsoqFmQ

Elképesztő számomra ez a Demidenkó felvétel.

* Először is Hyperionos-felvétel, amiket én imádok, még sosem csalódtam bennük: ez is gyönyörűen szól, az én fülemnek.

* Másodszor, brutális mit művel a zongorával. Olyan intenzíven és erővel játszik, hogy Macujev ijedt pólyás hozzá képest, szerintem a zongoráját egy ilyen felvétel után lehet felújítani.

* Harmadszor, nekem nagyon bejön Demidenkó előadása, leszámítva az első tétel egyik apró ám felesleges túllassítását, a második tétel pici sarkosságát, valamint a harmadik tétel triójának érthetetlenül roppant sótlan megközelítését.

* Negyedszer így most már két jó minőségű felvétel is van Károlyié mellett, noha az övét egyik sem tudta igazán megszorítani zenei értelemben (nálam). Igaz egyiknek sem kellett volna sok hozzá.

Az én tetszési sorrendem:
Julian von Karolyi: 99+ %
Maurizio Pollini: 94%
Nikolai Demidenko: 90%

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2012.02.14. 22:07:22

Ez pedig a Bartók rádió mai egyik fb ajánlata volt:
Quantz
www.youtube.com/watch?v=mo0DUPUnYWM

Megláttam a Foeni ezen hozzászólását (Offtopikban), már nyomtam is a válasz-gombot, hogy ugye az én videóm mennyivel jobb zeneileg (szvsz) :o))) Keresem a hozzászólásomhoz a linket, és hopp, csak a régi első tételes, zongorakivonatos kottás verziót találom csak.
www.youtube.com/watch?v=z3SN9YbWy4U

Úgyhogy ezer hála Foeni-nek, hogy rávilágított a súlyos hiányosságra. :o)

A történet folytatása sem semmi, az én olvasatomban legalábbis.

Quantzról tudjuk, hogy barokk szerző, Bach-hal is volt kapcsolata. Elsősorban 90%-ban fuvolás műveket írt, oktató célzattal, de többszázas nagyságrendben. Ez a G-dúr fuvolaverseny ritka életerős, életvidám egy (verseny)mű az én fülem szerint, roppant mód szeretem. Ráadásul egy lány révén külön személyes mélybegyökerező élményem is van vele kapcsolatban. Nem volt véletlen tehát, hogy az Amazonról meghozattam audió-formában, illetve megvettem a partitúráját, majd digitalizáltam, hogy meg tudjam osztani ezt a szépségesen szép remekművet.

Az sem volt akármi ahogy a műre bukkantam, ami aztán ilyen eseményekbe torkollott. :o) Foenivel itt a topikban évekkel ezelött felfedeztünk egy Quantz fuvolaversenyt, ami (minimum) mindkettőnknek nagyon tetszett. Aztán befigyelt az életembe egy lány, aki miatt elő akartam venni ezt a művet, de addigra pont törölték a Youtube-osok (feltöltőjével együtt). A nyomokat még láttuk, a zenéhez már nem fértünk hozzá. Próbáltunk visszaemlékezni, de még arra sem emlékeztünk, hogy egy vagy két fuvolás versenymű volt. Ha jól emlékszem mindketten feltúrtuk a Youtube-ot, hogy felderítsük mi lehetett. Aztán erre a műre és előadásra talán RachelPortmannál(?) találtunk rá (vagy Foeni, vagy én, már nem emlékszem). És akár ez volt annó, akár nem AZ a bizonyos mű, viszont ez az újonnan talált lett AZ amire oly nagyon vágytam. :o) Innen már nyílegyenes út vezetett az Amazonos vásárlásig, meg az indíttatás, hogy ezt fel akarom rakni, kottás videóként.

A poén, hogy meg is csináltam a kottaillesztést, hosszadalmas videó-renderelést, de két részletben, mert akkoriban még nem lehetett korlátlan hosszúságú videókat feltölteni a Youtube-ra. Aztán mivel felcsillant a remény, hogy majd mégis lehet, végül nem raktam fel, várva, hogy majd egybe tehessem fel. Így viszont kimaradt/elfelejtődött az egész.

Döbbenetes: az egyik legköltségesebb, legnehezebb/legkomplexebb kottás-videós vállalkozásomról, szimplán elfelejtkeztem, elsodort az élet. Az Offtopik sem tudott segíteni némi noszogatással, hiszen senki nem tudott semmit: meglepetésnek szántam. És mivel a régi videó kétrészes volt, most meg ugye rételemszerűen egybe akartam feltenni, így ma megcsináltam mégegyszer a kotta-illesztést.

Hihetetlenül pörgös, rengeteg hangot tartalmazó versenyműről beszélünk, csak hogy érzékeltessek ebből valamit, a késő-romantikus, hosszabb, sokkal-sokkal nagyobb szimfónikus zenekart igénylő Dukas Bűvészinas, kijött 88 kottaképből, a komplett h-moll mise kijött 400+ kottaképből, pedig az aztán nem kispályás barokk mű. Ennél a Quantz-concertónál 124 egyedileg - photoshoppal kézzel feldolgozott - kottakép kellett. Átlagosan pár másodpercenként vált kottát a videó, majdnem olyan mint egy mozifilm. :o) Volt küzdés/ellenőrzés/javítás rendesen a kotta-illesztéssel, hiába relatíve egyszerű barokk-concertóról van szó.

Egyébként, azt gondolom érdemes ilyen műveken tanulni a kotta-lekövetést. Minden kottalapon, minden szólam, mindig (ugyanott) látszik. És a kevés szólam is könnyen tudja vezetni a szemet.

Jó szórakozást, hozzá. Nekem öröm volt most is a mável foglalkozni. :o)

Quantz - Concerto for flute & strings in G, No.161 (QV 5:174)
www.youtube.com/watch?v=MjqinlqFojo

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2012.02.15. 21:08:03

Sajnos technikai ok miatt újra kellett feltöltenem a két utolsó videómat, remélem az utolsó volt, hogy most már új kottás videókra tudhassak koncentrálni. :o(

Quantz - Concerto for flute & strings in G, No.161 (QV 5:174)
www.youtube.com/watch?v=dWBEmI-xf10

Schubert: Unfinished Symphony No.8
www.youtube.com/watch?v=0mnrHf7p0jM

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2012.02.17. 19:01:03

Erdélyi Miklós, 1963-ban megjelent Schubert-könyvében, így ír a Nagy C-dúr szimfóniáról:

„Schubert a h-moll Befejezetlen szimfónia után hat évvel (azaz halála évében /MM/) írta a nagy C-dúr szimfóniát. Az összkiadás szerinti számozás félrevezető, mert az előbbit jelöli 8-diknak, és az utóbbit 7-diknek (ráadásul hogy még bonyolultabb legyen; van Schubertnek egy elveszett szimfóniája is /MM/).

Ez az alkotás betetőzése Schubert művészetének. Felix Weingartner XX.század első évtizedeinek nagy karmester-egyénisége így ír róla: (hogy én hogy szeretem őt és felvételeit /MM/)

’Ez a mű, mint hatalmas emlékmű áll a muzsika úgynevezett klasszikus korszakának kijáratában. Nem sokkal Beethoven halála után keletkezett, mégsem hasonlít az ő szimfóniáihoz, hanem ellentéte azoknak, de mindenesetre olyan ellentéte, aminőt csak egy nagy mester tud alkotni. Ott egy eget ostromló ember, aki titáni harcban, legyőzve emberi voltát, istenné válik, itt egy ifjú isten, aki rövid időre ember lett, és mint ember örül és szenved, de akinek ki-kivillan isteni természete.Tény, hogy ebben a szimfóniában az egykori Bécsben érezzük magunkat. Schubertet véljük magunk elött látni, a számos életrajzból és anekdotából jól ismert baráti körében, az erdőben kószálva, cigányzenét hallgatva, és heurigerekben iddogálva. De hirtelen megváltoznak ezek a gondtalan fiúk. Egy pillanat alatt az olimpuszra vagyunk áthelyezve, s hatalmasan fénylő alakjuk átsuhan elöttünk. S most a messzi hegyeken óriásokat látunk, amint hatalmas sziklákon labdáznak. De épp oly hirtelen ez a vízió is eltűnik, s ismét a régi, meghitt társaságban vagyunk. Kétféle nap süt ebben a műben, egy égi és egy földi nap, s ez a kettősség építi hatalmas íveit. Órásiak a dimenziói, s az előadásnak is óriási karakterűnek kell lennie.’

A kezdő téma adja meg az egész mű hangulati és motivikus egységét. A kürtökön szólal meg, mint valami távolról jövő hívás – és mi akarva-akaratlanul elindulunk feléje. Friss, izmos és áradó, ritmikailag változatos, s ugyanakkor olyan egyszerű, akár egy népdal.

Talán Schumann volt az, aki a legszebben fejezte ki a C-dúr szimfónia iránti rajongását:

’Ebben a szimfóniában több van, mint szép dalolás, több mint az a fájdalom és öröm, amelyet a muzsika már ezerféleképpen kifejezett. Ez a zene olyan régiókba vezet el minket, ahol emlékezetünk szerint még sohasem jártunk...’

Az első tétel főtémája nem bontható fel a klasszikus szimfóniaforma módján, hanem alapgondolat, amely a lendületet adja az egész tétel elementáris áradásához. A melléktéma meg aláhúzza a mű népies jellegét, amely melódiának az őse lehet, hogy valamelyik bécsi, külvárosi kocsmában született. A felső hangok duhaj kiugrásai a népi énekesek modorára utalnak, a tercmenetek szintén. A hangszerelés szinte realisztikusan támasztja alá ezeket a hangsúlyokat. Ez a szimfónikus stílus mentes bármi pátosztól és finomkodástól, bármi tudós szövevénytől. Csodálatos önfeledt lebegés és az erők féktelen játéka ez. Az expozició vége fele csak valami harmonikus hullámzás marad. Mendelssohn természetfestő muzsikájának és Wagner tűzvarázsának az őse ez. Ebben az atmoszférában szólalnak meg a harsonák pianissimóban, és az alapgondolatot idézik.

A második tétel mámorító. A főtémája kétségtelenül táncos jellegű, és félreismerhetetlenül magyaros. Mennyi sóhaj, mennyi romantikus nosztalgia van ebben a táncban! A középrész áhítatos és áradó lírája, kantabilitásának földöntúli szépsége ezernyi csodák világába visz el. És amikor minden elcsendesül, és a vonósok gyengéd, leheletszerű akkordjai fölött megszólal a kürt, úgy érezzük magunkat – Schumann szavait idézem -, mintha valamilyen mennyei lény szállt volna vendégségbe a földre.

A harmadik tétel vaskosan, elementárisan népies.

Az utolsó tétel végsőkig kiaknázza a C-dúr hangnem minden fényét és gyönyörűségét. A melléktéma oly egyszerű, oly ízesen népies, oly édesen mámoros.

Miben különbözik ennek a szimfniának a stílusa elődeinek, elsősorban Beethovennek stílusától? Talán mindenekelött a formaépítő szigorúságtól való mentességben. Nem mintha formailag széteső volna, hiszen Schubertnek vérében volt a formaépítő készség. De ez a formaépítés nem koncentráló, sűrítő jellegű, mint Beethovennél. Beethoven mindig arra törekedett, hogy gondolatainak logikus kibontakozását semmi ne zavarja. Szigorú volt önmagához. A kérlelhetetlen, törvényszerű formai egység szülte nála a hangulat, az érzelmi világ egységét, zártságát; mintha démonikus erők feszítenék formáit! Schubert majdhogynem ellenkezőleg jár el.: mindent belevon művébe, ami hangulatilag, érzelmileg odatartozik és ezáltal a hangulati, érzelmi egység teremt formai egységet.

Schumann ’mennyei hosszúságúnak’ nevezte ezt a művet, mert romantikus áradás úgy tűnik, mintha boldog, önfeledt vándorlásának Schubert sohasem akarna véget vetni.

Vlagyimir Sztaszov, a múlt század nagy orosz zeneesztétája, Muszorgszkij barátja és propagátora így ír erről a szimfóniáról:

’Inspirációjábam, erejében, szépség utáni vágyában, népies kifejezésében valóban zseniális. hangulatában és tartalmában nagyon közel áll Beethoven VII, VIII. szimfóniájához. Ilyenek voltak az akkori idők, ezek voltak azok az emóciók, amelyeket a XIX.száazd első feléének nyugtalansága a művészben keltett. Ez a szimfónia a világ zeneirodalmának egyik legnagyobb alkotása marad.’

MM-Kiegészítés:

(1) A kéziratban fennmaradt művet, tíz évvel később, 1838-ban, Schumann mentette meg az utókornak, bécsi látogatása során. Egy évvel később, 1839. március 21-én, a híres lipcsei Gewandhaus zenekar élén, Mendelssohn vezényletével volt az ősbemutató. Az anekdota szerint a schuberti hagyatékkezelő nézett nagy borjúszemekkel Schumannra, hogy a tárgyi ingóságok helyett, Schumann önfeledten a partitúrába merülve, csupáncsak a kéziratos kottát vitte el.

(2) A szimfónikus irodalom egyik legmonumentálisabb, legnagyszerübb, legközismertebb műve. Igazi színtiszta örömzene, a benne lévő titáni, heroikus fordulatokkal együtt is. Aki zenét többek között „komolyan” szereti, nem hagyhatja itt ezt az árnyékvilágot, hogy ne hallja legalább egyszer és .egyben. Úgy vélem, ez az a mű, ahol minden tétel egy fantasztikus gyöngyszem. Amely tételekben minden hang a helyén van.

(3) Nem tudom mennyire vagyok vele egyedül a világban, de II.tétel számomra a Alessandro Marcello híres d-moll oboaverseny II.tétele
valamint a Rodrigo szintén nagyon híres Aranjuezi Concerto II.tétele kifeszítette sorba tartozik. A harmadik tételt ilyen erős rusztikussággal szeretem, ahogy a felvétel karmestere interpretálja. A negyedik tétel fináléja meg méltó betetőzése az egész műnek.

(4) A felvételt ugyanaz a karmester (Wolfgang Sawallisch) vezényli, aki a Befejezetlen szimfóniát is vezényelte és nálam szintén referenciaértékűen. Bevallom bár a világban egyre több a gyors sőt hajszás tempójú felvétel (sajnos Furtwängleré is ilyen, amit én ismerek), azt gondolom a mű tempója nem hajszásnak kell lennie, na de semmiképpen, mégha örömzenéről beszélünk is.

(5) A karmester a három nagyobb ismétlési lehetőséget kihagyta az előadásból, így is pár perc híján kerek egyórás a felvétel. Az ismétlések még 10 percet adtak volna hozzá, amivel hoszzabb lenne a játékidő, mint Beethoven IX-jének. A teljes szimfóniához 350 kottakép tartozik, amiből lejön az ismétlések miatt 57 db. A timeline a videó leírásában szerepel, itt nem ismétlem meg, mivel nincs klikkelési lehetőség.

Schubert: Great Symphony No.9 - Wolfgang Sawallisch
www.youtube.com/watch?v=Yyw5OHUDHh4

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2012.10.13. 19:07:39

Bach: St Matthew Passion, Lutherania, 2011-04-17
www.youtube.com/lutherania

Kikerült végre a Youtube-ra! :o))

Mondanom sem kell ekkora erőfeszítést még sosem tettem kottás-videó készítésének témájában.
Hónapokig csináltam, rengetegszer futottam neki és akadtam el újra meg újra.
Volt olyan kórus-tétel, ahol totálisan elakadtam kotta-illesztésben, órákat dolgoztam csak avval (miközben többtízszer hallgattam meg).

Időtartam: 59:09 + 49:55 + 50:41 = 159:45 = 2h:39:45

393 db kottakép van a három videóban
A kevés szám csalóka, ugyanis amennyire csak lehetett tömörítettem, hogy minél kevesebb kottaváltás legyen
Ennek érdekében óriási mennyiségű Photoshop-munkát raktam bele a videóba.

Azért szedtem szét három részbe hogy lehessen a tételekre pozicionálni (time-table) és az csak 60 percig megy jól a Youtube-on.

Rengeteg tételsorszámozás van közkézen. Én egy - minden korábbitól eltérő - vadiújat alkottam. Ezért van 105 db tétel. ;)
Ugyanis van 1-2 másodperces tételek, amiket nem nagyon szoktak külön tenni (márcsak technikai okok miatt sem).
De hát a digitális világban ez nem lehet már probléma.
És így legalább az is azonnal látszik, milyen belső arányai vannak a Máté Passiónak.

Ne felejtsétek HD-be rakni (videó alján alul kis fogaskerékkel): A bonyolult kotta teljes élvezetéhez!

Ez az úgymond gyengébbik előadás az egy héttel későbbi sikerült tökéletesre (én ezt az elsőt láttam és tetszett nagyon).

A rádió hangmérnöke vette fel "kézi" eszközökkel ugyan (értsd nem Magyar Rádió szállt ki apparáttal), de szerintem a technikai nehézségekhez képest nagyon jól sikerült.

A gyerekkórus fennvolt a karzaton (helyhiány miatt), egyébként is totál tele volt a templom, hideg kövezeten ültek emberek, akkora volt az érdeklődés.
(A nagy apparátus igény és az előadói nehézségek, hosszú játékidő, hallgatói igénybevétel nagyságrendje miatt, nem egy mindennaposan játszott alkotás).

A teljes mű szólal meg, egyetlen hang megspórolása nélkül.
Sőt az egyik korálhoz vettek pluszba még egy strófát
Illetve elhangzik Jézus halála után a "Mi Atyánk" (magyarul).

Johann Sebastian Bach (1685-1750)
St Matthew Passion / Matthäus Passion / Máté Passió
Complete 1-105.movements - BWV 244

Zádori Mária (Sopran)
Bakos Kornélia (Alt)
Csapó József (Evangelist)
Kovács István (Jesus)
Varga Donát (Tenor)
Jekl László (Bass)
Dobozy Borbála (Cembalo)
Mekis Péter (Organ)

Lutherania Choir / Lutheránia énekkar
Pécsi Egyetemi Kórus
Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara
Weiner-Szász Chamber Symphony / Weiner-Szász Kamaraszimfónikusok

Kamp Salamon (Conductor)

Live recording: 2010. October 24. Palm Sunday
Deák téri evangélikus templom / Lutheran Church, Budapest (Deák tér)

PS: Akit érdekel a h-moll mise is kinn van már kottásan (régebb óta), szintén HD-ben.

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2012.11.03. 20:35:10

Mivel linkeket kell megadjak (négy kottás videó csemegéhez/ritkasághoz), és a blog mint tudjuk nem enged csak két linket, ezért egy offtopikos hozzászólásom linkjét adom meg, ott mindent részletesen leírtam.

forum.index.hu/Article/viewArticle?a=122160177&t=9168807

tnsnames.ora · http://tinyurl.com/Offtopik-tnsnames-ora 2013.01.12. 12:44:55

Ha valakit érdekel, megcsináltam az első 16:9-es szélesvásznú, HD-s kottás-videómat. :o)))

Bach: Sinfonia from Cantata BWV 188 (16:9)
www.youtube.com/watch?v=-v4-OtJfEdM

Sajnos nem nagyon van lehetőség ilyen videók készítésére, mert csak rosszabb minőségű nem egyenforma kottalapokból álló kották érhetők el számomra. :o( Ezért is maradtam eredendően a 4:3 képernyő arány mellett, bár szívesebben csinálnék ilyen 16:9-es videókat.

Maga az előadás szerintem szenzációsan nagyszerű.
Imádom Rillinget.
Egy zseni. :o)